Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - A részvényjog és a külföldi tőke

8 KERESKEDELMI JOG 1. sz. Az előadói előterjesztés rámutatott arra is, Logy a részvény névértékének készpénzben befize­téséhez ragaszkodás is olyan, ami a külföldi tőkés­nek nem lehet szimpatikus, és javasolták, hogy egyes külföldi valutákban történő befizetés, vala­mint a nagy intézeteknél történő jóváirás kész­pénzfizetésnek tekintessék. Ez a javaslat nem ke­rült bele a határozatba. A külföldi tőke utjának egyengetése nálunk is egyike a legaktuálisabb kérdéseknek és nem volna felesleges a magyar jogszabályok és a ma­gyar gazdasági viszonyok szem előtt tartásával a német jogászgyülés tárgyalási anyagát végig­gondolva, ezt a kérdést a jogalkotó munka napi­rendjére tűzni. ELŐFIZETŐINKHEZ. 1925. évre az előfize­tési dijat évi 120,000 koronában voltunk kényte­lenek megállapítani. — Előfizetési díjfizetést Vi, V2 vagy egész évre elfogadunk. — Kérjük t. elő­fizetőinket, hogy az előfizetési dijat mielőbb pos­tán beküldeni szíveskedjenek. A Kereskedelmi Jog kiadóhivatala. SZEMLE. I Grecsák Károly, j Alig néhány hete, hogy lapunk alapitója friss egészségben 70-ik születés­napját ünnepelte és minden ismerősét, tisztelőjét ru­gékony fiatalságával ámulatba ejtette; midőn ren­desen végzett napi munkája közepette megjelent a Végzet kiküldöttje és elszólította oda, ahonnan többé nincs visszatérés. — Gyönyörűen, igaz em­berhez, teljes emberhez méltóan telt el Grecsák élete. Volt ügyvéd, hirlapiró, képviselő, biró, miniszter, valóságos belső titkos tanácsos. Szóval minden, amit polgári halandó elérhet. Dc mindig ember volt, az élet s az emberek gyöngéinek, nyomorának meg­értője, enyhítője. Nem futkosott divatos politikai jelszavak után, hanem a maga meggyőződésének maradt hü követője. így is halt meg, tisztelőitől, barátaitól, az általa gyászukban, nyomorukban támogatott özvegyekíől és árváktól megsiratva. December 19-én óriási részvét mellett temettük főszerkesztőnket. A temetésen megjelent a hiva­talos jogászvilág élén Pesthy Pál igaszságügy­miniszterrel, aki Szászy és Séthy államtitkárok­kal együtt jött megadni a tiszteletet hivatalbeli elődének; ott volt Töry Gusztáv, a Kúria elnöke Ráth Zsigmond másodelnökkel és Bauss Olivér kúriai elnöki tanácsossal, Juhász Andor, a buda­pesti ítélőtábla elnöke, Oszvuld István, a budapesti kir. törvényszék elnöke, Pap József, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, Halász és Sztrache kir. főügyészek, Mendelényi, Gallia, Tóth Miklós stb. kúriai birák stb. stb. — József kir. főherceg egy kamarással képviseltette magát. — A sirnál Szé­kács Aladár az Országos Birói és Ügyészi Egyesület, Pap József pedig a magyar ügyvédség nevében méltatták az elhunyt érdemeit. A Keres­kedelmi Jog koszorúját Szenté Lajos dr. felelős szerkesztő helyezte az elhunyt ravatalára, melyet a koszorúk özöne egészen elborított. Zimankós, hideg téli napon szállt sirba a mi főszerkesztőnk; emléke azonban melegen marad meg a mi szi­vünkben. . . Valutajogi döntések az osztrák joggyakorlat­ban. 1. A harmadik személy megbízásából teljesig tett kiadások abban a pénznemben téritendők meg, melyben a kiadások történtek; ez akkor is áll, ha a megbízott a fizetéseket egy bank utján teljesí­tette, mely őt ezért idegen valutában terhelte meg. Az idegen (más) valuta nem tekinthető aliudnak. (Ob. Gerichtshof vom 9. Apr. 1924. Ob. II. 198/24.) 2. Idegen pénznemben való marasztaló ma­rasztalásra irányuló kereset esetén a bíróság hazai pénznemet nem ítélhet meg. — Idegen pénznemben eszközölt kiadások hazai pénznem­ben, a tényleges fizetés napjának árfolyamán téri­tendők meg. (Oberster Gerichtshof vom 15. Okt. 1924. Ob. I. 671/24.) Megjegyzés: Fenti két. határozat egymással ellenmondónak látszik. Az első Ítélet kimondja, hogy az idegen valuta nem tekinthető aliudnak, Ez megfelel az osztrák legfelsőbb bíróság eddigi gyakorlatának, míg a második döntés az 1922. év előtti gyakorlatra tér vissza » ezzel ellentétbe jut a német és magyar gyakorlattal, valamint az utód­államok gyakorlatával és ha következetes akarna maradni álláspontjához, akkor odavezetne, hogy a kereset elutasítandó volna, amit azonban maga sem szándékolt. A kiadásoknak hazai pénznembeli való meg­ítélése megfelel az állandó gyakorlatnak. 3. Amennyiben cseh korona tartozás biztosí­tására korona- vagy márkaletét adatik át, a hite­lező nem köteles magát a cseh koronatartozás meg nem fizetése esetén a letétből kielégíteni (lefe­dezni). (Oberster Gerichtshof 14. Okt. 1924. Ob. III. 719/24.) — Megfelel az uralkodó joggyakor­latnak. 4. Amennyiben a szállítmányozónak valuta­követelése fedezetére koronaletét adatik át, ugy ő idegen valutában felmerült kiadásai megtéríté­sét idegen pénznemben követelheti a koronaletét visszaadása ellenében és tőle a letét adásakori ár­folyamon való elszámolás nem követelhető. (Oberster Gerichtshof vom 27. Febr. 1924. Ob. IIT. 140/24.) Megjegyzés: Hogy a letevő adós nem köve­telheti azt, miszerint a korona a letétel napján volt árfolyamon számoltassék el, azt Wahle az ítélethez fűzött megjegyzésében szintén elismeri. (Lásd az ítéleteket a Rechtssprechung 1924. nov. 30-i számában.) sz. I. Valuta. Az, hogy a hitelező valutakövetelésé­nek behajtásával hosszabb időn át késlekedik, a belföldi pénz értékének romlása esetén is csak ak­kor ütközik a Treu und Glauben elvébe, ha ezt szándékosan azért teszi, hogy a számára legked­vezőbb pillanatban álljon elő követelésével. (RG. 1924 április 15. — Jurist. Bl. LIII. évf. 21—22. szám.) Valorizációs esetek a német birói gyakor­latból.1 1. Reichsgericht 1923. okt. 26-iki ítéleté­ben kimondotta, hogy az eladó elállhat az ügylettől 1 A Juristische Blatter LIII. évfolyamából. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom