Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 6. szám - Néhány szó a jelzálogjogról szóló törvényjavaslatról

6. sz: KERESKEDELMI JOG 83 hangok, amelyek ennek a követeléssel csak gazdasági kapcsolatban álló, de attól jogilag független, tisztán dologjogi tehernek a feleslegességét vitatják, ez azonban nem lehet ok arra, hogy elmulasszunk a hiteléletnek egy olyan uj eszközt adni, amely esetleg nálunk gyakorlatibb lesz, mint a szülőhazájában. A jelzálogadóslevél és a telekadóslevél, amelyek csak olyankor állíthatók ki, ha a hitelező valamely törvénytől jóváhagyott alapszabályu pénzintézet vagy annak tagja, arra vannak hivatva, hogy az átruházhatóságnak a biztositéki jelzálognál megengedettnél is könnyebbé tételével fokozott mértékben mozdítsák elő, hogy a törvényhozástól legmegbízhatóbbnak és legerősebbnek elismert kezek közvetítésével a tőkefeleslegek minél könnyebben áramolhassanak oda, ahol tőkére, hitelre leginkább van szükség. Ezt a célt szolgálja különösen a rész jelzálogadóslevelek kibocsátásának megengedése. A javaslat részletes ismertetése helyett csupán néhány főbb rendelkezésre mutattam rá. Nem volt célom anyagáról teljes képet nyújtani, hanem csupán arra a tényre akartam a figyelmet felhívni, hogy a magánjogi törvénykönyv nagy müvének egy részlete ismét elindult az élet felé. Vajha mielőbb az egész alkotás követhetné! ELŐFIZETŐINKHEZ! Azokat a vidéki előfizetőinket, kiknek hátralékos előfizetési dijuk beküldésére befizetőlapot küldtünk, kérjük, hogy hátralékukat június hó 15-ig kiegyenliteni szíveskedjenek, elleneseiben a lap további küldését beszüntetni volnánk kénytelenek. SZEMLE. | PLÓSZ SÁNDOR l A magyar jogtudománynak mély gyásza van. Plósz Sándor, a magyar perrendi tudomány legnagyobb mestere, a Sommás eljárás, a Polgári perrendtartás megalkotója, 79 éves korában, harmonikus összhangban, csak a tudománynak szentelt élet után itthagyott bennünket. Ügyvéd, biró, egyetemi tanár és igazságügyminiszter volt. Nevéhez a perrendi reformok egész sora fűződik; érdemeit nemcsak a Tudományos Akadémia ismerte el, tagjai közé iktatván; hire-neve messze túlterjedt a régi boldog NagyMagyarország határain, s vele a régi NagyMagyarország egyik legkiválóbb fia száll sirba. Nyugdijvalorizáció címen dr. Gallia Béla kir. kúriai biró tartott felolvasást a Magyar Jogászegylet május hó 23-iki teljes ülésében. A felolvasásnak kettős aktualitást kölcsönzött az a körülmény, hogy a nyugdijpereknek a Kúria II. tanácsában felolvasó a rendszerinti referense s igy a nyugdijvalorizáció kúriai előliarcosának joggal ő tekinthető; másrészt pedig mivel ismeretesek azok a nagy harcok, melyek a valorizációs törvényjavaslat körül éppen a nyugdijvalorizáció kérdésében folynak s amelyek a törvényjavaslatnak a nemzetgyűlés elé hozatalát késleltetik. Nem csoda teháV' ha a Jogászegylet felolvasóterme egészen megtelt előkelő jogász közönséggel s a különféle gazdasági érdekeltségek kiküldötteivel. Az erős szociális érzékről tanúskodó felolvasás felölelte a nyugdijvalorizáció egész históriai fejlődését, dogmatikai alapelveit ós jövőbeli lehetőségeit. Mi abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy az illusztris felolvasó kéziratát nekünk adta át közlés végett s olvasóink bizonyára élvezettel fogják olvasni e mélyreható tanulmányt. A polgári perrendtartás novellája. A Budapesti Közlöny május 28-iki száma fontos igazságügyi rendeleteket tartalmaz: A 25,700/1925.1.M. sz. rendelet a polgári eljárás és az igazságügyi szer\ ezet módosításáról szóló 1925. évi VIII. t.-c. egyes rendelkezései június 1-től kezdve életbe léptek. Nem lapunk körébe tartozik perrendtartási kérdések ismertetése, mindazáltal szükségesnek találjuk a figyelmet egyes intézkedésekre felhívni. így: az 1. §. szerint a törvényszék mint elsőfokú bíróság immár törvényesen egyes tanácsban itél az összes peres és perenkivüli ügyekben. A járásbirósági eljárásban is lehet előkészítő iratot adni. (5. §.) A törvényszéknél a felek is aláírják a jegyzőkönyvet. (7. §.) A szünetelő pert az eddigi két hónap helyett négy hó előtt nem lehet felvenni. (15. §.) A fellebbezési tárgyaláson nem a felek, hanem a bíróság ismerteti a lefolytatott eljárást. (17. §.) Mint fontos ujitás megemlítendő a revisio per saltum, mely szerint az elsőbiróság Ítélete ellen — jogkérdésben — a fellebbezés elhagyásával egyenesen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek feltételeit a 18. §. szabályozza. Sem itélöbiró, sem ügyész választott bíróságnak sem elnöke, sem tagja, sem jegyzője nem lehet. (20. §.) A 23—29. §-ok osztási rendelkezéseket tartalmaznak. A törvény többi részében igazságügyi szervezeti rendelkezéseket tartalmaz, melyek a bírákra, ügyvédekre és körjegyzőkre vonatkoznak. Az 53. §. a V. T.-nek az óvásra és elévülésre vonatkozó szabályait módosítja. sz. A perrendi értékhatár felemelése. A Budapesti Közlöny május 28-iki számában megjelent 25,800/ 1925. I. M. sz. rendelet az értékhatárokat újból felemeli (járásbirósági 25 millió korona!). A részletekre felhívjuk a figyelmet. Egy igen fontos és az ügyvédségre sérelmes rendelkezést tartalmaz a 2. §. 3. bekezdése, mely a kötelező ügyvédi képviselet határát 10 millió koronában állapítja meg. Bármennyire is tudjuk, hogy a kisebb perek a költségeket nehezen bírják el, mégis az igazságügyi kormány figyelemmel lehetett volna egyrészt az ügyvédség nyomasztó anyagi helyzetére, melytől a perek egy nagy része vonatik el ezáltal, másrészt pedig arra a nagy idő- és munkaszaporulatra, melyet a pervitelben járatlan felek a bíróságoknak fognak okozni. Ide tartozik annak megemlítése is, hogy a 25,900/1925. I. M. sz. rendelet az összes munkaügyi pereket értékre való tekintet nélkül a. járásbíróságok mint munkaügyi bíróságok hatáskörébe utalta. sz. A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvénytervezet. A mérlegvalódiságról szóló rendelet újból aktuálissá tette a korlátolt felelősségű társaságok behozatalát. Sok részvénytársaság nem fogja birni e formát s igy célirányosabban fog a