Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / Tartalommutató

12. sz KERESKEDELMI JOG . J39 Mert az alapperbeli fent megjelölt kúriai ité- I létben adott fogalommeghatározás szerint piaci árnak valamely helyen és időben jelentékeny ki- , nálat és kereslet alatt kialakult átlagár tekintendő. ! Eszerint a fogalommeghatározás szerint a ; piaci ár megállapithatásának egyik előfeltétele a jelentékeny kínálat, amiről nem lehet szó akkor, ha a beszerzés nehézségekbe ütközik, már pedig ! a beszerzés a fellebl)ezési bíróság ereszben meg í nem támadott ténymegállapítása szerint is nehéz- | ségekbe ütközött. A fellebbezési bíróság által megállapított abból a tényből továbbá, hogy Gyulán a kérdéses j árukkal a kérdéses időben egyidejűleg több keres- í kedö is rendelkezett, nem következik, hogy ezek a kereskedők áruikat piacra is dobták és ezzel a 1 kínálatot jelentékennyé tették volna. Köztudomás szerint ugyanis a lefolyt hábo- : rus időkben sok közszükségleti cikket képező áru felett rendelt**^ kereskedő áruját nemhogy eladásra kínálta volna, sőt további áremelkedésre számítva áruját, a piactól még vissza is tartotta. Biztosítás. 150. 3000 aranykorona (ö. u. Goid Wrg) = 3000 papírkorona. (Kúria K. VII. 1735/1924. sz. 1924. okt. 21-én.) Indokok: A peres felek közt létesült biztosi- j tási szerződést tartalmazó 4. alatti kötvényben az alperes által fizetendő biztosítási összeget meghatározó ez a kitétel «dreitausend Kronen ö. u. Gold Wrg* a fellebbezési bíróságnak az elsőbirósági ítéletből átvett helyes értelmezése szerint nem azt jelenti, hogy az alperes háromezer aranykoronának fizetésére kötelezte magát, hanem ez a kitétel csupán annak feltüntetésére szolgál, hogy az alperes biztosító társaság fizetési kötelezettsége az 1892 : XVII. t.-c. 1. §-a és az 1892 : XVIII. t.-c. 1. cikke értelmében az addigi osztrák érték helyébe lépett aranyérték számítási egységeként megjelölt koronaértékben határoztatott meg. Ezzel szemben nincs jelentősége a felperes által az alperes cég könyveivel bizonyítani kívánt annak a körülménynek, hogy az alperes biztositó társaság abban az időben, amidőn a felperessel a 4. alatti biztosítási szerződést kötötte, másokkal kötött oly biztosítási szerződéseket is, amelyeknél a biztosítási összeg az «ö. u. Gold Wrg» feltüntetése nélkül egyszerűen koronákban volt megjelölve, mert az alperes által kiállított kötvényeknél észlelhető ez áz eltérés — fennforgása esetén is — csak azt mutatja, hogy az alperes némely kötvény szövegében feltüntette azt, hogy a biztosítási összeg a fentebb megjelölt törvényes rendelkezések értelmében az addigi osztrák érték helyébe lépett aranyérték számítási egységeként megjelölt koronát jelenti, más kötvények szövegében pedig ezt, az akkor érvényben levő törvényes intézkedések alapján önként értetődő körülményt kifejezetten nem tüntette fel. Birói határozatok összefoglalása. Általános. 1. A behajtási per folyamatba tétele nem üti el felperest attól, hogy a késedelemből folyó kártérítési igényt esetleg külön perben érvényesítse. — Nincs jogszabály, mely eladót a késedelmes vevővel szemben a késedelmes kamatot meghaladó kártérítési igény érvényesítésétől elzárná. — Vizsgálandó a szándékos vagy vétkes fizetési késedelem*kérdése (fizetés kihúzása vagy spekulálás felperes terhére) s az, hogy merült-e fel s mily kára felperesnek? — '— — 14 2. A megbízó a jogtanácsosi szerződésen alapuló viszonyt még ha az meghatározott időre is lett kikötve, az idő lejárta előtt bármikor megszüntetheti, de ha a visszavonás nem jogos okból történt, a megbízó szolgálatadót a szolgálati viszonynak idő előtt való megszüntetése az anyagjogi jogszabályok értelmében kártérítésre kötelezi — — — — — — — — 33 3. A birtokos és gazdatiszt egymásközti viszonyaira nézve az általános magánjog szabályai irányadók . 