Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - A részvényjog és a külföldi tőke

8 KERESKEDELMI JOG 1. sz. Az előadói előterjesztés rámutatott arra is, Logy a részvény névértékének készpénzben befizetéséhez ragaszkodás is olyan, ami a külföldi tőkésnek nem lehet szimpatikus, és javasolták, hogy egyes külföldi valutákban történő befizetés, valamint a nagy intézeteknél történő jóváirás készpénzfizetésnek tekintessék. Ez a javaslat nem került bele a határozatba. A külföldi tőke utjának egyengetése nálunk is egyike a legaktuálisabb kérdéseknek és nem volna felesleges a magyar jogszabályok és a magyar gazdasági viszonyok szem előtt tartásával a német jogászgyülés tárgyalási anyagát végiggondolva, ezt a kérdést a jogalkotó munka napirendjére tűzni. ELŐFIZETŐINKHEZ. 1925. évre az előfizetési dijat évi 120,000 koronában voltunk kénytelenek megállapítani. — Előfizetési díjfizetést Vi, V2 vagy egész évre elfogadunk. — Kérjük t. előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat mielőbb postán beküldeni szíveskedjenek. A Kereskedelmi Jog kiadóhivatala. SZEMLE. I Grecsák Károly, j Alig néhány hete, hogy lapunk alapitója friss egészségben 70-ik születésnapját ünnepelte és minden ismerősét, tisztelőjét rugékony fiatalságával ámulatba ejtette; midőn rendesen végzett napi munkája közepette megjelent a Végzet kiküldöttje és elszólította oda, ahonnan többé nincs visszatérés. — Gyönyörűen, igaz emberhez, teljes emberhez méltóan telt el Grecsák élete. Volt ügyvéd, hirlapiró, képviselő, biró, miniszter, valóságos belső titkos tanácsos. Szóval minden, amit polgári halandó elérhet. Dc mindig ember volt, az élet s az emberek gyöngéinek, nyomorának megértője, enyhítője. Nem futkosott divatos politikai jelszavak után, hanem a maga meggyőződésének maradt hü követője. így is halt meg, tisztelőitől, barátaitól, az általa gyászukban, nyomorukban támogatott özvegyekíől és árváktól megsiratva. December 19-én óriási részvét mellett temettük főszerkesztőnket. A temetésen megjelent a hivatalos jogászvilág élén Pesthy Pál igaszságügyminiszterrel, aki Szászy és Séthy államtitkárokkal együtt jött megadni a tiszteletet hivatalbeli elődének; ott volt Töry Gusztáv, a Kúria elnöke Ráth Zsigmond másodelnökkel és Bauss Olivér kúriai elnöki tanácsossal, Juhász Andor, a budapesti ítélőtábla elnöke, Oszvuld István, a budapesti kir. törvényszék elnöke, Pap József, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, Halász és Sztrache kir. főügyészek, Mendelényi, Gallia, Tóth Miklós stb. kúriai birák stb. stb. — József kir. főherceg egy kamarással képviseltette magát. — A sirnál Székács Aladár az Országos Birói és Ügyészi Egyesület, Pap József pedig a magyar ügyvédség nevében méltatták az elhunyt érdemeit. A Kereskedelmi Jog koszorúját Szenté Lajos dr. felelős szerkesztő helyezte az elhunyt ravatalára, melyet a koszorúk özöne egészen elborított. Zimankós, hideg téli napon szállt sirba a mi főszerkesztőnk; emléke azonban melegen marad meg a mi szivünkben. . . Valutajogi döntések az osztrák joggyakorlatban. 1. A harmadik személy megbízásából teljesig tett kiadások abban a pénznemben téritendők meg, melyben a kiadások történtek; ez akkor is áll, ha a megbízott a fizetéseket egy bank utján teljesítette, mely őt ezért idegen valutában terhelte meg. Az idegen (más) valuta nem tekinthető aliudnak. (Ob. Gerichtshof vom 9. Apr. 1924. Ob. II. 198/24.) 2. Idegen pénznemben való marasztaló marasztalásra irányuló kereset esetén a bíróság hazai pénznemet nem ítélhet meg. — Idegen pénznemben eszközölt kiadások hazai pénznemben, a tényleges fizetés napjának árfolyamán téritendők meg. (Oberster Gerichtshof vom 15. Okt. 1924. Ob. I. 671/24.) Megjegyzés: Fenti két. határozat egymással ellenmondónak látszik. Az első Ítélet kimondja, hogy az idegen valuta nem tekinthető aliudnak, Ez megfelel az osztrák legfelsőbb bíróság eddigi gyakorlatának, míg a második döntés az 1922. év előtti gyakorlatra tér vissza » ezzel ellentétbe jut a német és magyar gyakorlattal, valamint az utódállamok gyakorlatával és ha következetes akarna maradni álláspontjához, akkor odavezetne, hogy a kereset elutasítandó volna, amit azonban maga sem szándékolt. A kiadásoknak hazai pénznembeli való megítélése megfelel az állandó gyakorlatnak. 3. Amennyiben cseh korona tartozás biztosítására korona- vagy márkaletét adatik át, a hitelező nem köteles magát a cseh koronatartozás meg nem fizetése esetén a letétből kielégíteni (lefedezni). (Oberster Gerichtshof 14. Okt. 1924. Ob. III. 719/24.) — Megfelel az uralkodó joggyakorlatnak. 4. Amennyiben a szállítmányozónak valutakövetelése fedezetére koronaletét adatik át, ugy ő idegen valutában felmerült kiadásai megtérítését idegen pénznemben követelheti a koronaletét visszaadása ellenében és tőle a letét adásakori árfolyamon való elszámolás nem követelhető. (Oberster Gerichtshof vom 27. Febr. 1924. Ob. IIT. 140/24.) Megjegyzés: Hogy a letevő adós nem követelheti azt, miszerint a korona a letétel napján volt árfolyamon számoltassék el, azt Wahle az ítélethez fűzött megjegyzésében szintén elismeri. (Lásd az ítéleteket a Rechtssprechung 1924. nov. 30-i számában.) sz. I. Valuta. Az, hogy a hitelező valutakövetelésének behajtásával hosszabb időn át késlekedik, a belföldi pénz értékének romlása esetén is csak akkor ütközik a Treu und Glauben elvébe, ha ezt szándékosan azért teszi, hogy a számára legkedvezőbb pillanatban álljon elő követelésével. (RG. 1924 április 15. — Jurist. Bl. LIII. évf. 21—22. szám.) Valorizációs esetek a német birói gyakorlatból.1 1. Reichsgericht 1923. okt. 26-iki ítéletében kimondotta, hogy az eladó elállhat az ügylettől 1 A Juristische Blatter LIII. évfolyamából. *