Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 2. szám - Külföldi pénzre szóló váltón alapuló visszkereset

36 2. sz. nebb megjelelt fogalma alá semmi esetre nem vonható. (Kúria P. VII. 2533/1923. sz. a. 1923. dec. 6-án.) Ezek szerint a K. T. 390. §-ában meghatározott elévülési idő a kereseti követelés tekintetében alkalmazást nem nyerhet, anyagi jogot sért tehát a fellebbezési biróságnak az elévülésre alapitolt döntése. Üzemi baleset. 32. A munkaadó ellen indítható kártérítési igénynek nem képezi előfeltételét, hogy az elhunyt túl nyomórészben gondoskodott szülei eltartásáról; hanem kártérítést adnak egyáltalában arra az elmaradt keresetre, amelytől az elhunyt szülője elesett. — Közkegyelem nem zárja el a jogositottat, hogy az üzem tulajdonosának vagy megbízottjának a baleset előidézése körüli szándékosságát vagy vastag gondatlanságát a polgári perben bizonyítsa. (Kúria P. VII. 8029/1922. sz. a. 1923. okt. 25-én.) Indokolás: A felperes fia, aki az alperes üzemében segédmunkásként volt alkalmazva s az ott elszenvedett baleset következtében életét vesztette, az 1907 :XIX. t. c. értelmében balesetbiztosítás alá tartozott, — a balesetből folyó kártérítési igények tekintetében tehát az idézett törvény rendelkezései az irányadók. A szóbanforgó törvény 73. §-a a baleset folytán elhalt munkás szüleinek kártérítési igényét csak a biztosító pénztárral szemben szabályozza s köti azt ahhoz a feltételhez, hogy az elhalt munkás szülőjének tartásáról túlnyomóan gondoskodott legyen. Viszont azonban a törvény 82. §-a az itt, illetve a 83. §-ban megjelölt feltételek fennforgása esetén a munkaadó ellen kártérítési jogot biztosit az elhalt, illetve hátramaradottjai részére abban az esetben is, ha a szóban forgó törvény alapján egyébként kártérítési igényük nem lenne is, vagyis ha a balesetből folyóan a biztosító pénztárral szemben fel sem léphetnének. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó ellen indítható kártérítési keresetnek a felperes személyében megkívánt előfeltétele az általános jogszabályok értelmében bírálandó el. Ezek a szabályok pedig a kárkövetelési jogot nem kötik ahhoz, hogy szülőjének tartásáról az elhalt túlnyomóan gondoskodott legyen, hanem kártérítési igényt adnak arra az esetre is, ha a szülő gyermekének balesete folytán a tartás bármely mértékétől elesett. Téves a felperesnek az a jogi álláspontja, hogy az alperes üzemének veszélyes voltánál fogva j vele szemben szándékosság vagy gondatlanság nélkül is kártérítési felelősséggel tartozik, hacsak ki nem mutatja, hogy a balesetet az elhalt hibája, vagy harmadik személynek elháríthatatlan cselekménye okozta, mert az 1907. XIX. t. c. 82. és 83. §-ai szerint a munkaadó kártérítési felelőssége a biztosítás alá eső munkással és ennek hátramaradottjaival szemben csak abban az esetben forog fenn, ha a balesetet ő vagy oly megbízottja, akinek a megbizásból folyó eljárásáért felelősséggel tartozik, szándékosan, avagy a törvény alapján hatóságilag elrendelt óvóintézkedések elmulasztásában, illetve ugyanily módon előirt óvóeszközök nem alkalmazásában nyilvánuló gondatlansággal okozta s ez büntetőbirói ítélettel megállapittatott, vagy a szándékosság, illetve a jelzett gondatlanság büntetőbírósági megállapítása a balesetet előidézettnek személyében rejlő okból nem volt lehetséges. Az adott esetben a balesetből folyóan ismeretlen terhelt ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás a pestvidéki kir. törvényszék B. 14,378/1920. sz. a. kelt végzése szerint közkegyelem tehát végeredményben a terhelt személyére is kiható ok folytán megszüntetvén, a kártérítési keresetnek az az előfeltétele, hogy a munkaadónak, illetve megbízottjának a baleset előidézésében való szándékossága, vagy gondatlansága büntetőbírósági Ítélettel megállapittassék, elesett ugyan, de> ez nem mentette fel a felperest attól, hogy a munkaadónak, illetve megbízottjának a balesetet előidéző szándékos vagy vétkes cselekményét a perben bizonyítsa. A Masryar-Cseh Iparbank R.-T. alaptőkeemelése. A Magyar-Cseh Iparhank R.-T. január 30-án megtartott rendkívüli közgyűlése a legnagyobb kegyelettel és hálával emlékezett meg elhunyt alelnökéről, Konn Albert Bódogról ós annak az intézet fejlesztése körül szerzett rendkívüli érdemeit jegyzőkön\vileg megörökítette. Ezután az alaptőke felemelését 700.000,000 koronáról egymilliárdra elhatározta. Minden 7 régi részvényre 2 uj részvény vehető át az intézőt V., Nádor-utca 6 sz. alatti pénztáránál jan. hó 31-től február 9-ig bezárólag, kizárólag délután 4—6 óra között, részvényenként 11,000 korona egyidejű lefizetése ellenében. Az elővételi jog ideiglenes részvényelismervények után nem gyakorolható ós ezért a legutolsó kibocsátásból még forgalomban lévő ideiglenes elismervónyek a rendes pénztári órák alatt beváltandók. A részvényesek által át nem veendő, valamint azoknak fel sem ajánlott részvényeket magasabb árfolyamon előnyösen helyezték el. Ennek február 9-én befejezendő alaptőkelelemelósi műveletnek eredményekép az intézet kimutatott saját tőkéi majdnem 35 milliárdot fognak kitenni. Concordia gőzmalom r.-t. elhatározta, hogy a forgalomban levő részvények névértékét 800 koronáról 2000 koronára emeli fel és e célból a tartalékalapból 390 milliót az alaptőkéhez utal. Elhatározta, hogy 325,1 00 darab uj 200 ) korona névértékű részvény kibocsátása által a 650 milliós alaptőkét 1300 millióra emeli. Minden régi részvény egy darab uj részvénynek 15,000 kerona kibocsátási ár ós 500 korona költség lefizetése ellenében átvételre jogosít. A müvelet keresztülvitelét ős a kibocsátás időpontjának meghatározását az igazgatóságra bizta. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34.