Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - A tisztességtelen verseny köréből

116 KERESKEDELMI JOG 6. sz. adott 45 millió korona váltótöke és kamatainak biztosítására szolgál, az alperesek tehát a felperessel szemben is Felhozhatják azt a kifogást, hogy ;i váltó a felperes jogelődével létrejött megállapodás értelmében nem volt a kereseti összegre, hanem csak -lő millió K töke és a fellebbezési bíróság Ítéletében meghatározott kamatok erejéig kitölthető. 86. A be nem jegyzett cégnek rendelvényeként való megnevezése megfelel ugy a K. T. 1G. §-ának, mint a V. T. 3. § 3. pontjának. (Kúria P. VII. 576/1927 sz. a. 1927 ápr. 28-án.) Indokok: A eég a kereskedőnek, vagy kereskedelmi társaságnak az üzlet folytatásánál használt neve s az egyéni eéggel annak tulajdonosa van üzleti nevével megjelölve. Ez áll abban az esetben is, ha a cég nincs is bejegyezve, mert ennek következménye lehet a K. T. 16. és 21. §-aiban foglalt joghátrányok viselése, de nem az, hogy a be nem jegyzett egyéni cég nem létezőnek, vagy pedig a cégtulajdonostól különálló jogalanynak tekintessék. A nem vitás tényállás szerint gr. P. Sz.-né iszkaszentgyörgyi lakos folytatja kőszénbánya és széneladási üzemét a kereseti váltón rendelvényesként1 s a perben felperesként szereplő «P. bánya» be nem jegyzett cég alatt s ebből a fentiek szerint folyik az, hogy üzleti nevével gr. P. Sz.-né jelöltetett meg a kereseti váltón rendelvényesként s lépett fel a perben felperesként. A V. T. 3. §-ának 3. pontja, amelynek rendelkezése szerint a váltón valamely cég is megjelölhető rendelvényesként, nem tesz különbséget bejegyzett s be nem jegyzett cég között s ezért nem állhat meg az alpereseknek a törvény által megkívánt rendelvényes megnevezésének hiányára alapított kifogása. Gr. P, Sz.-né egyéni cége — üzleti neve alatt mint rendelvényes legitimálva van mint váltóbirtokos s ez alapon egyéni cége alatt felléphetett keresettel, illetve visszkeresettel a váltón elfogadó, illetve kibocsájtóként szereplő alperesek ellen. Alaptalanok tehát az ennek ellenkezőjét vitató alperesi kifogások is. A valódiságra nem vitás J. alatti okirat tartalma szerint gr. P. Sz.-né I. V. bányaigazgatót felhatalmazta a bányaüzemmel járó mindennemű jogcselekmény végzésére s még külön a pervitelre szóló ügyvédi meghatalmazásnak «P. bánya I, V.» aláírással való megadására is s azért a felperesi ügyvéd részére a fenti aláírással kiállított C) alatti meghatalmazással szemben az alperesek a pervitelre szóló kellő meghatalmazás hiányát, még abban az esetben sem hozhatták volna fel a perben sikerrel, ha utóbb nem is csatoltatott volna be a gr. P. Sz.-né által aláirt 2. a) alatti ügyvédi meghatalmazás. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy a fentiekre vonatkozó alaptalan kifogásoknak nem adott helyt. Yálasztott bíróság. 87. A választott bíróság ítéletének indokolása nem lehet olyan, mely csupán általánosságban tartalmaz indokolást; nem lehet olyan sem, mely tiltó jogszabályba ütközik vagy a helyes gondolkodás alapelveivel nyilvánvalóan ellentétes, — ezen, ezuttal fenn nem forgó esetektől eltekintve, — a választott bíróság eleget tesz indokolási kötelezettségének, ha az eldöntésre váró kérdéssel vonatkozásban álló indokait előadja. (Kúria P. IV 8588/1926. sz. a. 1927 ápr. 5-én.) Tőzsde. 88. Az akérdés, vájjon a perben a tőzsdebiróság, választott vagy a rendes biróság jogosult-e eljárni, hatásköri kérdés. Az e tárgyban hozott fellebbezési bírósági itélet ellen felülvizsgálati kérelemnek van helye. (Kúria P. VII. 8580/1926. sz. a. 1927 ápr. 22-én.) Indokok: A tőzsdén kötött ügyletekből felmerülő kereseteket Ppé. 24. §-a által érvényében fentartott 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ának a) pontja akkor is. ha az ügylet csak egyik félre nézve képez kereskedelmi ügyletet, parancsolólag a tőzsdebiróság hatáskörébe utalja; az ily kép kijelölt hatáskörtől tehát egyik félnek sincsen joga egyoldalulag eltérni és az egyébként illetékes rendes bíróságot igénybe venni. A jelen esetben az alperes állította és bizonyítani is kívánta, hogy a keresetnek alapul fekvő kereskedelmi ügylet a tőzsdén (a tőzsdeteremben, a hivatalos tőzsde ideje alatt, a szerződő felek által személyesen, vagy meghatalmazottaik által) köttetett. Ha az alperesnek ez az állítása valónak bizonyul, ez esetben az ügy az ott kötött ügyletből származtatott kártérítési igény elbírálása tekintetében is a fentebb idézett törvényszakasz rendelkezésénél fogva kétségtelenül a tőzsdebiróság hatáskörébe tartozik, tehát ez alapon a pertgátló kifogás helyt foghatna. Minthogy azonban a fellebbezési biróság a tényállást ebben az irányban eltérő jogi álláspontjánál fogva nem tisztázta, e nélkül pedig a pergátló kifogás kérdésében alapos határozat nem hozható, ezért a fellebbezési biróság Ítéletét az ezúttal felmerült költségeknek a Pp. 508. §-a értelmében megállapítása mellett a Pp. 54:í. §-a értelmében feloldani s ugyanazt a bíróságot további eljárásra és uj határozat hozatalára utasítani kellett. A Pénzintézeti Központ 10-ik rendes évi közgyűlése tudomásul vette az igazgatóságnak Pásztor Miksa h. vezérigazgató által előterjesztett évi jelentését és megállapította az 1926. évi december 31-iki mérleget, amely a nyugdíjalapnak 540 000 Dengővel való gyarapításán felül 873 484.92 pengő nyereséget tüntet tel. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek után 6°/o osztalékot — az alapszabályszerü maximumot, — a kincstári üzletrészek után 4°/o osztalékot állapított meg. Magyar Czukoripar R-T. ez idei közgyűlése 10.— P. osztalék kifizetését határozta el. A Földhitelbank R-T. ez idei közgyűlése 5.—P. osztalék tizetését határozta el. Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár át 34. — Felelős: Schmidek Géza.