Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 5. szám - Moór Gyula: Bevezetés a jogfilozófiába. Budapest, 1923 [Könyvismertetés]

80 5. sz. tovább eladott áru vevőjével szemben joghatállyal nem bir. (Kúria P. VII. 4075/1922 sz. a. 1923. niárc. 22-én.} Ha a vevő a vételárat meg nem fizeti és az árut át nem veszi, az eladó az árut a K. T. 347. §-ában foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladhatja és egyúttal a K. T. 352. §-a értelmében kárának a megtérítését igényelheti. Az irányadó tényállás szerint az alperes ugy a vételár megfizetését, mint az áru átvételét megtagadta, a felperes azonban az általa az alperesnek eladott áru felett való rendelkezési jogot nem szerezte meg, azt tehát az alperes rovására el sem adhatta, hanem azt a nem vitás tényállás szerint a felperes eladója, B. és G. trieszti cég a felperesnek mint vevőnek vele mint eladóval szemben tanúsított szerződésszegő magatartása folytán a felperes rovására árvereztette el. Az árverés azonban, amelyet nem az eladóként szerződő fél a maga vevőjének rovására tartott meg, hanem amelyet a vételi ügylet tárgyául szolgáló áru tekintetében az eladó rovására harmadik személy, az ő eladója foganatosított, a tovább eladott áru vevőjével szemben az át nem vett áru szolgáltatásával azonos jogi elbírálás alá eső teljesítés jogkövetkezményeit maga után nem vonhatja s igy a felperes részéről támasztott kártérítési igénynek jogszerű alapja nincs. 76. Utólagos teljesítési határidő kérésének elkésettsége annak figyelmen kivül hagyását vonja maga után. A kereskedő távolléte alatt gondoskodni tartozik ügyeinek ellátásáról. (Kúria P. IV. 3349/1922. sz. a. 1923. április 4-én.). A K. T. 354. §-a értelmében a szerződő felek közül az, aki teljesítés helyett kártérítést követelni vagy a szerződéstől elállani kíván, erről a másik felet azonnal értesíteni s annak, ha ezt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. A fenforgó esetben az ügylet természete nem tette kizárttá azt, hogy a felperes abban az esetben, ha ezt az alperes kellő időben kérte volna, az utólagos teljesítésre határidőt engedjen. Mivel azonban a meg nem támadott tényállás szerint a szerződésileg kikötött teljesítési határidő 1921. évi február 25-ik napját követő 4—5 hét alatt, tehát április l-jével lejárt s alperes ezen idő alatt az utólagos teljesítésre határidőt nem kért, de sőt a felperest egészen április 17-ik napjáig arról sem értesítette, hogy egyáltalán kíván-e teljesíteni, mely mulasztást az alperes távolléte sem mentesítheti, mivel a rendes kereskedőnek üzletét akként kell berendeznie, hogy ügyleteinek rendes ellátásáról távollétében is történjék gondoskodás, ez okból a felperes törvényszerűen járt el azzal a tényével, hogy az 5. alatti alperesi levélre válaszul irt 6. alatti levelében is ragaszkodott az A. alatti levélben április 2-án közölt s a 4. alattiban április 7-én megismételt elállásához. Ezeknél fogva helyes a fellebbezési bíróság ama döntése, hogy az alperes később már elkésetten jelentette ki az utólagos teljesítésre való készségét s hogy ennélfogva az alperes a felperesnek joghatályos elállása következtében a kapott vételárelőleget visszaadni tartozik. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága megállapította az 1922. évi mérlegét, mely 233.044,094 K (tavaly 93.406,177 K) tiszta nyereséget tüntet lel. Elhatározták, hogy az április 28-án tartandó közgyűlésnek indítványozni fogják, hogy az intézet az 1922. évre 50%, azaz részvényenkint 200 K (tavaly 183/4% = 75 K) osztalékot fizessen. Az Angol-Magyar Bank igazgatósága megállapította az 1922. december 31-ével zárult XXXII. üzletévre vonatkozó mérlegét. Az üzletév bruttó nyeresége 439.437,524 K, mig a tisztnyereségegyenleg 132.359,37;') K. A nyereség hovaforditása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja az évi rendes közgyűlés előterjeszteni, hogy abból az 1922. évre