Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / Tartalommutató

168 KERESKEDELMI JOG 12. sz. 80. Helybeli vagy környékbeli borkereskedőnek az az eljárása, hogy a termelöktől a szüreteléshez szükséges hordók szolgáltatásával kapcsolatosan összevásárolja a mustot és a termelőnél kiforrásra hagyott ujbort azon módon egy tételben viszonteladónak (nagykereskedőnek) nyereséggel tovább eladja, egymagában nem jelentkezik szükségkép a 3678/1917. M. E. rend. 27. §-ában tiltott, a közszükségleti cikknek minősülő bornak a fogyasztóhoz juttatása rendes útjában való szükségtelen és az üzleti tisztességbe ütköző közbeékelődésnek, minthogy ez megfelel a régi borkereskedelmi gyakorlatnak is . 94 Hl. Az importőr a belföldi fogyasztás szempontjából a termelővel egy tekintet alá esik . . .... 94 82. Az a jogszabály, hogy az árdrágitási törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást külföldre szánt áruknál, csak oly esetben alkalmazható, ha az ügylet kiviteli engedély alapján már eredetileg külföldre való kivitelre irányult. Maga a szándék nem elégséges . 106 33. «Egri bikavér» közszükségleti cikk — Turpis causa bilaterális esetén a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők 107 34. A tenyészsertés — közszükségleti cikk . . .121 35. Az a vállalkozó, aki saját gépével más részére cséplést vállalván, ezért gabonát kötött ki magának, ezen gabona eladásával nem követ el árdrágilást . 151 36. Az importkereskedö (importőr) a termelővel azonos elbirálás alá esik s aki importőrtől vásárol (mint kereskedő) közszükségleti cikket, ennek az ügyletnek megkötésével nem üz láncolatos kereskedést . . 151 Turpis causa. 37. Jogszabály, hogy kártyázás közben, kártyázás folytatása céljából adott kölcsönből eredő követelések, sem az ilyen követelések fedezetére adott váltók birói uton nem érvényesithetök 44 Cégbitorlás. 38. Abban a kérdésben, hogy az utóbb bejegyzett cég szövege sérti-e a korábban bejegyzett céget jogaiban (K. T. 24. §.), nem egyedül a cégszövegnek a tartalma, hanem elsősorban az a szempont mérvadó, hogy a későbbi cégnek bejegyzése a kereskedelmi forgalomban a korábban bejegyzett cég hátrányára elkövethető visszaélésekre alkalmul ne szolgáljon; ebből a szempontból nem engedhető meg a cégszövegben olyan toldatnak használata, amely a köztapasztalat szerint nemcsak a nagy közönséget, hanem a kereskedőt is megtévesztheti abban a tekintetben, hogy a hasonló üzletkörrel biró cégek egymással nem azonosak . . 13 39. «Ferrovia» gyáripari kellékek kereskedelmi r.-t. .cég használata a «Ferrovia» vasutfelszerelések és mezei vasutak gyára r.-t.-gal szemben cégbitorlás . . . .14 Társaság feloszlása. 40. A magánjogi társaság feloszlása és tagjainak kizárása tekintetében irányadó általános anyagjogi szabályok lényegileg azonosak azokkal, amelyek a K. T. 100. §-a értelmében a kereskedelmi társaságokra alkalmazandók; a vitás jogkérdés elbirálása szempont iái >ó' tehát közömbös az, hogy a keresetben megjelölt társaság kereskedelmi vagy magánjogi társaság tekintete alá esik-e? 45 Részvénytársaság. 41. Nem lehet elvi akadálya annak, hogy részvényjognak elismerjen a részvényjogban a kereskedelmi életben egyébként nem ismeretlen olyan részvényeket is, amelyeknek más részvényekkel szemben biztosított előnye, illetőleg kiváltsága nem vagyoni előnyben, hanem a szavazati jog tekintetében megállapított kiváltságban rejlik. — Tiltó rendelkezés hiányában (ha csak az az intézkedés nem olyan, amely a tervezetből vétetett át) az alapszabályok módosítására előirt szabályok betartásával, tehát többségi határozattal is a részvényesek szavazati joga ki is bövithető és meg is szorítható. Azonban, amikor az elöjogos részvények a szavazati jog tekintetében a többi részvénnyel szemben oíy nagymérvű kiváltsággal ruháztatnak fel — annak két előfeltétele kell, hogy legyen: az egyik az, hogy az ilyen rendelkezés indokolt legyen, a másik pedig az, hogy az ellenérdekű részvények akaratának érvényesítése ne váljék lehetetlenné. De egyúttal szükséges az is, hogy garancia nyujtassék arra nézve, hogy a szavazati jog tekintetében adott kiváltsággal visszaélés ne történhessék és az azzal elérni kivánt cél biztosittassék. — A közgyűlésen hozott határozat mikénti foganatosításának közelebbi meghatározása a cégbíró • ság hatáskörébe tartozik. — Annak, hogy ugyanazon r.