Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1923 / 1. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [1. r.]
12 KERESKEDELMI JOG 1. sz. tásához, az ö kijelentéseihez. — Bubla Ferenc büszke lehet reá, hogy az ő tanácsából ily férfiú került ki s mi, a hitel jog gyakorlati művelői, bizalommal tekinthetünk az uj tanács működése elé. Különben e tanács oroszlánkörmeit mutatják a mai cikkünkben ismertetett Ítéletek is! sz. Pollák Illés 70 éves. Pollák Illés ünnepéről mi sem akarunk lemaradni. Nem tartozik ugyan a par excellence hiteljogászok közé, de a mai szürke világban szükségünk van az ünnepekre. Ily ünnep Pollák Illésnek, lapunk barátjának 70 éves születésnapja. — Egyéniségének méltatására igen jellemző, amit dr. Gold Simon egy nagy baráti körben elmondott róla. Szóljon tehát ő helyettünk. Azt mondja Pollák Illésről egyik méltatója, hogy első sorban gondolkodó, csak azután iró. Azt hiszem, téved: első sorban érző ember ő. Sorsa a jogi pályára vitte és erős jogérzete keresővé tette az igazság utján. Megismerte a törvényeket és itt csakhamar meglátta, amit Maculay mond, hogy a törvénynek nincs szeme, nincs keze, csak egy darab papir, amelynek holt betűjébe az érző embernek kell a lüktető életet belelehelnie. A törvény sose teljesen igazságos, mert átlagos, esetet szabályoz és az életben egy eset se átlagos, azon túlmegy vagy azon alulmarad. Az .ő szive pedig megszomjuhozta az igazságot, az igazi, az egyetlen, az anyagi igazságot, amely nemcsak az erősét erősbiti, hanem a gyenge mellé állva, erőssé teszi őt is. A szive sugalta, hogy a gyengét erőhöz kell juttatni és ami kivivatott, azt a jog erejével meg kell részére tartani is. Ilykép küzd — mondja egy müvében — az egyén az élettel, az élet a joggal és ebből a tusából fog kiformálódni az uj társadalom, melyben nagyobb mértékben kell számolni a szociális eszmékkel és törvényalkotásokkal, melyben kevesebb lesz a jog, de több az igazság. Fáj az érző embernek Faust sóhaja: Gesetz ist máchtig, máchtiger die Not, a nyomorgón, a szükségben levőn, a szociális igazságtalansággal sújtotton szeretne segiteni valami élő joggal, melynek nemcsak logikája és esze van, hanem főleg és mindenek fölött szive, — ugy hogy jog és igazság ne lehessenek ellentétek, egymástól különbözők, hanem egybeolvadjanak, hogy a jogtalanság no léphessen fel sohase törvényes mezben. A jogászság igy vitte el őt a társadalmi tudományok müvelésére, igy vált belőle szociológus és filozófus. Olyan ügyvéd lett, aki a jogot nemcsak alkalmaztatni akarja, hanem fejleszteni is, — meglátja az igazságot és ezt akarja joggá fejleszteni. Amit érez, gondol, mond, ir és^ tesz: az mind az emberi eszményt, a tökéletesedést — az értelmi és erkölcsi tökéletesedést — szolgálja. Az érzéseinek eme melegségével párosul Pollák Illésnél csillogó szellemessége, előadásának közvetlen elevensége és nagy ékesszólása: mindez felszólalásainak és Írásainak az ő szubjektív színezetét adja. Élete telve volt külső sikerekkel: büszkesége lett a védői karnak, az Ügyvédi Kamarának választmányi tagja, majd ügyésze s elnökjelöltje, az Ügyvédi Tanács tagja, az Ügyvédi Szövetség elnöke és Plósz Sándor mint igazságügyminiszter őt bizta meg az uj ügyvédi rendtartás -tervezetének elkészítésével. Ezenfelül mint írónak és publicistának is nagy és megérdemelt sikerei vannak. Mezey László f. A Kúriát nagy veszteség érte. Mezey László, a régi budapesti váltótörvényszék egyik nagyképzettségü bírája elhunyt. Csak egy évig volt tagja,a Kúria IV-es tanácsának, de szorgalmával, megbízható judicummával, tehetségével máris kollegái nagyrabecsülését vívta ki magának, kinek elvesztése érzékeny csapást jelent. A tisztességtelen verseny kérdése, évtizedes előkészítés és propaganda után, törvényes szabályozásban részesült. Olvasóinkat részletesen tájékoztattuk annak a javaslatnak irányelveiről és fontosabb részleteiről is, amelyet a nemzetgyűlés a közelmúltban törvénnyé érlelt. A nemzetgyűlés legfontosabb változtatást az uj 22. és 23. §-ok beiktatásával vitte végbe a javaslaton. A 22. §. a szédelgő feldicsérés, a bitorlás, az utánzás, az üzleti vesztegetés és üzleti és üzemi titok megsértésének vétségét bűntetté minősiti (5 évig terjedhető börtön és 1 millió koronáig terjedhető pénzbüntetés), ha a tettes ugyanolyan bűncselekményért, amely miatt elitélték, előzőleg már büntetve volt ós büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. Másodszori visszaesés esetében, ha a közvetlenül megelőző büntetés kiállása óta öt év még nem telt el, mellékbüntetésül általában vagy csak bizonyos üzletágra a kereskedéstől vagy iparűzéstől eltiltást is ki lehet mondani. A 23. §. szerint a kereskedéstől vagy iparűzéstől eltiltott elveszti iparigazolványát, iparengedélyét, hatósági engedélyét, kizárólag őt megillető cégét a kereskedelmi cégjegyzékből törölni kell és az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 évig terjedhető ideig nem lehet az ítéletben megjelölt minőségű kereskedelmi vagy ipari üzlet tulajdonosa, bérlője, üzletvezetője, cégvezetője, ilyen kereskedelmi vagy ipari üzletet folytató közkereseti társaságnak tagja vagy betéti társaságnak beltagja, sem ilyen részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek igazgatója. A törvénybe felvett ezek a módosítások büntetőjogi szempontból is igen jelentős nóvumot honosítanak meg a közgazdasági bűncselekmények terén, mert lehetővé teszik a kereskedelmi életpályán az á posteriari selectio-t. Tudjuk azonban, hogy a törvényalkotás első sorban az élettől felszínre vetett problémák megoldására hivatott és a tisztességtelen versenynyel kapcsolatban valóra váltott á posteriari selecíio-nak a súlyosabb bűncselekmények esetében is alkalmazása a büntetőjog reformja alkalmával megfontolásra fog találni. A tisztességes kereskedelemnek e szigorú rendelkezések miatt aggódnia egyáltalában nem kell. Hiszen a törvény az egyes vétségek megállapításánál pontosan elhatárolt tényálladékokkal dolgozik és csakis az olyan tisztességtelen magatartást minősiti kriminalitásnak, amely a tettest nyilvánvalóan méltatlanná teszi arra, hogy kereskedelemmel foglalkozzék. Az eltiltásnak viszont csakis többszörös visszaesés esetében és legfeljebb 5 évi időtartamra lehet helye. Itt említjük meg olvasóinknak, hogy Balázs Elemér dr. táblabíró és Kuncz Ödön dr., lapunk szerkesztője, akik a tisztességtelen versenyről szóló javaslat előkészitésében oroszlánrészt vettek ki, a törvény lelkiismeretes magyarázatán dolgoznak. A kommentár nyomban meg fog jelenni, mihelyt a törvénnyel kapcsolatos végrehajtási utasítások napvilágot látnak és igy szintén közölhetők lesznek.