Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 3. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [2. r.]

48 KERESKEDELMI JOG 3. sz. Tőzsde. 47. A iőzsdebiróság alávetésen alapuló pergátló kifogás nem esik a Pp. 180. §. 1. pontja alá, hanem csakis a 4. pontja alá. (Kúria P. IV. 4178/1922. sz. a. 1923. jan. 11-én.) Az uj polgári perrendtartás a pergátló kifogások intézményének szabályozásánál, további kétség kizárása végett, szükségét látta annak, hogy a 180. §. 4. pontjában — az 1893 : XVIII. t.-cikktől eltérően — külön pergátló kifogássá tegye azt, bogy az ügyben választott bíróságnak kell eljárni. Eltér a Pp. 180. §. 1. pontjának rendelkezése is az abban szabályozott pergátló kifogás meghatározása tárgyában a S. T. 27. §-ának 1. pontjától, mert mig itt^ ide tartozóan általában csak a polgári perutra nem tartozás volt pergátló kifogásként megjelölve, addig a Pp. 180. §. 1. pontja szerint az is pergátló körülmény, ha a kereset érvényesítése külön eljárásnak van fentartva. Minthogy pedig a választott biróság előtti eljárás is külön eljárás, de ezt a Pp. 180. §. 4. pontjában a törvény külön jelöli meg pergátló kifogásként, nem lehet kétség aziránt, hogy a 180. §. 1. pontjában emiitett külön eljárás alatt a választott biróság előtti külön eljárás nem érthető. Ezek előrebocsátása után, annálfogva, hogy a Pp. a pergátló kifogások felsorolásával 180. §-a 4. pontjában külön jelenti ki per gátló kifogásnak azt, hogy az ügyben választott biróságnak kell eljárnia, másfelől azonban megkülönböztetést a választott bíróságok közt nem tesz, s ebben az irányban a tőzsdei választott bíróságokra nézve külön rendelkezést sem állit fel, következik, hogy a Pp. 180. §. 4. pontjában emiitett választott bíróságok alatt nem csupán azok a választott bíróságok értendők, amelyeknek igénybe vétele a Pp. 767. és következő szakaszaiban szabályozott szerződésen alapszik, hanem azok a választott bíróságok is, melyek állami rendelkezésen alapszanak, következéskép a tőzsdei választott bíróságok is. Habár tehát a tőzsdei választott bírósági kikötés alapján a felek szerződési akaratából a köztük keletkező jogvita eldöntése a tőzsde választott bírósága előtti külön eljárásra van fentartva, és habár a Pp. 180. §. 1. pontja pergátló kifogásnak jelöli meg azt is, hogy a kereset érvényesítése külön eljárásnak van fentartva; mégis, tekintettel az előbb már kifejtettekre, a 180. §. 1. pontjának most idézett rendelkezése nem arra az esetre mutat és nem azt kívánja szabályozni, amikor a felek akarata vonja el az ügyet a rendes biróság előtti peres eljárástól, hanem amikor ezt a törvény vagy más tételes jogszabály, parancsoló, eltérést nem tűrő rendelkezése zárja ki a rendes birói perutból; másrészt meg éppen arra a fent már érintett körülményre tekintettel, mely szerint a 180. §-ban a törvény az 1. ponttól külön állítja fel 4. pontjában pergátló kifogásként a választott biróság előtti külön eljárást, nyilvánvaló, hogy a tőzsdebirósági alávetésen alapuló pergátló kifogás nem eshetik a 180. §. 1. pontja alá, hanem csakis a 4. pont alá, mert ez esetben is a felek akaratából van ügyük elbírálása a tőzsde választott bírósága előtti külön eljárásnak fentartva, nem pedig valamely törvény vagy tételes jogszabály parancsoló előírásából. Sőt még abban az egyetlen egy, de itt szóba nem kerülhető esetben is, amikor az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-a a) pontja értelmében nem a felek kifejezett akarata, de az ügyletkötés helye alapján utaltatnak a tőzsde és gabonacsarnokok külön bírósága hatáskörébe a tőzsdén vagy a gabonacsarnokban kötött keresk. ügyletekből felmerült peres kérdések, szabadságukban áll a feleknek ügyüket a rendes birói útra vinni, mig a 180. §. 1. pontja szerinti pergátló körülmény fenforgása esetén, ily szabadság a feleket közös akarattal sem illeti meg, ami szintén arra mutat, hogy a tőzsdei választott bírósági kikötés nem szolgálhat másnak, mint csakis a 180. §. 4. pontja szerinti pergátló kifogásnak alapjául. Ezt a felfogást támogatja az a lényeges különbség is, hogy mig a 180. §. í. pontja szerinti kifogás éppen annálfogva, hogy ott a felek akaratából sem lehet eltérésnek helye, az eljárás bármely szakában hivatalból észlelendő, addig a 180. §. 4. pontja szerinti pergátló kifogás csak akkor jöhet figyelembe, ha az az alperes által kellő időben emeltetett. Alaptalan tehát az a felülvizsgálati támadás, hogy a fellebbezési biróság jogszabálysértéssel vette a 180. §. 4. pontja alá eső pergátló kifogásnak a tőzsdebirósági kikötésből emelt pergátló kifogást, amely más pergátló kifogásnak a kifejtetetteknél fogva nem is minősülhet. A Nemzetközi Kiviteli és Behozatali R.-T. tőkeemelése. A Nemzetközi Kiviteli és Behozatali R.-T. (Budapest) legutóbb tartott közgyűlésén a társaság alaptőkéjének 40.000,000 koronáról 80.000,000 koronára való felemelését határozta el. A Borsod—Miskolci és Debreceni István Gőzmalom tőkeemelése. A Borsod—Miskolci és Debreceni István Gőzmalom R.-T. közgyűlése elhatározta a társaság alaptőkéjének 100 millió koronáról 160 millió koronára való felemelését. Az uj, 1923. január 1-től kezdődőleg osztalékjogosult részvények 2 : 1 arányban 3500 korona befizetése ellenében március 1-től 10-ig bezárólag a Hazai Bank R.-T.-nál vehetők át. Ugyanott kerül február 27-étől kezdődőleg az 1922. üzletévi 27. számú osztalékszelvény 320 koronával beváltásra. A Lámpagyár tőkeemelése. A Magyar Fém- és Lámpaárugyár Részvénytársaság legutóbbi közgyűlése 48.000,000 korona alaptőkének 40,000 darab uj, az 1923. évi osztalékra jogosult 1000 korona n. é. részvény kibocsátása és a régi részvények 600 korona névértékének 1000 koronára való felbélyegzése által 120.000,000 koronára való fölemelését határozta el. Valamennyi uj részvényt 2 :1 arányban (darabonként 10,800 korona) a részvényeseknek ajánlták föl. A Beocsini Cementgyári unió március 8-iki közgyűlésén fog dönteni az alaptőkeemelés módozatai fötött. Mint hirlik, 2 régi részvényre 1 uj részvény fog jutni előnyös feltételek mellett. A Hungária bank R.-T. most teszi közzé 1922. évi mérlegét, amely 30 millió részvénytőke mellett 20.520,675 K tiszta nyereséget számol el. A Magyar-Cseh Iparbank R.-T. igazgatósága megállapította az 1922. üzletév mérlegét, mely 40.236,956 K tiszta nyereséget mutat ki. Az igazgatóság a március 25-re egybehívandó közgyűlésnek részvényenként 25°/° — K osztalék kifizetését fogja javasolni. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivatalában. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.