33 4. Egységes adásvételi szerződés alapján kötelezettségben álló eladók ellen a szerződés nem teljesítése miatt indított kártérítési kereset esetében a vitás jog nem olyan természetű, hogy az az eladók ellen minden körülmények között csak egységesen volna eldönthető; hanem — hacsak az elbírálás szükségképarti egységessége magának a keresetlevélnek a tartalnmból kétségtelenül nem következik — az elbírálás egységessége vagy különbözősége a perben előterjesztett védekezéstől, a mindenkori ügyállástól függ — — — — 45 5. Postatakarékpénztár utján átutalással teljesített fizetés a hitelező kezéhez történt fizetéssel csak akkor tekinthető egyértelműnek, ha a hitelezővel szemben a fizetés módjára nézve ily értelmű megállapodás jött létre — — — — — — — —— — 45 6. Az olyan állítás, mely egy egyenjogositott magyar állampolgári jogokkal felruházott fajhoz, helyesebben felekezethez való tartozásra utal, erkölcsi sérelemnek nem minö=itbefő. — A nem vagyoni kár érvényesithetésének előfeltétele az elszenvedett vagyoni kár érvényesítése, illetve fennforgása — — — 45 7. Törvényes akadály hijján a felek jogviszonyait rendszerint a szerződéses kikötések szabályozzák. Am e kikötések nem érvényesülnek rideg következetességgel, ha a jogosult fél az igény érvényesítésével jogos ok nélkül késlekedik s ezen idő alatt a gazdasági viszonyokban oly eltolódások következtek be, melyek a kötelezett félre háruló terhet oly mértékben fokozzák, melyek kötelezettségének a beálltakor volt mérvét messze meghaladják — — — — — — — 66 8. A lehetetlen vagy tilos szolgáltatásra vonatkozó ügyletek az irányadó anyagi jogszabályok értelmében rendszerint semmisek, melyekből jogos igények nem származtathatók, nincs azonban kizárva ily tárgyú ügyletek érvényes létrejötte, ha a felek attól feltételezetten kötik megállapodásukat, hogy a teljesítés lehetőségének fizikai vagy logi hatálya elhárul — 66 8/a. A felülvizsgálati értékhatár szempontjából az érvényesített követelésnek magyar koronában kifejeződő mindenkori egyenértéke az irányadó — — — 137 Választott birósáni határozat érvénytelenítése. 9. Az a jogszabály, mely szerint a polgári bíróság a bűncselekmény tényálladékát, mint a magánjogi igény alapját, akkor is megállapíthatja, ha a büntetőbíróság bizonyíték hijjáh felmentő ítéletet vagy megszüntető határozatot hozott, nem vonatkozik arra az esetre, mikor a törvény a büntetőbíróságnak bizonyos, törvényesen megállapított tartalmú határozatát mint a magánjogi igény vagy a polgári nerorvoslat kizáróla gos alapját megköveteli. (Pp. 784. §. 8. p.) — — 72 Üzemi baleset. 10. A munkaadó ellen indítható kártérítési igénynek nem képezi előfeltételét, hogy az elhunyt túlnyomórészben gondoskodott szülei eltartásáról; hanem kártérítést adnak egyáltalában arra az elmaradt keresetre, amelytől az elhunyt szülője elesett. — Közkegyetem nem zárja el a jogosítottat, hogy az üzem tulajdonosának vagy megbízottjának a baleset előidézése körüli szándékosságát vagy vastag gondatlanságát a polgári perben bizonyítsa — — — — — — — — 36