Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - Megjegyzések dr. Kuncz Ödönnek a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvénytervezetéhez

6. sz. KERESKEDELMI JOG 105 is érintő tisztességtelen versenyeszközt alkalmaz. (J. 5533—1926.) A tisztességtelen verseny általában idegen névnek, védjegynek, egy meghatározott vállalatra utaló árumegjelölésnek a cégtábláin, hirdetésben, üzleti nyomtatványokon megtévesztő módon történő használata. (Vb. 19318 —1926.) A cégtörlési perenkivüli eljárás a tv. miatti peres eljárástól teljesen független és igy perfüggés alapja nem lehet. Egyébként is perenkivüli eljárás alapján a rendes eljárással szemben perfüggőségi kifogás egyáltalában nem emelhető. (Vb. 39160—1926., 4458— 1926.) (Befejezés következik.) Megjegyzések űr. Kuncz Ödönnek a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvénytervezetéhez. Irta: Dr. Schulcz Ferenc kir. törvényszéki jegyző. Ugy hiszem, vitán felül áll, hogy a korlátolt felelősségű társasági forma meghonosítása kereskedelmi jogunkban szükséges. Eltérőek lehetnek azonban a vélemények az uj társasforma megalkotásának módja, felépítése tekintetében. A megalkotás módjára bizonyára hatással van és kell is hogy legyen, a részvényjog rendelkezéseinek minősége. A Kft.-i forma alkalmazásának köre ugyanis bizonyos mértékben függ a részvényjogtól. Ha szigorúak a részvényjognak a társaság, megalakulására, működésére, nyilvánosságára vonatkozó szabályai s ezáltal nehézkességet, lomhaságot visznek a részvénytársaság szerkezetébe s költségessé teszik ezt a vállalati formát, ugy csak a nagy tőkeerővel rendelkező, a tőkének szélesebb körére támaszkodó, nagy taglétszámú, hatalmas vállalatok vehetik magukra ennek terhét. Ilyenkor a Kft. alkalmazási köre tágabb lesz. Olyan vállalatok, amelyeknek liberálisabb, enyhébb részvényjog mellett a részvénytársasági forma megfelelő lenné, ilyenkor elkerülik a részvényjog szigorát és a Kft. alakját fogják választani. Ha ellenben mérsékeltek, enyhék a részvényjog rendelkezései, akkor valószinüleg azok a közép- és kisebb vállalatok a magukévá kívánják majd tenni a nagy közönséghez való forduiás előnyeit, amely vállalatokra talán jobban illenék a Kft. egyszerűbb szerkezete. Ezt a viszonyt a részvényjog és a Kft.-i jog között a kodifikátor nem tévesztheti szeme elől. Külföldi jogok példáin is látható, hogy a Kft. jogának megalkotója figyelemmel volt a részvényjogra. Németországban a szigorúbb részvényjog mellett a Kft. tőkeegyesülési jellege erősebben színeződik, inkább a társásági szerződésre hagyja a törvény a személyegyesülésben rejlő érdekek védelmére hivatott szabályok alkotását. Míg enyhébb részvényjog esetében, mint pl. a franciáknál a Kft.-i jog a személyegyesülést jellemző vonásokat domborítja ki erősebben. A vázolt és semmikép sem lényegtelen szempontok kellő méltánylása ajánlatossá teszi a részvényjog revíziójának és a Kft.-ra vonatkozó reformnak együttes törvényalkotását, mint ahogy ezt dr. Kuncz Ödön is célozza. Az illusztris kodifikátornak a Kft.-ra vonatkozó törvénytervezete különösen nagyvállalatokra szabott, fejlettebb részvényjog szem előtt tartásával készült. Német és osztrák min tára kevésbé domborítja ki a Kft. személyegyesülési oldalát, ezt inkább a társasági szerződésre hagyja. A tudós professzor tervezete a német és osztrák törvényeket tovább fejleszti s az azok gyakorlatában szerzett tapasztalatok és tanulságok felhasználásával készült mesteri alkotás. Ezúttal nem célom a tervezetnek a Kft.-ot tárgyazó részét a maga egészében méltatni, csak néhány szembeötlő vitapontra szeretnék igénytelen nézetet nyilvánítani. A tervezet (334. §. 2. bek.) szerint a Kft. bárminő gazdasági célra alakulhat. A tervezet ezzel elzárja annak lehetőségét, hogy nem gazdasági célú, tudományos, jótékonysági társaságok választhassák a Kft. formáját, holott ezeknek igen megfelelő lehetne az, — sőt, mint ezt egyes német irók megjegyzik, — ilyen társaságokra igen bevált ez a forma. A 335. §. a tagok számát 30-ra maximálja; kiveszi azonban a korlátozás alól azt az esetet, ha részvénytársaság vagy szövetkezet alakul át Kft.-gá. Ez a kivétel annak nyithat ajtót, hogy olyan nagy taglétszámú, a nagyközönség köréből regrutálódott társaság változtassa formáját Kft.-gá, amelynek megfelelőbb volna részvénytársasági vagy szövetkezeti szerkezet. Mindenesetre indokolt lehetővé tenni, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek nagyobb nehézségek nélkül alakulhassasanak át Kft.-gá, sőt a szövetkezeti és a részvényjog szigorítása idején szükséges is ennek megengedése és megkönnyítése. De aggályos állandóan nyitva hagyni ezt az ajtót, talán esetleg épen ama szédelgő «gründolók» részére, akik a részvényjog szigorában és garanciáiban bizó nagyközönség jóhiszeműségének kiaknázása után fraudulózusan kivánnak menekülni a Kft.-i jog bizalmas félhomályába. Elég volna a taglétszám-maximum korlátja alól való kivételt pusztán azokra a részvénytársaságokra és szövetkezetekre szőri-