Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 7. szám - Gazdagodás nem jogcím a valorizációra - A valorizáció kérdése Angliában

7. sz. KERESKEDELMI JOG 123 tését s felperest keresetével elutasította. Hogy mi a Reichsmark — fejtegeti az indokolás — annak megállapítása tekintetében kizárólag a német valutajog lehet irányadó. Az aranymárka nem valutaegység, hanem csak értékegység, amelynek szolgáltatását a felek kiköthették volna, ezt azonban nem tették meg. A német valuta jog értelmében a márka törvényes fizetési eszköz maradt és olyan valutajogi szabály, amely a valorizációt előírná, nincs. Valamely követelés felértékelése nem valutajogi, hanem magánjogi kérdés, amelyet a német bíróságok a BGB. 242. §-a és az állandó gyakorlat alapján bírálnak el: Angliában azonban olyan jogszabály, amelynek állapján ezt megtehetnék, nincs. Szinte mentegetőzésként hat az indokolásnak az a passzusa, amely hangsúlyozza, hogy a bíróság hivatásai nem terjedhet tul a létező jog alkalmazásán. (Deutsche Juristen-Zeitung 1926., 741. 1.) A döntés egy boldog állam bíróságának a döntése, egy olyan államé, amelyben a valorizáció problémája nem létkérdése egész társadalmi rétegeknek, (f.) Hazai irodalom. Magyar váltójog. Különös tekintettel a hazai nemzetközi váltójogi egyezményre és a külföldi váltójogokra. Irta: dr. Bozóky Géza pécsi egyetemi ny. r. tanár. 2 kötet. 704 oldal. Danubia kiadása. A magyar váltójognak Nagy Ferenc óta legkimeritőbb feldolgozása. A külsőleg is tetszetős formában megjelent mű az ujabb idők váltójogi eseményeit kritikai szemmel kiséri és nemcsak a tudománnyal foglalkozó jogásznak, hanoin a gyakorlati embernek is hasznára fog válni annak forgatása. Dr. Nizsalovszky Endre ig. ü. min. titkár, A nyugdijvalorizációs törvény magyarázata. A törvény tulajdonképpeni szerkesztőjének, tehát leghivatottabb kommentátorának műve, — Dréhr Imre nemzetgyűlési előadó előszavával ellátva — a napokban fogja elhagyni a sajtót. A mű a Tébe könyvkiadóvállalat kiadásában mintegy 10—12 iv terjedelemben fog megjelenni és tartalmazni fogja §-onkint a tárgyalások során bekövetkezett módosításokat és azok megokolását is. A könyvhöz betűrendes tárgymutató készült. Ára 60,000 K lesz. Barcza Imre valuta- és ártáblázatai ismét ujabb és bővített kiadásban jelentek meg. Világos, könnyen áttekinthető, alapos és kimerítő; ezeknek a tulajdonságainak köszönheti a füzetke, hogy a gyakorlati jogásznak szinte nélkülözhetetlen kézikönyvévé vált. Külföldi irodalom. Staub's Kommentár zum Handelsgesetzbuch. 12 und 13. Aufi. Bearbeitet von Dr. Heinrich Koenigé, Albert Pinner und Dr. Félix Bondi. 2 Bde. Verlag Walter de Gruyter & Go., Berlin-Lei pzig 1026. 847, bezw. 704 Seiten. Preis insg. M. 60.— Horrwitz Hugó: Schuts- und Vorratsaktwi. Mit einem Anhang. (Heft I. der «Gesellschaffsrechtlichen Abhandlungen»). Garl Heymann, Berlin 1926. 70 Seiten. Preis M. 3.60. Helmut Möhrlng: Die Generalversammlung der Aktiengesellschaft und die Opposition. Frankenstein, Philipp. Ára kötve 10 M. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 121. A hitelező mást, mint ami neki a kötelem tartalma szerint jár, teljesítésül elfogadni nem tartozik. (Kúria P. IV. 4089/1925. sz. a. 1926 június 2-án.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint felperesnek tartozása az alperessel szemben valóságos franktartozás volt; ennek ellenére felperes a tartozását 1924. évi február hó 11. napján nem ebben a pénzértékben, hanem az aznapi devizaárfolyam szerint számított magyar koronában kívánta kifizetni. Az elől idézett jogszabály értelmében az alperes az ilykép — nem kötelemszerüen — felajánlott teljesítést jogszerűen utasíthatta vissza és felperes ellen a végrehajtst jogosan kérhette meg. Nincs tehát semmiféle jogalap arra, hogy az alperesnek e jogszerű eljárásából folyóan a felperes részére kártérítés állapíttassák meg azon a címen, hogy a francia frank árfolyama az 1924. évi február hó 11. és a végrehajtás foganatosításának napja közt eltelt idő alatt lényegesen emelkedett. Súlytalan felperesnek az az érvelése is, hogy ö 1924. évi február 11-én azért ajnlotta fel magyar koronában a fizetést, mert a Devizaközponttól ekkor nem tudott frankokat beszerezni, mert pénztartozásoknál a pénz beszerzésének veszélye kizárólag az adóst terheli; következésképpen a felperes által vitatott fenti körülménynek még valósága esetén sincs a peres kérdés eldöntésénél jelentősége. Lánckereskedés. 122. Külföldi cég rendelkezése alatt álló árunak a belföldi fogyasztóhoz juttatását célzó ügyletnél szó sem lehet táncolásról. (Kúria P. IV. 3872/1925. sz. a. 1926 május 14-én.) Rész vén y társaság. 123. Amennyiben az alapszabályok szerint az igazgatóságra van bízva a közgyűlés helyének kijelölése, ebben csak az a szempont korlátozza az igazgatóságot, hogy oly helyet jelöljön ki, melyen a részvényesek leküzdhetetlen nehézségek nélkül megjelenthetnek. — Salgótarján helyett Budapest — szabályos. (Kúria P. IV. 3863/1925. sz. a. 1926 május 18-án.) Indokok: A perben vitás annak a jogkérdésnek az elbírálásánál, hogy a keresetben emiitett rendkívüli közgyűlésnek az igazgatóság által Budapestre történt összehívása folytán forog-e fenn szabálytalanság vagy sem, abból kell kiindulni, hogy az igazgatóság a törvény és az alapszabályok korlátai közt szabadon rendelkezik minden oly viszonylatban, amelyet a törvény vagy az alapszabályok más szerv hatáskörébe nem utalnak, vagy amely irányban közgyűlési határozat által kötve nincs. Ily esetekről azonban ezúttal szó nincs. Az alapszabályok abban a vonatkozásban, hogy a közgyűlések hol tartandók, csak annyit mondanak a 11. §-ban, hogy a meghívóban a közgyűlés helye megjelölendő.