Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - Az International Law Association bécsi konferenciája

134 KERESKEDELMI JOG 8. sz. Az International Law Association bécsi konferenciája. Irta: Dr. Király Ferenc ügyvéd. «A jogászok világparlamentje», «a tudás, a szellem internaciónáléja» —i: eme diszitő jelzős cimek alatt emlékeztek meg a sajtó krónikásai az International Law Association Bécsiben lezajlott kongresszusáról. E cicomás elnevezések túlzásaiban valóság is van: alig ismerünk nemzetközi intézményt, amelynek munkája a feldolgozása alá vett problémakör fontosságánál fogva figyelemreméltóbb, tekintélye pedig — félszázados működésének nemes hagyományaival — sugárzóbb volna. Elihu Bnrr itt-nak, a «tudós kovács»-nak pacifista gondolata: a nemzetközi jogászegyesülés ideája, nemcsak valóságba szökkent, de az azóta egymásután lepergő évtizedek mind több megbecsülést hoztak a jogélet nemzetközi vonatkozásaiban tisztultabb felfogásért és helyes, gyakorlati megoldásokért együttküzdő jogászságnak. Az International Law Associationnak e kétségbevonhatatlan tekintélye a háború után kezdődő uj szellemi és gazdasági együttműködés korszakában a világ jogalkotói és jogalkalmazói előtt csak öregbedett. A Nemzetek Szövetsége és a világ uj nagy nemzetközi intézményei (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) a Nemzetközi jogi Egyesület szakavatott, termékeny munkásságától várják a világkatasztrófa után felmerült temérdek uj nemzetközi köz- és magánjogi probléma megoldásánál az irányitó támogatást. Az International Lmr Association nem világparlament, de hivatása ezénél is magasabb: őrködik a jog eszméjének uralmára és megerősíti a kulturvilág gondolkodásában azt a tudatot, hogy reánk, a jog katonáira igenis szükség van s mi nem vagyunk a társadalom felesleges munkásai, mert a mi elrendező tevékenységünk nélkül az állami, társadalmi és gazdasági organizmusok helyes funkcionálása el sem képzelhető. Lendületes szavakkal utalt erre a misszióra a kongresszus megnyitó ülésén az ősz Ferri professzor. «Akár a jog, akár a nyers hatalom kormányozza az embereket» — úgymond — «a jog és a hatalom felett áll az eszme, a jog eszméje. Legyen az e kongresszus célja, hogy törekedjék ez eszmét az államok legfőbb vezérlőjévé tenni, nemesbiteni és még magasabbra emelni...» Az International Law Association szava ma a jog egyetemes eszméjének megnyilatkozása, véleménye a jogászvilág lelkiismerete, határozatai pedig útmutatói a nemzetközi forgalmi élet terrénumain hovatovább mindinkább egységesítés felé törekvő törvényalkotásoknak. A bécsi konferencia a nemzetközi közjog aktuális kérdésein kivül — a Nemzetek Szövetsége jogi állása, a kisebbségek védelme, a nemzetközi büntetőbíróság kérdései, a neutralitás alapelvei — a forgalmi élet számos nemzetközi elrendezést igénylő problémáját vette napirendre. Örömmel állapitható meg, hogy jogászaink nemcsak a megjelentek számával, hanem hozzászólásaik magas képzettségre valló értékével is méltó feltűnést keltettek. Magyar ügyvédek a háború után először szerepeltek ilyen tömegesen egy tekintélyes nemzetközi intézmény ülésén: jogi tudásukkal, vitatkozási készségükkel és nyelvismeretükkel az angol barristerek és a francia avocat-k közt is kitűntek. Bennünket civiljogászokat a kongresszus működéséből a nemzetközi magánjogi bizottság, az árfolyambizottság, tisztességtelen verseny bizottsága, a magántulajdon-védelmi, a választott bírósági, a légi jogi, a nemzetközi csődjogi és a kodifikációs bizottságok munkássága érdekel. A vitát az angol központ az anyagnak — «paper»-eknek, «report»-oknak — nyomtatásban rendelkezésünkre bocsájtásával gazdagon előkészítette; sajnos, az elégtelen bécsi rendezés azonban már nem gondoskodott arról, hogy — amint az kongresszusokon szokásos — a bizottsági üléseken előadottak és a konferencia határozatai is még a kongresszus tartama alatt sokszorosításban a résztvevők kezébe kerüljenek . . . A nemzetközi magánjogi bizottság Bagge-nék, a svéd fellebbezési bíróság és a Brit-Német vegyes Döntőbíróság elnökének vezetése alatt a nemzetközi relációban létrejött vételi ügyletekkel, locatio conductio operisi-szal, szolgálati és hitelszerződésekkel foglalkozott abból a szempontból, hogy az ezen ügyleteknél alkalmazandó jog tekintetében — a lex loci solutionis, a lex loci contractus celebrati és a lex debitoris alkalmazhatatlannak mutatkozó szabályai helyébe — uj jogelveket létesítsen. A vita alapjául egy tervezet szolgált, amelyet a kongresszus által 1924-ben kinevezett bizottság szerkesztett, részletesen foglalkozván azzal a kérdéssel, hogy a kötelmi jogra vonatkozó nemzetközi magánjog mily törvényeket alkalmazzon, ha bármely okból több törvény nyerhetne alkalmazást. Magyar részről e vitában dr. Jacobi Andor vett részt, aki a javaslat több pontját kívánta módosítani, bár azt általában elfogadta, mert a megoldás, hogy az eladó törvénye legyen általában irányadó, voltakép a teljesítés helyének törvényét jelenti, mivel az eladó rendszerint telephelyén teljesít. Kívánta, hogy a felek autonómiája az alkalmazandó törvény tekintetében minél szélesebb körben elismertessék, valamint, hogy kimondassék, hogy a javasolt nemzetközi egyezmény nem érinti a cselekvőképesség szabályait, amelyek a honi törvények, és a szerződés alakjára vonatkozó szabályokat, amelyek a szerződéskötés helyének törvényei szerint itélendők meg. A bizottság mindhárom irányban honorálta dr Jacobi Andor kívánságát és a végleges szöveg ennek megfelelően jött létre. Az egyezménytervezet — melynek megvalósítása most már a kormányokon múlik — a következő lényegesebb intézkedéseket tartalmazza: Ingóvétéli ügyleteknél az eladó hazájának joga alkalmazandó; kivételképpen azonban a vevő joga kerül alkalmazásra 1. ha az ügyletet az eladóknak meghatalmazottja (ügynöke) kötötte a vevő hazájában való tartózkodása alatt, 2. ha a meghatalmazott (képviselő, ügynök) a vevő hazájában saját teleppel bir és az ügyletet a maga nevében kötötte, 3. ha a képviselőnek, vagy ügynöknek a vevő hazájában telepe van és az áru a vételi ügylet megkötésekor már a vevő hazájának területén van. E szabályok nyernek alkalmazást tőzsdei, vásári (Messe) vételeknél, aukcióknál, stb., valamint azoknál a vállalkozói szerződéseknél is, amelyeknél az elkészítő szolgáltatja a szükséges anyagot. — Locatio conductio operis-nál és szolgálati szerződéseknél a teljesítés helyének joga irányadó; ha azonban ez a szerződésből ki nem tűnik, vagy a szerződést több állam területén kell teljesíteni, a