Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 7. szám - A Kötelmijog kézikönyve [Könyvismertetés]

7. sz. KERESKEDELMI JOG 121 lyukat; a békeszerződés hatálybalépte után a jogerős francia birói ítélet alapján a Vdbsg előtt pert indított a mégsem misitett háboruelőtti ügyletre még a háború előtt adott fedezet visszatérítése iránt. Ezzel szemben az alperes (német honos) viszontkeresetet emelt a fedezetlenül maradt különbözeti összeg erejéig A Vdbsg felperest keresetével elutasította és alperes viszontkeresetének helyt adott. Az ité let a felperes által jogalapul vett francia bírósági ítélet hatályát nem ismeri el és pedig a következő megokolással: A versaillesi szerződés 29 d) pontja ugyan tényleg tartalmazza a felperes által hivatkozott azon rendelkezést, hogy a foganatosított háborús kivételes intézkedések megtartják hatályukat, ámde azzal a megszorítással, hogy: „sous réserves prévues au présent Traité", vagyis a békeszerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül. Minthogy azonban a X. rész V. cini utáni függelék 4. §-ban a tőzsdei ügyletek tekintetében különleges rendelkezések foglaltatnak, ezek a különleges rendelkezések derogálnak a 297 d) általános jellegű rendelkezéseinek és igy a francia bíróság ítélete beleütközvén az idézett 4. §. rendelkezéseibe — nem volt figyelembe vehető. A Vegyes Döntőbíróságok minden esetben tüzetes vizsgálódás tárgyává tették azt, hogy a perbeli határidőügyletek tőzsdei lebonyolítása megfelelt-e a X. rész V. eim ut. függ. 4. §-ban körülirt előfeltételeknek? Különösen is cognitio tárgyává tették, hogy a lebonyolítási árfolyam „juste et raisonnable", igazságos és észszerű volt-e? Ez utóbbit különösen a londoni tőzsdének ugyanazon időpontban jegyzett árfolyamaival való egybevetés alapján bírálták el; azonban amennyiben ezen feltételeknek elég volt téve. ügy a lentebb ismertetett álláspont követésében következetesek voltak. Felemlitést igényel még, hogy a tőzsdei választott bírósági klauzula alapján a Vegyes Döntőbírósági hatáskör ellen emelt kifogás minden esetben elvileg elutasittatott. A Kötelmijog kézikönyve/ Irta: Dr. Almási Antal kir. Ítélőtáblai bíró, egy. m. tan. Almásinak legújabb könyve még azokat is meglepte, akik immár évtizedekre visszanyúló munkálkodását állandóan figyelemmel kisérik és kellően értékelik. Páratlan energiával és akadályokat nem ismerő kitartással végzi céltudatos munkáját. Termékenysége különösen az utolsó esztendőkben egészen egyedülálló. S ami különösen kiemelendő, ez a rendkívül nagyarányú alkotás soha nem esik a munka érdemének rovására. Ellenkezőleg. Almási tudományos fejlődése még mindig emelkedő irányzatot mutat. Látóköre egyre tágul, gyakorlati érzéke erősbödik és az igazi tudománnyal * Megjelent a TívBE-könyvtár 22. számaként. való harmóniája minden munkájában jelentékeny haladást tüntet fel. Legújabb műve valóságos tudományos kézikönyve a magyar kötelmi jognak. Megmutatta miképpen lehetséges tanulásra szánt kézikönyvet is igazi tudományos módszerrel irni és hogyan lehetséges összhangba olvasztani elmélet és gyakorlat követelményéit egy ilyen műfajban. Jogirodalmunkban nincsen hasonló struktúrájú mű, amely oly szerencsés kézzel egyesíti mindazt, amire a jogtanulónak, a jog gyakorlati alkalmazójának és tudományos művelőjének egyaránt szüksége van. Amellett egyik szempont érvényesülése sem megy a másik rovására. Aki az anyagot éhből a könyv bői akarja megtanulni, nem kell tartania attól, hogy aprólékos részletessége miatt a tő irányelveket nem találja meg. Viszont, aki részletkérdésekre keres a műben felvilágosítást, ép ügy meg lógja találni, mint akit a praxis fontosabb kérdései érdekelnek. Kimagasló előnye a munkának, hogy azon változásokat is felöleli, amelyeken a magánjog az utolsó tiz év alatt átment. A háborús joggyakorlatnak összes alapkérdései tudományos feldolgozásban szerepelnek, mindenütt a jurisratio kellő megvilágításával és az intézmény rendszeri elhelyezésével. Törvénytárunk legujabbh alkotásai, ideértve a földbirtokreform és mezőgazdasági hitel, pengő-érték, stb. egytől-egyig nemcsak kimentő ismertetést, de kritikai feldolgozást is találnak a műben. A munka beosztása is lényegesen különbözik a hasonló munkákétól. Bár természetes, hogy az általános és különös részre való tagolást megtartja, mindkét rész keretében (sok tekintetben elütő) uj felosztási szempontokat használ, részben olyan ujabb anyagot visz be, amely a mű belső értékél felette emeli. Minekutána áttekintést nyújt a kötelemről és a kötelmi jogról, majd a szolgáltatásról, az általános részben vizsgálat tárgyává teszi a szolgáltatás kellékeit, fajlagos, vagylagos, egyetemleges és együttes kötelmet. Ezt követőleg tárgyalja a kamatok kérdését, persze az 1923. évi 39. tc. és az összes idevágó gyakorlati kérdések tüzetes ismertetésével. A pénzkötelem keretében mindenki megtalálhatja a háború okozta változások főleg a valorizáció gyakorlati és elméleti problémáit. Az általános rész körében tárgyalt kérdések köréből különösen a lehetetlenülés és érdekmúlás tár fel merőben uj szempontokat. A jogügylet tanát a kölelemmozgató tények összefoglaló fejezetében tárgyalja. A kötelemszüntető tények között a szokásos ügyleteken felül ilyenekként sorolja fel a megtámadást és elállást is. A különös kötelmeket három csoportban foglalja össze. Ügyletekből származó, cselekmc nyen és eseményeken alapuló kötelmekbe. Előbbiben különösen érdekesek -i tartozáselismerés, az értékpapír kiállítása, utalvány, harmadik személyek javára szóló szerződés. Az adásvételi ügyletek különös nemeit, az ingatlan eldarabolással kapcsolatos adásvételt, az opciót, módfelelt érdekes uj szempontok bekapcsolásával ismerteti. A cselekményeken alapuló kötelmek címében a megbizásnélküli ügyvitel, a dolgok behozatala, halósági rendelkezés előzetes végrehajtása, idegen dolgok feláldozása és a tiltott ügylel nyernek az