Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - Dr. Szende Péter Pál: A kereskedelmi törvény kézikönyve. Dr. Bozóky Géza bevezetésével [Könyvismertetés]

% sz. KERE&KEJíÉhlVll JOG 33 magánbankok közöli is vannak olyanok, amelyek a tőkeerősség, a biztonság és a megbízhatóság szempontjából versenyeznek azon társaságókkal, amelyek tagjai* a törvényben megállapított alapszabállyal bíró pénzintézeteknek. A nyugati államok legnagyobb bankárai, igy azok az amerikai bankárok, akikről Sichermann megemlékezik, még azok is, akik állami kölcsönöket nyújtanak és amelyeknél a közérdekű hitelnyújtás a főszempont, több aránylag a nem jogi személyiség formájában működő vállalat, mint az iparvállalatoknál. Az egyén megbízhatósága és a bizalom a bankügyleteknél igen nagy fontossággal Intés ezt az egyéni felelősség nem zárja ki, de sőt annyira előmozdítja, hogy a magánbankok nem adták át helyüket a jogi személyeknek, hanem azt látjuk, hogy a fejlődés tengelyében ma inkább néhány nagy magánbank van, amely életerősebbnek bizonyult azoknál a jogi személyiségeknél, amelyeknél a külső jogi forma mögött korrupció jobban megfér. Nincs akadálya annak sem. hogy a magánbankok közhitei szempontjából ugyanolyan ellenőrzés alatt álljanak, mint a társasági alakida tok, vagy hogy a magánbankok is tagintézetei legyenek azoknak a pénzintézeteknek, amelyek alapszabályiul törvény szabályozza. Egyébként már is minden bank és pénzváltó-üzlet a P. K. ellenőrzése alá kerülhet. (V. ö. 1926:X1II. 1. §. 1. pont.) A jelzálogadóslevél és a telekadóslevél nem altrnisztikns alapon kibocsátott értékpapír, amelyei a közületek állal e célra fentartött jelzálogintézetek bocsáthatnak ki és tartanak a tárcájukban. Hogy forgalomban szerepük lehessen szükséges, hogy a mindenkori kamatviszonyoknak megfelelő módon gyümölcsöző tőkék elhelyezéséül szolgálhassanak. A tőke versenyét tehát itt kizárni annyit lesz, mint vérszegénnyé, élettelenné tenni ezen értékpapírokat. E melleit az uzsorának minden lehetőségét ki kell küszöbölni és természetesen mindent meg kell lenni, ami ezen értékpapírok biztonsága szempontjából szükséges. A javaslatba felveendő végül a jelzálog érvényesítési határidejének szabályozása. Annyira fontos, hogy a felmondás az adóst alkalmatlan időben ne érje, hogy ez az adóslevél érvényességi kelléke később (95. §,) sorolandó fel. E tekintetben elégtelen az, hogy előbb a hitelintézet, melynek részére az adóslevél kiállíttatott, fizetésre felhívandó (105. §.) és nem elégséges az sem, hogy <i telckadősság tőketartozását a hitelező - - ha máskép nem rendelkeznek — egy évre mondhatja fel. (83. §.) Svájcban is értesülésem szerint abból származik a legtöbb baj, ha a hitelező váratlanul köveleli :i kiegyenlítési. Dr. Szende Péter Pál: A kereskedelmi törvény kézikönyve. Dr. Bozóky Géza bevezetésével. (XXXVIII. és 1036. 1. Budapest 1927. Grill Károly könyvkiadóvállalata.) A kereskedelmi törvény félszázados jubileumának méltó záróakkordja ez a hatalmas kötet, amely már terjedelmével is mutatja annak az anyagnak nagyságái, amely a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek tevékenysége folytán a kódex anyagára rárakódott A mű régen érezhető szükséglet kielégítésére van hivatva, hiszen a kereskedelmi jognak utolsó gyakorlati célt szolgáló összeállítása tizenkét évvel ezelőtt jelent meg s ennek a tizenkét évnek az eseményei annyi uj jelenséget tártak a jogász elé és annyira más világításba helyezték a meglévő jogi fogalmakat, hogy ez az időszak kétségkívül sokkal jelentősebb a kereskedelmi törvénnyel kap csolatos joganyag fejlődésében, mint amilyen jelentős volt a kódex életbenlétének, korábbi, háromszor oly hosszu ideje. Igaz, hogy a kereskedelmi jognak csak nemrégen jelent meg egy igen kiváló tudományos feldolgozása, Kunez egyetemi professzortól, aki éppen a kereskedelmi jog intézményeinek az ujabb időben fokozottan előtérbe nyomuló gazdasági jellegére is nagy súlyt helyezett és az is igaz. hogy a judicatura anyagának alapos és szorgalmas gyűjtői is megtették a magukét, a gyakorlati jogász azonhan mégis nélkülözte azt, amire leginkább lett volna szüksége, nélkülözte a joganyag áttekinthető olyan összefoglalni, amely a törvény eredeti rendelkezéseinek rendjében adta volna az uj fejleményeket s amelynek használata mellőzhetővé tette volna tizenkel é\ joganyagának legalább ugyanannyi köteten keresztül áttanulmányozását. Az uj kézikönyv éppen ilyen áttekinthető összefoglalást hoz. Bozóky Géza egyetemi tanárnak a bevezetése ugy hat. mint a mindennapi ügyes-bajos dolgok intézésére szolgáió középületnek művésziesen kiképzett előcsarnoka, amelynek szépsége egy-egy pillanatra megáilitja a dolguk után siető emhereket. Megkapó élességgel világit rá a tudós professzor egy-két mondattal a kereskedelmi jog égető problémáira, plasztikusan állítja elénk ötven év eseményeit s tüzetesen megismertei azokkal a tervekkel és gondolatokkal, amelyek a jövőben a kereskedelmi törvényünknek uj alakot adhatnak. Ha ő a hirói gyakorlat tudományos értékét ismeri el (XIX. 1. 1. jegyzet), nekünk viszont azt kell megállapítanunk, hogy ez a tudós tollából származó bevezetés igen hasznos szolgálatot tesz a gyakorlati jogásznak is, aki annak elolvasása után tisztultahh felfogással és magasabb nézőpontból fog a részletkérdések megítéléséhez látni. A bevezetés, amikor több oldalon át sorolja fel a kereskedelmi törvénnyel kapcsolatos jogszabályokat, már ezzel is tájékoztat arról. hogy milyen nagy és nehéz feladat az. amelynek megoldására Szende Péter Pál vállalkozott. Szende eddigi tevékenysége is meggyőzte a magyar jogászközönséget, hogy az ilyenféle nehéz feladatok megoldására mennyire hivatott s igy a munka jóságáért már jól ismeri neve is kezeskedik, de az elfogulatlan olvasó néhány $ anyagának áttanulmányozása után ellöl függetlenül is meg fog győződni arról, hogy valóban azt kapta e műben, amire már régóta hiába várt. A magyar jogász nem -hallgathatja el afelett érzelI igaz örömét, hogy a magyar könyvkiadás