-t. részvényeinek egyik meghatározott csoportja bemutatóra, másika pedig névre szóljon, törvényes akadálya nincs 14 42. A bemutatóra szóló részvényutalvány birtokosa sem a szerzés jogszerűségét és jóhiszeműségét, sem •i papírért adott ellenérték összegét kimutatni nem tartozik . 28 43. Az alapítók felelőssége alapján csupán a társa ságba befolyt azon összegek vehetők igénybe, melyeket az alapítók fizettek be. — A r.-t. bejegyzése előtt az alapitókkal ügyleteket kötött harmadik személyek csupán az alapitókkal, nem pedig a részvényjegyzőkkel léptek jogviszonyba .... . . 121 Jogügyletek. 44. K. T. 320. §. értelmezése 64 45. A felek által használt «circa» kifejezés a kereske delmi forgalomban általánosan elfogadott értelmezés szerint azt jelenti, hogy az eladó az adás-vételi ügyletből folyó (hordó) szállítási kötelezettségének akkor is teljesen megfelel, ha a «circa» kifejezéssel megjelölt mennyiségnél 5%-kai kevesebbet szállít . 94 Foglaló. 46. Egymagában az nem vitás tény, hogy a felek a felperes vevő részéről az alperes eladónak adott kereseti 30,000 koronát a kötlevélben előlegnek nevezték, nem zárja ki, hogy a bíróság a kereseti 30,000 koronát foglalónak minősítse ... ... 45 Engedményezés. 47. Anyagjogi szabály szerint az engedmény hatályát nem érinti az a körülmény sem, hogy engedményezést az engedményezett tudomásul veszi-e, vagy sem, s az engedményezésről való értesítés elmulasztásának is csak az a következménye, hogy az engedményezett az engedményezésről való értesítés előtt az engedményezőnek joghatályosan fizethet ... 94 Kezesség. 48. Igaz ugyan, hogy a közönséges (egyszerű) kezes a hitelező kielégítését mindaddig megtagadhatja, amíg a hitelező ki nem mutatja, hogy követelését a föadósos végrehajtás utján behajtania nem sikerült, ámde a hitelező ennek dacára sincs elzárva attól, hogy követelésének érvényesítése céljából adóssal együtt a kezest perbevonja, viszont ebben a perben a kezes is a hitelező ellen mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyek a kötelezettség alól való szabadulását eredményezhetik 59 Kölcsön. 49. Aki mástól kölcsönképen helyettesíthető dolgokat kap, ennek fejében ugyanolyan fajú s minőségű dolgokat ugyanoly mennyiségben köteles a kölcsönadónak visszaadni s nincs oly jogszabály, amelynél fogva a kölcsönadó a késedelmes kölcsönvevövel szemben magát a vételügyleteknél alkalmazandó fedezeti vétel utján lenne köteles biztosítani ... . . . , 30 Valorizáció. N 50. Ha a pénz belső- (vásárló-) ereje, a károkozás és a jóvátétel közötti időben lecsökkent, akkor a kártokozó annyival nagyobb pénzösszeget köteles fizetni, amenynyivel a pénz vásárló ereje időközben csökkent . . 15 50/a. Anyagi jogszabály, hogy a jogügylet felbontása esetén az előleget abban az értékben kell visszatéríteni, mint amellyel az az előleg adásakor birt . . 16 51. Az eladó azt a vételárösszeget, amelynek ellenében árut nem szállított s a forgalmi viszonyok időközi megváltozása folytán nem is szállíthat, az eredeti állapot visszaállítása végett a vevőnek mai értékben visz szaadni köteles 59 52. Az az eladó, aki az előre lefizetett vételárat — a szállítás megtagadása után — a vevőnek vissza nem adja, el nem fogadás esetén pedig birói letétbe nem helyezi, a pénz vásárló erejének az indokolatlan késedelem ideje alatt beállott csökkenéséből származó kárt a vevőnek megtéríteni tartozik 60 53. A fizetésben késedelmes fél még az esetben is megfizetni tartozik az osztrák korona elértéktelenedéséből előállott kárt s magyar koronában köteles fizetni, ha a fizetés helye Wien volt 60