Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 5. szám - A cégjogi gyakorlatról

70 KERESKEDELMI JOG 5. sz. használja s a felperes követelését minél később, annál kisebb vásárló erővel biró koronákban fizet­hesse, amiéTt is a Kúria gyakorlata szerint ilyen esetben az alperes -a magyar koronában fennálló tartozásának valorizált értékben, vagyis abban az értékben való megfizetésére kötelezendő, amellyel az a tartozás lejártának napján birt, az idegen pénznemben megállapitott, de magyar koronában fizethető tartozásának pedig nem a tartozás le­jártának napján, hanem a tényleges fizetés nap­ján fennálló árfolyam szerinti magyar korona­összegben leendő megfizetésében marasztalandó el. Valorizáció. 70. Olyan esetben, amikor nyilvánvalónak jelent­kezik, hogy az adós alaptalan védekezésével csak a per elhúzását célozta és a hitelezőt ezzel rossz­hiszeműen meggátolta abban, hogy az jogos köve­teléséhez a lejáratkor hozzájuthasson, a birói gyakorlat szerint a korona értékének a lejárat utáni csökkenése az adós terhére esik. (Kúria P. VII. 6057/1923. sz. a. 1924. márc. 19.) Indokok: Az adós ily esetben a korona érték­csökkenéséből a hitelezőre származó kárt oly mó­don tartozik megtéríteni, hogy tartozására annyi magyar koronát fizet, amennyi a zürichi jegyzés szerint a tartozás összegével a lejáratkori idő­pontot véve alapul, egyenértékű. Nem vitás, hogy a kereseti követelés lejárta időpontjában, vagyis 1921. évi december hó 1-én a zürichi jegyzés szerint 100 magyar korona 82-5 svájci centimet ért, a kereseti 225,000 magyar korona tehát 1921. évi december hó 1-én 18,562-5 svájci frankkal volt egyenértékű. Jogos tehát fel­peresnek az az igénye, hogy alperesek annyi ma­gyar koronának a fizetésére köteleztessenek, amennyi a zürichi árfolyamjegyzés szerint a tényleges fizetés napján a 18,562-5 svájci frank­kal egyenértékű lesz. 71. Olyan esetben, amikor az adóst vétkes kése­delem nem terheli, a birói gyakorlat értelmében a követelés átértékelése — valorizálása — rend­szerint helyet nem foghat. (Kúria P. VII. 5945/1923. sz. a. 1924. márc. 21.) 72. A valorizációs kérelemben mint kevesebb az 1923. évi XXXIX. t.-c. szerinti kártérítés iránti kérelem benfoglaltatik s ez az eljárás bármely szakában érvényesithetö. (Kúria P IV. 2300/1923. sz. a. 1923. márc. 11.) Turpis causa — valorizáció. 73. Turpis causa okából az eredeti állapot vissza­állításának van helye s amennyiben a kötelezett a dolog birtokában nincs, de az helyettesíthető s annak megszerzése lehetséges, ugy azt megsze­rezni, ellenesetben annak valorizált értékét meg­téríteni tartozik. (Kúria P. II. 1890/1924. sz. a. 1924. ápr. 24-én.)* Indokok: Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az a jogügylet, amely sze­* Lásd: Szemle rovatunkat. rint a felperes jogelődje alperesnek 420 liter 96%-os szeszt adott kölcsön azzal a kikötéssel, hogy azt természetben vagy pálinkává feldolgozott állapotban tartozik visszaszolgáltatni — mint tiltó rendeletekbe ütköző — joghatállyal nem bir, abból jogok és kötelezettségek nem származnak, ennél­fogva aizr előbbi állapot visszaállításának van helye. Téves azonban az a további jogi következte­tése, hogy miután az alperes által kölcsönvett szesz már nincs meg az alperes birtokában ós minthogy a szesz értéke, amely a kölcsönvétel ide­jén literenként 25 korona volt, azóta 1000 koronát meghaladó összegre emelkedett, alperesnek a szesz beszerzésére és annak a felperes részére való kiszolgáltatására vonatkozó kötelezése az ab­peres vagyoni romlását idézhetné elő, felperest pedig túlzott vagyoni előnyhöz juttatná, emiatt felperes csak a szesznek a vételkori árát köve­telheti. Ugyanis a jogügylet tiltott voltáról alperes­nek is tudomással kellett birnia, tehát a jogügylet létesítése körül alperest is vétkesség terheli. Abban az esetben, amikor valamely törvényes okból az előbbi állapot visszaállításának van helye, azonban az arra kötelezett a dolgot az ő ter­hére eső okból visszaadni nem tudja, amennyiben helyettesíthető dologról van szó és annak meg­szerzése lehetséges, azt megszerezni, ellenkező esetben pedig annak valorizált értékét megtérí­teni tartozik. Nem változtat ezen a fennforgó esetben az a körülmény, hogy a szesz ára időközben emelke­dett, mert az áremelkedésnek ezt a részét, amelyet az időközben kirótt kincstári részesedés és a szesz­adó idézett elő, felperes tartozik viselni, miután ezek a per tárgyát képező szeszt akkor is terhel­ték volna, ha a szesz az ő tulajdonában marad, ezek viselésére felperes hajlandónak is nyilatko­zott. Az áremelkedésnek a pénz romlásából eredő része pedig a késedelemben levő alperest terheli. Vétel. 74. Kártérítés keretében csak a károkozó cselek­ménnyel vagy mulasztással okozati összefüggés­ben álló vagyoni érdekű hátrány vehető számba. Felperesnek azzal kapcsolatban keletkezett illeték­költsége, hogy a megtartott árverésen az árut ő maga vette meg, csupán az áru megszerzésével s igy a felperes saját elhatározásából előállt tény­nyel áll okozati összefüggésben, miért is az ár­verési vételből folyóan felperes által viselt árve­rési illetéknek a kártérítés keretében a késedel­mes vevőre hárítása — okozati összefüggés hiá­nyában — szóba sem kerülhet. — Kényszereladás jogossága. (Kúria P. IV. 1616/1923. sz. a. 1924. január 30.) Ugyanis a kötés a vitán kivül álló okiratok tartalmából kiderülően nem létesülvén kifejezet­ten kivitel céljára, világos kikötés hiján a kivitel esetleg közbejött akadálya nem szolgáltathatott jogos alapot az eladóval szemben az ügylettől el­állásra. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság a per sorsára lényeges jogszabályt, mikor e közömbös­nek jelentkező körülmény méltatása nélkül fo­gadta el azt az álláspontot, hogy az alperest vevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom