Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. magyarázata. Irta: dr. Nizsalovszky Endre [Könyvismertetés]

140 KERESKEDELMI JOG 8. sz. rinti visszavonásig (precarium) engedi át haszná­latra. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy az­zal szemben, aki a tetszés szerinti visszavonásig használatra kapott dolgot a visszavonáskor vissza nem adja, van-e helye önhatalom gyakorlásának, szem előtt tartotta a jogegységi tanács, hogy az ön­hatalom gyakorlására vonatkozó fentebbi szabá­lyok szorosan magyarázandók. A jogrend követelménye ugyanis, hogy az ön­hatalom gyakorlásának megengedése mennél szű­kebb térre korlátoztassék. Ehhez képest az önhatalom gyakorlása csak azzal szemben engedhető meg, aki mást külsőleg felismerhető módon a dolog birtokától önhatalom­mal megfosztott, vagy abban megháborított. Azzal szemben ellenben, aki a használatnak tetszéstől függő visszavonásig való átengedésével, tehát a tulajdonos akaratából jutott a dolog birto­kába, nem lenne helyén való az önhatalom gya­korlásának megengedése pusztán azon az alapon, hogy a visszavonás folytán a visszabocsátásra vo­natkozó igények a kötelezett fél bármi okból nem tesz eleget. A perrendtartás is gondoskodik arról, hogy a visszavonásig használatul átengedett ingatlan visszabocsátása iránti igénynek a járásbirósági eljárás és az elsőfokú ítélet végrehajthatósága ut­ján gyorsan lehessen érvényt szerezni (Pp. 1. §. 2. d) pont és 415. §. 5. pont). Tekintetbe veendő továbbá, hogy visszavonás esetén a dolog használatának megfelelő kiméleti idő nélkül önhatalommal való elvonása — például ha lakásul szolgáló házról vagy megélhetést nyújtó gazdaságról van szó — a kötelezett félre a legna­gyobb méltánytalansággal járhat. Tetszés szerinti visszavonás kikötése esetén is a visszabocsátás iránt indított perben a bíróság­nak módjában áll a teljesítésre az eset körülmé­nyeinek méltányos figyelembevételével megfelejő határidőt szabni, pl. lakás visszabocsátására a bíró­ság a kötelezettnek annyi időt engedhet, amennyi a családja részére uj lakás szerzéséhez mulhatla­nul szükséges. Ezért az ily különös méltánylást érdemlő ese­tekre tekintettel sem lehet a tulajdonosnak meg­adni azt a jogot, hogy a használat visszavonásának önhatalommal szerezhessen érvényt. A polgári törvénykönyv javaslatának (bizott­sági szöveg) 353. §-a is megadja a birtokvédelmet azzal szemben, akivel (t. i. főbirtokossal) szemben a dolog birtokosa (használati birtokos) a dolog időleges birtokára (használatára) jogosiló viszony­ban áll, aminő viszony forog fenn nyilván akkor is, amikor valaki ingatlanát tetszésétől függő visz­szavonásig engedi át használatra. Mindezek megfontolása alapján a jogegységi tanács nem tartja megengedhetőnek azt, hogy az, aki a tetszésétől függő visszavonásig engedte át valakinek a birtokot, a visszavonás alapján a hasz­nálati birtoklást önhatalommal megszüntethesse vagy megháboríthassa. Ily esetben is van tehát helye az önhatalom alkalmazásával szemben egy éven belül a sommás visszahelyezési keresetnek, amely sommás visszahelyezési kereset fogalma alá tartozik a birtokháhoritási kereset is. Közömbös, hogy az, aki visszavonásig kapta használatra a dolgot, egy evet meghaladó idő óta van-e annak birtokában vagy sem. Azt ugyanis, aki a dolognak békés birtokában van, a birtoktól való Önhatalmú megfosztás és az önhatalmú megháboritás ellen birói oltalom illeti akkor is, ha birtoklása még nem tart egy év óta. Csak annak, aki tilos önhatalommal helyezkedett valamely dolog birtokába, kell egy évet meghaladó zavartalan birtoklást kimutatni, ha az ellen kér birói oltalmat, akit ő fosztott meg a dolog birto­kától. A jogegységi tanács e határozata szerint az önhatalom gyakorlásának tilalma nemcsak arra nézve áll fenn, aki valamely ingatlanát egészben adta valakinek visszavonásig használatra, hanem arra is, aki az ingatlannak csak egy részére (pl. épületrészre) avagy pedig az ingatlanra csak egyes tekintetekben (pl. átjárásra) engedett viszavonásig használati jogot. Az önhatalom alkalmazásának tilalma azokra az esetekre is vonatkozik, amikor valaki tetszéstől függő visszavonásig ingóság használatát (birtokát) engedi át másnak. Amennyiben azonban a használati birtokos használati birtoka határain nyilvánvalóan túlter­jeszkedik, ez ellen a tulajdonos önhatalommal is védekezhetik. Önként értetődik, hogy ugyanezek a jogelvek nyernek alkalmazást akkor is, ha nem a tulajdo­nos, hanem a dolog felett egyébként rendelkező fél (pl. haszonélvező) enged valakinek az ő tetszésétől függő visszavonásig használati jogot. Nem vonatkozik azonban az önhatalom gya­korlásának tilalma azokra az esetekre, amikor csak puszta alkalmi szívességről van szó. Például valaki annak, akit házánál vendégül lát, az egyik szobáját bocsátja rendelkezésére. Ily esetekben a további használat bármikor önhatalommal is el­vonható. Nem tartoznak ide végül azok az esetek sem, amikor valaki másnak nevében, másnak javára ennek háztartásában, üzemében, vagy hasonló vi­szonyban gyakorolja a tényleges hatalmat (procu­ratorius birtoktartó). Az ily személyeket azzal szemben, akinek nevében s akinek javára a tény­leges hatalmat gyakorolják, birtokvédelem meg nem illeti. Kelt Budapesten a m. kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 1926. évi június hó 14. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 192(5. évi június hó 22. napján tartott ülésében. Általános. 138. Alperes a felperes tévedéséből birtokába ke­rült összegnek a tévedés felismeréséig bekövet­kezett értékveszteségéért egyáltalában nem fele­lős. — Pénzromlás idején hitelező részfizetést is köteles elfogadni. (Kúria P. IV. 5556/1925. sz. a. 1926 június 3()-án.) Indokok: A fellebbezési bíróság által elfoga­dott az a tényállás, melyből az alperes eljárásának jóhiszeműsége megállapittatott. nincs is megtá­madva s igy a felperes sikertelenül alapítja felül­vizsgálati érvelését az alperes eljárásának sze­rinte fenforgó rosszhiszeműségére. Irányadó tehát az, hogy a felperes által 1921 szeptember 9-én alperesnek tévedésből átutalt 30.000- csehkorona összeg átvételével 246.000 m. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom