Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 10. szám - Mily törvényes biztosítékokkal hárítható el a hazai részvénytársaságokban külföldieknek túlzott befolyása

10. sz. KERESKEDELMI JOG 165 felügyelő-tömeggondnok szerepe nézetem szerint a reformban azon meggondolás vilá­gánál volna kiépítendő, hogy ő legyen az adó­soktól, de a hitelezőktől is különálló birói megbizott, akinek szerepét az egy hitelezői csoport (védegyleti szervezet) képviseletében eljáró OHE nem arrogálhatja. Az eddigi számtalan insolvenciális eljá­rást meg akarja toldani az OHE javaslata egy továbbival, akkor, amikor a mai magánegyez­ségi eljárások mellett egy ujat kiván létesíteni: t. i. az úgynevezett tiszta, azaz kényszernélküli, 100 százalékos magánegyezségnek az OHE által történő megkísérlése részére végrehajtást felfüggesztő hatályt kiván. Ez a kívánság sze­rény véleményem szerint a magánegyezség létre nem jöttének joghatálya kérdésénél bu­kik el: mert vagy azt a johatályt fűzik az ilyen sikertelen magánegyezséghez, hogy a kimé­leti idő sikertelen elteltével megindul a ren­des fizetésképtelenségi eljárás, akkor az adó­sok nem fogják ezt igénybe venni és különben is ez esetben a fizetésképtelenségi eljárásnak csak egy meghosszabbítása volna ez; vagy pedig azt, hogy a kiméleti idő sikertelen eltelte esetében a bejelentés meg nem történt­nek tekintetik, ez esetben pedig a belátható visszaélések forrása volna ily intézmény, amely következmények nélkül lehetővé teszi az adósnak az ellene folyó végrehajtások bár­mikori felfüggesztését. A kényszerfelszámolás intézményének általánosítása csak mint közelebbről és tartal­mában meg nem nevezett óhaj szerepel az OHE javaslatában; minthogy a csődeljárás javítását és gyorsítását is kívánjuk valameny­nyien, a kényszerfelszámolási óhajnak néze­tem szerint csak az ad jogosultságot, ha a kényszerfelszámolás alatt a csődtől eltérő, liberáló joghatályu eljárást értünk, olyat, amely csak a jóhiszemű adósnak áll nyitva, akinek személyét a csődhatály által a gazda­sági életből kizárni nem akarjuk. Ha ennek konkrét vállalkozása viszont kényszeregyez­ség utján való fentartását meg nem érdemli, akkor ehelyett fogna helyet a kényszerfelszá­molás, amelynek sikeréhez adósi érdek is fűződvén, a hitelezők részére a csődnél jobb kielégítés reményét rejtené magában. A kény­szerfelszámolás ilyetén való elgondolásáról azonban nem szól az OHE tervezete. Az igazságügyminisztériumban már a márciusi reform előtt is ismeretes volt az a felfogás, hogy gyökeres javulás csak az insol­venciális jognak ex asse való megreformálá­sától várható; közjogi okok (a csődjog tör­vényhozási szabályozása) miatt azonban a kényszeregyezségnek rendeleti uton való gyor­sabb megreformálását választolták. Azóta el­vált, hogy jobb egy lassú és jó reform, mint egy rossz és gyors. Mily törvényes biztosítékokkal hárít­ható el a hazai részvénytársaságok­ban külföldieknek tnlzott befolyása?* Irta: Dr. Schulcz Ferenc. Az idegen befolyás érvényesülésének le­hetősége a hazai részvénytársaságokban már a világháborút megelőző években, de külö­nösen a világháború alatt és leginkább a had­viselő államokban tolta előtérbe azt a kérdést, milyen törvényrendelkezésekkel lehetne meg­védeni a nemzet érdekeit, milyen biztosítékok­kal lehetne kizárni, vagy legalább szűkebb térre szoritani az idegen befolyás lehetőségét a belföldi honosságú részvénytársaságokban? A részvénytársaságok gyakran hatalmas tőké­vel rendelkeznek, fiókintézeteikkel behálóz­hatják az országot, olyan üzlettel foglalkozhat­nak, amely a közhitel, vagy a közbiztonság vagy a nemzeti védelem érdekeit közelről érintheti, vagy amely általában a nemzet gaz­dasági életére közvetlen és erős befolyással van. Tehát nem lehet közömbös az államra, milyen irányú a társaság működése, nem ide­gen, esetleg a nemzet érdekeivel ellentétes, az ország érdekeit sértő tevékenységet folytat-e? A magyar jog sem térhet ki ama kérdés elől, miként lehetne a belföldi székhelyű rész­vénytársaságokban. — igy a nemzeti érdeke­ket közelről érintő részvénytársaságokban különösen — biztosítani, legalább az eddig fennálló rendelkezéseknél jobban bizlositani a magyar érdekek érvényesülését, a magyar irányítást. Több külföldi törvényjavaslat és törvény példája áll előttünk e problémánál, azonban csak a honi körülmények, különö­sen a hazai gazdasági, pénzügyi szempontok figyelembevétele mellett kereshető a meg­oldás. Felmerül a kérdés, nem volna-e célszerű állami hatóságnak megadni azt a jogot, hogy az államellenes részvénytársaságot felosz­lathassa9 Kina 1914 január 13-iki rendelete (kiao­ling) a kereskedelmi társaságokról 8. §-ában igy rendelkezik: «Ha valamely társaság mű­ködése törvénybe, rendeletbe, a közrendbe, vagy a jó erkölcsökbe ütközik, az illetékes hatóság hivatalból, vagy az ügyész folyamo­dására feloszlathatja.) Ilyen messzemenő, antiliberális rendelkezés nem volna Magyar­országon megengedhető. Messze megy Szovjetoroszország joga s a japán kereskedelmi törvény is. Szovjet­oroszország polgári törvénykönyve, — mely­nek része a kereskedelmi társaságok joga is — 364. §-ának d) pontja értelmében a kormány­nak megadja azt a jogot, hogy a részvénytár­saságot feloszlathassa, ha a társaság eltért az * Szerzőnek a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályában 1926 október 30-ikán tartott elő­adásából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom