Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 10. szám - Az olasz részvényjog reformja

10. sz. KERESKEDELMI JOG 171 gyakorlásánál.. Sőt a magunk részéről a magánegyezségi eljárásban is strikte szabályozandónak tartanok a szavazások érvényességének mikéntjét. — A minimális quóta felemelését, továbbá azt, hogy 4000 pengő aktivumnál kisebb vagyont kimutató adósok kötelező magánegyezségi eljárás megindítását ne kérhessék, magunk is helyeseljük; valamint azt is, hogy a magánegyezségi eljárás sikertelensége esetén ne következzék uj birói kényszeregyezségi eljárás, hanem kényszerfelszámolás vagy csőd. Az illetéktételek leszállítására, & csődjog reformjára és a csődönkivüli megtámadási jog behozatalára vonatkozó óhajokat mi is aláirjuk. sz. I. Az olasz részvényjog reformja. Azoknak az államoknak, amelyek a világháború folytán területben megnövekedtek, komoly gondokat okoz az uralmuk alá került különböző jogterületeknek egységitése. Olaszország a büntető- és közigazgatási jog terén ezt a müveletet nagyjából már keresztülvitte, a magán-, hitel- és perjog egységesítése azonban még csak előkészítő stádiumában van. Az 1922-iki kereskedelmi törvénytervezet oly éles ellenzésre talált, hogy a kormány azt elejtette s uj tervezetet készített. Ez az ujabb tervezet a közelmúltban látott napvilágot s azt a Mitteilungen des Verbandes österreichischer Bankén und Bankiers e. i. 7—10. számaiban Dr. Max Bresch ismertette. Az ő cikke alapján fogjuk a tervezet részvényjogi részét a következők során csak egészen nagy vonalakban ismertetni. A törvénytervezet (T.) külön szabályozza a szimultán és szukcesszív alapítást, ez utóbbit természetesen szigorúbb feltételekhez kötve; az alaptőke 30%-ának befizetése mindkét esetben igazolandó. Az alapítók részére biztositható előnyök igen szük körre szorulnak; bizonyos, a T. által maximált nyereségrészesedést kiköthetnek, maguknak meghatározott időre, amely 10 évnél hoszszabb nem lehet. Uj részvények kibocsátása esetén ezek a régi részvényeseket illetik meg. Az igazgatóságot a közgyűlés választja, szükség esetén — de csak ideiglenesen — a felügyelőbizottság egésziti ki. Az igazgatósági tagok felelősek azért, hogy a befizetettnek mondott összegek tényleg be lettének légyen fizetve, hogy legalább a kifizetett osztaléknak megfelelő nyeresége tényleg legyen a társaságnak, a szükséges könyvek vezetéséért, a közgyűlési határozatok végrehajtásáért stb. Az igazgatók és egyéb személyzet ténykedéseiért annyiban felelnek, amennyiben az ezek által okozott kárt gondos felügyelettel megakadályozhatták volna. A felügy elöbizúttság általában az ellenőr szerepét játssza. Mint fentebb már emiitettük, bizonyos esetekben igazgatósági tagokat nevezhet ki, továbbá az ügyvitel elleni panaszok elbírálása részben reá tartozik s joga van közgyűlést egybehívni. Tagjai az igazgatóság üléseire meghívandók s ugy itt, mint a közgyűlésen indítványokkal léphetnek fel. A T. kétféle közgyűlést ismer: rendest és rendkívülit. Az előbbi hatásköre szorosan körül van irva; feladata a mérleg megállapítása, továbbá az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és javadalmazásuk megállapítása. Minden egyéb kérdésben a rendkívüli közgyűlés határoz, igy pl. alapszabálymódositás, az alaptőke felemelése vagy leszállítása »tb. kérdésében. A rendes közgyűlés mindig, a rendkívüli pedig általában egyszerű szótöbbséggel határoz. Utóbbinál mégis megkívántatik, hogy ez a többség egyszersmind az egész alaptőke többségét foglalja magában; ha ilyen többség nem alakul ki, uj közgyűlés hívandó össze, amelyen már elegendő, ha az egyszerű többség az alaptőkének legalább J/a részét foglalja magában. Vannak azonban bizonyos igen nagyfontosságú kérdések (ilyen pl. a részvénytársaság tárgyának megváltoztatása stb.), amelyek fölött minden körülmények közt csak az egész alaptőke többségét képviselő többség dönthet. A fennálló olasz részvényjog azon rendelkezését tehát, amely alapszabály módosításhoz s/i többséget kiván meg, a T. elejti. A részvényesi kisebbségnek egyik legfontosabb joga, hogy a felügyelőbizottságnál, illetőleg bíróságnál panaszt emelhet a részvénytársaság ügyvitele ellen. A panaszt a felügyelőbizottság véleményes jelentéssel a közgyűlés elé terjeszti, amely a panasz felett dönt. Az alaptőke legalább 1/s-át képviselő részvényesek a bírósághoz fordulhatnak és kérhetik a panasz elbírálását. A közgyűlést általában az igazgatóság hivja egybe, esetleg a felügyelőbizottság; a meghívó általában a hivatalos lapban teendő közzé, de a névre szóló részvényesek tulajdonosai kérhetik a meghívónak és a közgyűlésen hozott határozatoknak ajánlott levél utján való közlését, sőt ezt kérhetik a bemutatóra szóló részvények tulajdonosai is, amennyiben legalább egy részvényt nevüknek és lakcímüknek megjelölése mellett a részvénytársaságnál letétbe helyeznek. Az alaptőke Vio részét képviselő részvényesek összehivathatják a közgvülést az igazgatóság vagy felügyelőbizottság, illetőleg ezeknek vonakodása esetén a bíróság utján. A közgyűlésen való szavazati jog kérdésében általában az alapszabályoknak kell intézkedniük. Elv az, hogy minden részvényesnek legalább egy szavazata legyen; meghatalmazott által is lehet szavazni, ha ez maga is részvényes és a részvénytársaságnak nem igazgatósági tagja vagy tisztviselője. Érdekeltek a szavazásban nem vehetnek részt, igy az igazgatóság tagjai sem a mérleg elfogadása, továbbá az ő felmentésük vagy felelősségrevonásuk tárgyában hozott határozat meghozatalában. Az érdekelt részvényes szavazata a határozatot nem teszi semmissé vagy megtámadhatóvá, csupán kártérítésre kötelezi az érdekelt részvényest, ha szavazata nélkül a határozat nem hozathatott volna meg. Az igazgatósági tagnak fentiek ellenére gva korolt szavazata folytán a határozat megtámadható, feltéve, hogy szavazata nélkül a határozatot nem hozták -volna meg. Többes szavazati joggal felruházott részvénvek kreálását a T. nem engedi meg. Megengedi azonban korlátolt szavazati jogú részvénvek kibocsátását, amelvek csak bizonvos tárgyak feletti határozathozatalnál jogosítanak szavazásra, általában azonban nem. Ezzel s/emben bizonyos előnyöket élveznek az osztalék tekintetében, ugvszintén likvidáoió esetén. A közgyűlési határozatok hozataluktól számított három hónapon belül hármelv rés/vénves. illetőleg igazs-atósági vagv felüpvelőbizottsáei tag által keresettel megtámadhatók. A céff.iegvzékbe bevezetendő határozatok megtámadási határideje egy hónap, amely a bejegyzéstől