Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 9. szám - A német valorizációs törvény

124 KERESKEDELMI JOG 9. sz. közzel tiszta magánjogi kérdések tárgyalásától sem zárkózik el pl. az alkalmazottak jogviszonyainak és a szerzői jognak tárgyalása során, anélkül azonban, hogy a határvonalakat elmosódni engedné. Nézetem szerint a mü egyik legerősebb oldala éppen az anyag éles szisztematikai elhatárolása a kapcsolatos más tudományágaktól. Az elméleti alapvetést a bevezető részen felül az ipar fogalmát, fajait és rendszereit ismertető I. rész tartalmazza. A mü további részei tartalmazzák azután a fennálló tételes joganyag beható ismertetését. Ezekben a részekben, amelyek a könnyű áttekintés érdekében aránylag kisterjedelmű szakaszokra oszlanak, a szerző a régi és az uj ipartörvénynek, az azokat végrehajtó rendeleteknek, valamint az iparjog szempontjából jelentős egyéb jogszabályoknak, főként a tisztességtelen versenyről, a szerzői jogról szóló törvényeknek és a szabadalmi törvénynek rendelkezéseit áttekinthető és világos rendszerben adja elő. A müvet a régi ipartörvény hatályban lévő és hatályukat vesztett rendelkezéseit feltüntető táblázatos összeállítás és nagy gonddal összeállitott betűrendes tárgymutató egészíti ki. Egyed Istvánt e műben is jellemzi eddigi irodalmi tevékenységéből előnyösen ismert az a képessége, hogy a legbonyolultabb és legszárazabb anyagot is mindenki által érthető, sőt élvezetes formában tudja előadni és az iparjog megírásával a legalkalmasabb időben — az ipari jogalkotás nyugvópontra jutása után — tett a jogtudomány fejlődésének szolgálatot. (11. e.) IRODALOM. Hazai irodalom. Kereseti adó. Irta: dr. Jakab László p. ü. min. tanácsos. Mint a Tébe-könyvtár 14. sz. szintén most jelent meg és hasonló módon van összeállítva, mint a fenti kötet. Ára 80.000 K. Jövedelem- és vagyonadó. írták: dr. Csalok Elemér p. ü. tanácsos, dr. Pilisy Lajos és Frimmel Gyula p. ü. min. titkárok. A munka (a Tébekönyvtár 13. sz.) az összes vonatkozó jogszabályokat és az eddig még közzé nem tett rendeleteket is tartalmazza. Ára 100.000 K. Sajtó alatt. Dr. Révész Vilmos budapesti ügyvéd: Jogi műszótárának javított és lényegesen bővített második kiadása. Előfizethető Tisza testvéreknél, II., Fő-u. 12. sz. alatt. Két kötet egyenkint 60.000 K. Egybekötve előfizetésben 150.000 K. Bolti ára magasabb lesz. Külföldi irodalom. Gustav Cassel: Theoretische Socialökonomie3. verbesserte Auflage. A. Deichertsche Vcrlagsbuchhandlung. Dr. Werner Scholl, Leipzig, 1923. X. und 595 S. Dr. Fritz Machlup: Goldkernwáhrung. Eine wáhrungsgeschichtliche u. wáhrungstheoretische Untersuchung. Mit einem Anhang: Ricardos Wáhrungsplan aus dem Jahre 1816. (Oktáv XV. 203 S) H. Meyer, Halberstadt, 1925. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 123. Elkobzás és szerződési zálogjog összeütközése. (Kúria P. IV. 1966/1924. sz. a. 1925. jun. 9-én.) Indokok: Egyébként nem vitás tényállás pedig a következő: A kir. Kúria a jelen perhez másolatban csatolt, valódiságára kétségbe nem vont — 1922. sz. alatt az 1922 október 17. napján meghozott Ítéletével M. F.-né vádlottat a budapesti kir. büntetőtörvényszék, mint uzsorabiróság — 1922. sz. ítéletének rendelkező részében megjelölt cselekménye miatt az 1920: XV. t.-c. 1. szakaszának 4. és 5. pontjaiban meghatározott s az 1920 : XXVI. t.-c. 8. §-ának második bekezdése szerint minősülő árdrágító vissztélés bűntettében bűnösnek mondottt ki és a reá mért fő- és mellékbüntetéseken és vagyoni elégtétel fejében a kir. államkincstár részére fizetendő 1,000.000 Knak a vádlott terhére rovásán kívül — annak a megállapítása mellett, hogy az a 150 q zsír, amelyet az uzsorabiróság lefoglalt, a bűncselekmény eszközéül szolgált — helybenhagyta az uzsorabiróságnak azt a rendelkezéseit is, mely által a szóbanforgó 150 q zsírnak a Btk. 61. §. alapján elkobzása kimondatott. Azt, hogy az elkobzandó zsírnak tulajdonosa mindvégig az árdrágító visszaélés bűntettében bűnösként elmarasztalt M. F.-né volt, a perben felperes se vonta kétségbe. Mindezekből az következik, hogy még ha jóhiszeműen és jogszerűen szerzett volna is, a keresetben meghatározott követeléseinek biztosítása céljából felperes a szóbanforgó zsírra zálogjogot, ez az ő keresettel érvényesíteni kivánt igényének törvényszerű alapjául nem szolgálhatna. És pedig nem azért, mert a közjogi természetű Btk. 61. §-ának ama parancsoló szabálya, hogy azok a tárgyak, amelyek a bűntett vagy vétség által hozattak létre, úgyszintén azok, amelyek a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak — amennyiben azok a tettes vagy részes tulajdonai, elkobzandók — kizárja s ekként nem engedi meg azt, hogy harmadik személy az elkobzott dologra vagy annak értékére akár csak valamely dologi jog alapján is bármiféle igényt érvényesíthessen. E felfogással szemben sikeresen nem hozható fel a KT. 299. §-a második bekezdésének ama jogszabálya sem. hogy a jóhiszemű zálogbirtokos vagy ennek utódai hátrányára nem lehet érvényesíteni azt, hogy a zálogba átadott tárgyakra más valaki korábban tulajdon-, zálog- vagy más dologi jogot szerzett: mivel az elkobzás a Btk. 61. §-ában meghatározott dolgokat a bűnösnek ítélt személynek tulajdonában érvén, azokra más valaki, tehát a kir. kincstár sem szerez a magánjogi értelemben vett utódlásszerü jogot, hanem azokat a dolgokat, akár a producta sceleris, akár az instrumenta sceleris fogalma alá esnek, a jogállapot szempontjából egyaránt olybá kell venni, mintha azok valamely természeti <erő következtében semmisültek volna meg. Egyébiránt ennek a felfogásnak jogszerű voltát megerősíti a kir. minisztériumnak a büntető eljárás során lefoglalt közszükséleti cikkek értékesítése tárgyában kibocsátott 1715/1917. M. E.