Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 1. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [1. r.]

16 KERESKEDELMI JOG 1. sz. Indokolás: Alaki jogszabálysértés nélkül megállapittatott, hogy a szerződés teljesítési helyéül Veszprém tekintendő. Arra, hogy a fizetési hely Grácban volt megállapítva, alperes sikerrel nem hivatkozhatik, mert a lejáratkor Ausztriában és Magyarországon még egységes és egyenlő értékű pénznem volt forgalomban, ebből következik, hogy az alperes fizetési késedelme, az osztrák korona időközi elértéktelenedéséből folyó károsodást a felperesre jogosan át nem háríthatja. Ennek folytán a hátralékos követelés magyar koronában fizetendő. Ezért a fellebbezési bíróság döntése az anyagi jogszabályoknak"is megfelel. 9. Anyagi jogszabály az, hogy a jogügylet felbontása esetén a kapott vételárelőleget ugyanabban az értékben kell visszaadni, mint amellyel az az előleg adásakor birt. (Kúria P. IV. 4262/1922. sz. a. 1922. nov. 9-én.)* Indokolás: Az e részben állandóan követett bírói gyakorlat értelmében az adós a készpénzfizetési késedelem jogi következményeitől oly esetben, amikor a fizetést a hitelezőnek felajánlotta, de ez azt el nem fogadta, csak az által szabadul, ha a követelés kötelezettség tárgyát képező .összeget a hitelező részére birói letétbe helyezi. Anyagi jogszabály az, hogy a jogügylet felbontása esetén az előre kapott vételár ugyanabban az értékben szolgáltatandó vissza, amelylyel az az előleg átadásakor bírt. Alperes az előre kapott értéket akkor tartozott volna visszafizetni, amikor tudomására esett, hogy a gyáros neki a szóbanforgó árut szállítani nem fogja s ennélfogva ő sem képes a felperessel szemben további teljesítési kötelezettségének megfelelni. Ez a megállapított, meg nem támadott s ezen az alapon a felülvizsgálattól irányadó tényállás szerint 1920. évi december 2-ik napja volt, amely napon a tényállás szerint az osztrák és a magyar korona közt árfolyamkülönbség nem volt, azaz a felperes ezen a napon Bécsben 84,000 osztrák koronán, amennyit azon a napon az alperes visszaadni tartozott volna, ugyanannyi magyar koronát vásárolhatott volna; mivel tehát az alperes visszatérítési kötelezettsége ekkora értékre terjed ki, ezért a felperes az időközben alperesi késedelem miatt beállott árfolyamcsökkenésből származó veszteséget viselni nem köteles s alperes ugyanannyi magyar koronában tartozik kötelezettségét teljesíteni, amekkora összeget osztrák koronában tartozott volna 1920. december 2-án visszafizetni. Lánckereskedés. 10. A lánckereskedést tiltó rendelet életbe lépte előtt elkövetett lánckereskedés a jó erkölcsökbe ütközvén, birói oltalomban szintén nem részesül. (Kúria P. IV. 655/1922. sz. a. 1922. okt. 11-én.) Biztosítás, 11. Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében a K. T. 468. §-ának 3-ik bekezdése nem parancsoló rendelkezés, hanem csak vélelmet álla* L. a Ker. Jog 1922. évfolyamában 65. oldalon közölt kúriai ítéletet, továbbá a 30. oldalon közölt tőzsdebirósági ítéletet valamint mai cikkünket. Szerk. pit meg és így szabadon kiköthető az, hogy a biztosító az ajánlatot 48 órai időn tul meghatározott hosszabb határidő alatt visszautasíthassa. (Kúria P. IV. 730/1922. sz. a. 1922. okt. 18-án.) Indokolás: Ily esetben tehát a biztosítási szerződés ezen, a felek által meghatározott időtartam eltelte előtt megkötöttnek nem tekinthető, kivéve, ha a biztosító a kötvényt már előbb kiállítja, avagy az ajánlat elfogadását könyveibe már előbb bevezeti. Ez a kivétel a meg nem támadott s ekként irányadó tényállás szerint a jelem esetben fenn nem forog, és mivel a 2. •/. a. ajánlatban az alperes részéről a visszautasítás jogának gyakorlására az ajánlat vételétől számított 90 nap köttetett ki, a biztosítási szerződés ezen idő lejárta előtt megkötöttnek nem tekinthető. A K. T. 276. §-a értelmében a foglaló rendszerint a szerződés megkötése jeléül adatik, abban a kérdésben tehát, hogy , az előre adott összeg foglalónak tekintendő-e vagy sem, nem az a döntő, hogy a felek az előre adott összeget mirüek nevezték, hanem az, hogy köztük az ügylet jogilag létrejöttnek tekinthető-e vagy sem. A jelen esetben az előre adott 300 korona, habár azt a 2. •/. a. ajánlat és az alperes, sőt felülvizsgálati kérelmében már a felperes is foglalónak nevezik, még sem minősíthető annak, mert a biztosítási szerződés a fentiek szerint csak a 90 napnak az alperesi visszautasítás gyakorlása nélküli elteltével jött volna létre s ekként az előre adott összeg a szerződés megkötésének jeléül nem adathatott. Mivel pedig H. L. még ezen idő elteltét megelőzően meghalt s ekként az alperes már nem is juthatott abba a helyzetbe, hogy vele szemben akaratelhatározását kijelenthesse s ekként a felek közt az életbiztosítási szerződés meg nem köttetett, ezért nem helytálló a felperesnek az a jogi érvelése, hogy a fenforgó esetben a szerződés felbontó feltétel mellett köttetett s mivel az alperes a visszautasítás jogát a biztosított haláláig, tehát a szerződés megszűnése idejéig nem gyakorolta, ezért az alperes a biztosítási szerződéstől ezen idő után már jogszerűen el nem állhatott. A fellebbezési bíróság döntése tehát anyagi jogszabályt sem a K. T. 468. §-ának értelmezése, sem a foglalónak nevezett előre kapott összeg tekintetében nem sért. A Földhitelbank Rt. rendkívüli közgyűlése Dv. Paupera Ferenc elnöklete alatt elfogadta az igazgatóság azon indítványát, mely szerint az intézet alaptőkéje 56.000,000 koronáról 81.000,000 koronára emeltessék fel. Az uj részvények 4:1 arányban ajánltattak fel a részvényeseknek. Az alaptőke felemelése után az intézet saját tőkéi 650 millió koronára növekedtek. A Nemzeti takarékpénztár és bank Rt. a december 5-én tartott rendkívüli közgyűlésen az alaptőkének 60 millió koronáról 80 millió koronára való felemelését halározta el. A részvények elbelyezése biztosítva van. A Hermes magyar általános váltóüzlet Rt. dec. 30-án tartotta évi rendes közgyűlését, mely 35 korona osztalék fizetését határozta el. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivatalában. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.