osztalékjogosull 575,000 részvény után 30%, azaz részvényenként 120 korona osztalék fizettessék ki. Anglo-Austrian Bank Limited. A budapesti képviselőség uj cégének bejegyzésével a banknak londoni székhellyel angol intézetté való átalakulása megtörtént. Az intézetnél végbement változás elsősorban az angol és magyar gazdasági kapcsolat mélyítését célozza és kétségtelen, hogy mint piacunk legrégibb és kiterjedt, előkelő klientélával rendelkező pénzintézeteinek egyike, az uj cég alatt közgazdasági életünk jelentőségében megnövekedett tényezője lesz. A régi Angol-Osztrák bank részvényei az átalakulással kapcsolatban a londoni Anglo—Austrian Bank Limited részvényeire cseréltettek át a budapesti képviselőség főpénztárán;! i április hó 23-tól 28-ig, olymódon, hogy 4 darab régi részvényre 3 darab uj egyenkint 1 font névértékű részvényt adattak ki. Magyar Országos Központi Takarékpénztár 1922. üzletéve 46.752,877 K nyereséggel zárult. Az e hó 28-án tartott rendes közgyűlés 250 K osztalék (tavaly 120 K) fizetését határozta el. A Lloyd Bank rt. igazgatósága a legutóbbi ülésén megállapította az 1922. évi mérlegét, mely 58.237,650.51 K tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság a május 5-én megtartandó évi rendes közgyűlésnek javasolni fogja, miszerint a nyereségből részvényenkint 50 K (12 és fél százalék) osztalék fizetessék, 25.000,000 K pedig tartalékalapra forditassék. A Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár r.-t. április hó 27-én megtartott közgyűlésén elhatározta, hogy a 17.713,380.52 korona évi tiszta nyereségből 30 korona osztalékot fog fizetni. Egyben elhatározta az alaptőkének 80 millió koronáról 120 millió koronára való felemelését olyképen, hogy a részvényesek elővételi jogaikat 2: 1 arányban 500 korona árfolyamon gyakorolhatják és pedig május 1-től május 7-ig bezárólag. A Wiener Bank-Verein igazgatótanácsa megállapította az 1922. üzletév mérlegét, mely 16,128.026,309 osztrák korona tiszta nyereséggel zárul a tavalyi 643.526,787 osztrák koronával szemben. Az igazgatótanács a május 15-iki közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy részvényenként 3000 osztrák korona = 100% osztalék fizettessék, a részvénytöke 11,749.800,000 koronáról 15 milliárd osztrák koronára felemeltessék. A Magyar Altalános Kőszénbánya Részvénytársnlat az április hó 28-án tartott rendes közgyűlésén elhatározta az alaptökének a tartalékokból 484.000,000 koronára való felemelését, a részvények névértékének 200 koronáról 2000 koronára történendő felbélyegzése által. A mult év hozamából 500 K osztalék kerül kifizetésre A Salgótarjáni KÖszénbánya Részvénytársnlat igazgatósága a május hó 3-ára egybehívandó közgyűlésnek azt indítványozza, hogy a 145.596,442 K 10 fillér tiszta nyereségből részvényenként 300 K-t fizessen, a fennmaradó 24.266,425 K 55 fillér pedig az 1923. év számlájára írassék elő. — Indítványozni fogja továbbá az igazgatóság az alaptőkének 650.000,000 koronával történő felemelését olymódon, hogy a forgalomban levő 500,000 drb. 200 K névértékű részvény névértéke a tartalékalapból 1000 K-ra bélyegeztessék fel és ezenkivüi 250,000 darab, egyenként 1000 korona névértékű uj részvény bocsátassék ki és ezekre a régi részvényeseknek az elővételi jog 2:1 arányában ajánltassék fel. Az Urikány—Zsilvölgyi Magyar Köszénbánya Rt. május 15-én tartja ez évi rendes közgyűlését, melyen az igazgatóság 500 korona osztalék fizetését fogja javasolni. A Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára közgyűlésén jóváhagyta az 1922. évi mérlegét és 150 korona osztalék fizetését határozta e!. Az 5. sz. szelvények május 1-től kezdve a Magyar Általános Hitelbanknál kerülnek beváltásra. A Magyar Fém- és Lámpaárngyár 48 millió K alap tőke mellett 42 millió K tiszta nyereséget ért el. A közgyűlés f. évi május 15-ére hivatott össze. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.