Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - Az International Law Association bécsi konferenciája

136 KERESKEDELMI JOG 8. sz. pán a külföldi állampolgárokra hatott ki; 4. a magántulajdon sérthetetlenségének elvét a békeszerződések is elismerik, melyek kifejezett rendelkezéseket tartalmaznak a tekintetben, hogy a volt ellenséges állampolgárok tulajdonát kompenzáció nélkül elvenni nem lehet. A választott bírósági bizottság dr. Abel Paulnak elnöklete alatt foglalkozott azzal az akcióval, amely a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hasonló irányú mozgalmával párhuzamosan a nemzetközi vonatkozású ügyleteknél a különböző állampolgárok között felmerülhető jogviták elrendezését óhajtja megkönnyíteni nemzetközi választott bíróságok felállítása utján. Szóbakerült megfelelő ismertetések kapcsán az is, hogy az International Law Association és az International Chamber of Commerce fáradozásainak konkrét eredményeképpen az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország épp a közelmúltban vezették be a választott bíráskodást törvényhozási uton hazájukba. Ismertetés alá került az I. L. A.-nak a Lordkancellár Választott Bírósági Bizottsága számára adott jogvéleménye, valamint behatóan foglalkozott a bizottság a választott bírósági ítéletek külföldön való végrehajtásának kérdésével, az «amiable compositeurs» intézményével, bizonyos állandó jellegű választott bíróságok hivatalos elismerésének kérdésével, a közbenszóló és a részitéletek megengedhetőségének kérdésével, valamint az egységes választott bírósági eljárási szabályok és dijak problémáival. E bizottságban, mely működését tovább folytatja, magyar részről felszólaltak: dr: Jacobi Andor, aki a külföldi választott bírósági ítéletek végrehajtásának megengedését sürgette és dr. Auer Pál, aki a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bírósági működésének fontosságára mutatott rá. A légi jogi bizottság dr. Nagy Emil elnöklete alatt nemcsak a légi közlekedés és légi postai szállítás jogi kérdéseivel foglalkozott és az 1919. évi légi közlekedési egyezmény (Aerial Navigation Convention) módosításra szoruló tételeit vitatta meg behatóan, hanem részletesen tárgyalta a háborús és békebeli rádiójog nyomán felmerült problémákat is. Szóba került az aether feletti szuverénitásnak kérdése (ami különbözik a légi-jogi szuverenitástól) a leadó állomások elektromos hullámaiba való behatolás joga, e hullámok káros megzavarásának és bitorlásának jogi következményei, valamint a rádió-szerzői jog és a rádió utján elkövetett büntetendő cselekmények (rágalmazás, becsületsértés, stb.) kérdései. Különösen érdekes volt dr. Grey-nek fejtegetése az aether felett való szuverenitásról, amelyben ezt az uj jogi fogalmat a légi-jogi szuverénitástól igyekezett elhatárolni: «A földet, a vizet és a levegőt be lehet egy palackba zárni, de az aether áthatol mindenen keresztül és annak egyetlenegy parányát sem tudjuk izolálni és hatalmunkba keríteni. Egy egészen uj koncepcióra van szükség, amelyet «koncentrális okkupációnak» neveznék el. .. Valamely megfelelő erősségű leadóállomással rendelkező állam monopolizálhat ugyanis — és hallgatólagos hozzájárulással igy is teszi — mások kizárásával egy bizonyos aethermennyezetet, aetherboltozatot, az egész földgolyó körül, úgyhogy minden olyan más állam, amely ugyanolyan hullámhosszuságon óhajtana működni, az előbbi állomás üzembenléte alatt ebben akadályozva van...» E bizottságban, amely egy rádió-jogi egyezménytervezetet is elkészített, magyar részről felszólaltak: dr. Baumgarten Nándor, dr. Belatiny Braun Zoltán és dr. Urbach Lajos. Ez utóbbi azt a javaslatot tette, hogy a légi postai szolgálat pótdijmentes legyen. A nemzetközi csödjogi bizottság a nemzetközi kereskedelmi kamara elmultévi brüsszeli kongreszszusának idevonatkozó határozatával, valamint az ugyancsak az elmúlt évben Hágában tartott ötödik nemzetközi magánjogi konferencia határozataival foglalkozott Walker Gusztávnak, az osztrák közigazgatási bíróság elnökének és a nemzetközi magánjog professzorának vezetése alatt. Részletes vita alá kerültek annak a praktikus kérdésnek részletei, hogy milyen eljárás volna legcélszerűbben követendő akkor, ha a vagyonbukottnak külföldi állam területén is van vagyona. E bizottságban dr. Doroghi Ervin azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a készítendő egyezmény a kereskedelmi társaságok csődjére, valamint a csődönkivüli kényszeregyességre is kiterjedjen. A kodifikációs bizottságban Senor don Alejandro Alvarez elnöklete alatt részletesen ismertették azt a munkakört, amelyet az I. L. A. a nemzetközi köz- és magánjog területén a Nemzetek Szövetségének jogi működésével karöltve és azt kiegészítve az államok jogának egyeségesitése felé törekvő működésében a jövőben be kiván tölteni. Mint az előadói előterjesztésből kitűnik, a közeljövőben megvitatás alá kerülő tárgyak a következők: Váltó- és csekkjogi kérdések. Csőd és csődönkivüli kényszeregyesség. Jogi személyek (kereskedelmi társaságok) állampolgárságának kérdése. Részvénytársaságok. Választott bíráskodás. Vételi ügyletek. Kettős adózás. Az államok felelősségének kérdése külföldi állampolgárok személyében, vagy tulajdonában ejtett károkért. A tenger termékei kihasználásának joga stb. Mint az itt igen röviden előadottakból is látható, bár a bécsi kongresszus főleg a nemzetközi közjog területén nyújtott széleskörű érdeklődésre számottartó és imminensebb aktuálitásuknál fogva talán hálásabb és tetszetősebb témákat, a nemzetközi forgalmi jog tekintetében is termékeny vitát provokált. A «Vienna Rules 1926'» és a Law of Conflicts bizottság határozatai egymagukban is jelentékeny határjelzők az I. L. A. konferenciáinak történetében. De az eszmegerjesztő és bennünket továbbmüködésre serkentő magas színvonalú vitáknál is többet jelentett talán nekünk az a harmonikus, meleg atmoszféra, melyet a bécsi összejövetelen immár teljességében élvezhettünk. A világ jogászainak kulturközössége olyan páratlanul meleg összetartásban forrott össze a bécsi összejövetel alkalmával, hogy Lord Phillimore büszkén tekinthet vissza erre a jogászi «világparlament»-re, mert megvalósult ott a megnyitóülésen elhangzott kívánsága: a kölcsönös együttérzés, együvétartozás és a kölcsönös megértés: a «mutual understanding».