Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 10. szám - Az olasz kereskedelmi jog reformjából

176 KERESKEDELMI JOG 10. sz. ; Az alperesek nyugdijfelértékelési arányszáma 50 százalékban lévén megállapítva, a felperes havi nyugdija 38.40 pengőben, vagyis 480.000 koronában volt megállapítandó. Az 1926. évi XVI. t.-c. 14. §-a értelmében az arányszám e l törvény életbelépése' előtt egy- évnél nem régebben esedékessé vált járandóságra is" kiterjed; a törvény 1926 augusztus 1-én lépvén életbe, felperes részére az arányszám alapján átértékelt nyugdijrészletek 1925 augusztus 1-étől kezdve voltak megítélendők, annak fel említésével, hogy az arányszám megváltoztatása esetén az uj arányszám lesz irányadó. Ez azonban nem zárja ki a törvény életbelépését egy évnél hosszabb idővel megelőző időre járó nyugdíj átértékelését, amelyre nézve a bírói gyakorlatban a törvény életbelépése előtt kialakult jogszabályok lévén az irányadók, felperesnek a kereset beadását megelőző hónap első napjától, vagyis 1923 október 1-étől 1925 július 31-éig, az összes körülmények figyelembevételével a Pp. 271. §-a alapján a fellebbezési bíróság ítéletében meghatározott összeggel megegyezően havonkint 860.000 K-ban volt megállapítható. Yétel. 173. "Azonnal >-i szállítás alatt 8 nap alatti szállítás értendő. — Kártérítési igény szempontjából azonban az üzletkötéstől a teljesítési határidőig előállott áremelkedés jöhet a gazdasági lehetetlenülés kérdésénél figyelembe. (Kúria P. VII. 888/1926. sz. a. 1926 szept. 29-én.) Indokok: A bírósági gyakorlatnak megfelel a\ fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása, hogy kártérítési igény szempontjából csak az ügyletkötéstől a teljesítési határidőig előállott áremelkedés jöhet a gazdasági lehetetlenülés kérdésénél figyelembe. Az «azonnal» szállításra vállalkozott eladó a gyakorlat értelmében nyolc napon köteles szállítani, amihez képest a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperes az 1924. évi január hó 19. napján volt ügyletkötéstől számított 14 napon belül volt köteles szállítani, az alperesre nem sérelmes. Ezekre tekintettel nem sértett a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt annak kimondásával, hogy a 14 napon tuli időben volt áremelkedés nem -jöhet figyelembe. 174. Érvényesen létrejött vételi ügylet esetében, ha a vételár, miként a jelen esetben, ki van fizetve, az eladó a szolgáltatás alól csak abban az esetben szabadul, ha az a saját hibáján kívül lehetetlenné vált. Az okot, amely a szolgáltatást lehetetlenné tette, vita esetében az eladónak kell bizonyítania, és őt terheli annak bizonyítása is, hogy ez az ok nem az ő hibájából következett be. (Kuría P. VII. 217/1926. sz. a. 1926. szept. 21-én.) 175. (Az áru szerencsés megérkezésének esetére» kikötés jogügyleti feltétel, melynek az eladó hibáján kivüli okból való be nem teljesülése a jogügyletet hatálytalanítja. (Kúria P. VII. 1070/1926. sz. a. 1926 okt. 12-én.) Indokok: Az áru szerencsés megérkezésének kikötése a jogügylet hatályosságának jövőbeli bizonytalan eseménytől való függővé tétele, vagyis jogügyleti feltétel. E kikötés jogi hatása tehát nem korlátozható csupán a már teljesítésül feladott áruban a szállítás tartama' alatt beállható veszélyekre, hanem a szerencsés" megérkezés kikötése esetében az árunak a kikötött teljesítési időben az eladó hibáján kivül meg nem érkezése a jogügyletet hatálytalanítja és az eladó, aki a maga javára kötötte ki e feltételt, azért nem tartozik teljesíteni, mert nem kö/etkezett be az az esemény (feltétel), amelynek bekövetkezése esetére hatályos kötelezettséget vállalt. és mert ezzel az ügyleti feltétellel alperes mint eladó a részére saját eladója által való nem szállítás kockázatát a felperessel mint vevőjével szemben magától elhárította. Kézizálog-kényszeregyezség. 176. A csŐdönkivüli kényszeregyezségi eljárásban, tehát perenkivül eljárásban csupán a szavazati jog tekintetében hozott az a birói döntés, hogy felperest zálog-, illetve külön kielégítési jog nem illeti meg, a kézizálog jogérvényességét nem érinti. (Kúria P. VII. 3866/1926. sz. a. 1926 szept. 1-én.) Indokok: A fellebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomása alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg azt, hogy a felperes az özv. W. M.-né és dr. G. M.-néval szemben fennálló váltótartozására biztosítékul kézizálogként adta át a kereseti gépeket az alperesnek, mint nevezett váltóhitelezők megbízottjának. A felperes kérelmére megindított csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásra vonatkozó iratok beszerzésének mellőzésével a fellebbezési bíróság jogszabályt nem sértett, mert a perbeli adatok alapján megállapított fenti tényállással szemben nem jöhet figyelembe az, hogy a kényszeregyezségi, tehát perenkivüli eljárásban és csupán a szavazati jog megadása, illetve terjedelme szempontjából a bíróság — a felperes előadása szerint — akként határozott, hogy a fentnevezett hitelezőket zálog- illetőleg külön kielégítési jog nem illeti meg. Nem vitás, hogy a felperesnek váltótartozása kiegyenlítve nincs. Ily tényállás mellett a felperes a kézizálogul szolgáló kereseti in^ók visszaadását a fentnevezett váltóhitelezőktől sem követelhetné s igy nem követelheti az ingók visszaadását azoka.t a fentnevezett hitelezők megbízottjaként bíráló alperestől sem. A fellebbezési bíróságnak ítéleti döntése tehát, amelv szerint az ingók kiadására irányuló kereset elutasittatott, jogszabályt nem sért. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár közli, hogy október 30-án tnrtotta meg dr Gratz Gusztáv v. b. t. t elnöklete nlatt 79-i'< évi rendes közgyűlését, mely megállapította az inté'etnek 1925 január l-jéi átéitéke't megnyitó pengőmérlegét és 1925. évi zárómérlegét A me<myitómérleg 2.392 312 pengő (29.903. 908 750 korona) tiszta vagyont, az 1925. évi zárómérleg pedig 381 940.774 korona tiszta nyereséget mulat ki. A közgvülés elfogadta az igazgatóságnak összes javaslat-it és azokhoz képest az alaptőkét a tiszta vagyon átértékelése alapján és a részvények névértékének minden 30 darab részvénynek.1 darab részvényre való összevonása mellett 30 pengőre való átváltoztatása utján 1.293 142 pengőben (16,164 27r> 000 koronáhan) állapította meg. 1099 170 pengőt (13.739 633 750 koronát) tőketart lékba helyezett, a mult 1925. iizletév tiszta nyeresége tekintetében pedig azt a határozatot hozta, hogy az teljes egészében az 1926 évre vitessék át. Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős : Schmidek Géza.