Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 7-8. szám - Szövetkezetjogi reformokat valósitott meg legutóbb a nemzetgyűlés ...

7-8. sz. KERESKEDELMI JOG 103 sen Ezen megtévesztési lehetőség kiküszölésének módozatára később visszatérek. A részvénytársaságnak az. általános magánjogi szabályoktól való nagy eltérése miatt a részvényesek érdekeinek megóvása, valamint a közérdek es különösen a közelmúlt időben süriin előfordult súlyos visszaélések meggátlása szempontjából valóban indokolt az államhatalom szigorú ellenőrzése. Azonban ezen pontnál eltalálni az arany középutat a legnehezebb és legkényesebb államhatalmi funkció. Feltétlen bizonyos azonban, hogy a gyakorlatnak nem szabad a törvénnyel ellenkezni. A magyar K. T. nem kerettörvény, világos, preciz szavai nem érthetők félre. A részvénytársaság ellenőrzése és a részvényesek érdekeinek megóvására más eszközök állnak az állambatalom rendelkezésére. Itt elsősorban az alaptőke biztosítására, az alaptőke tényleges befizetésére és a mérleg helyességének fokozottabb mértékben való ellenőrzésére célzok. Megnyirbálni azonban egy fennálló törvénnyel szemben a részvénytársaság cége nevének választási lehetőségét nem lehet államraison. A budapesti kir. törvényszék és Ítélőtábla csakis akkor engedélyezi az egyéni név felvételét valamely részvénytársaság, illetőleg szövetkezet cégében, amidőn már régebben fennállott egyéni cég alakul át részvénytársasággá, avagy uj részvénytársaság alakul azon célból, hogy valamely fennálló egyéni céget átvegyen. Ilyen átruházás esetén a . kir. biróságok megengedik azt, hogy a részvénytársaság cégében a már régebben fennállott névbeli cég neve részvénytársaság jelzéssel uj cégbe felvétethessék. A kérdés praktikus oldala voltaképpen a köz szempontjából nem nagy horderejű. A köz szempontjából csak annyiban bír jelentőséggel, amenynyiben egy kifejlődött birói gyakorlat ellenkezik minden különösebb indok nélkül a fennálló törvény világos szavaival. Egyéni szempontból a kérdés sokkal fontosabb jelentőségű. Az ujabb idők egyik jelensége, hogy családi javakat alapítójuk egyrészt .azon szempontból, hogy azok állandóan együtt maradhassanak, szét ne eshessenek az utódok között és így erejük meg ne fogyatkozzék, részvénytársasági alapon szervezik meg. így az utódok részvényeket kapnak, kielégülnek, anélkül, hogy a családi vagyon szétesne. Emberi érzés, hogy az alapító, amidőn vagyonát részvénytársasággá alakítja át, ugy kívánja, különösen akkor, hogy ha törvény is kifejezetten megengedi, hogy családi neve ezen részvénytársaság cégében megörökíttessék. Nem tekinthető egyszerűen hiúsági kérdésnek, mert amikor valaki egész vagyonát, vagy annak tekintélves részét részvénytársasággá alakítja, tehát felhatalmazza az államhatalmat, bogy fokozottabb mértékben érvényesíthesse ellenőrzési jogát saját vagyona felett, méltányos, hogy a sokszor hosszú évtizedeken át kifejtett munka eredményekent megszerzett vagyonhoz saját nevének a cégbe való beleillesztésével is külső kapcsolatot mutasson. De lege ferenda elképzelhető oly intézkedés, hogy névbeli cég részvénytársaságnál csak akkor engedhető meg, hogy ha az újonnan alakult részvénytársaság részvénytöbbségének a birtokosa saját nevének a cégbe való felvételét kéri. Ezzel az intézkedéssel meg volna gátolva az idegen névvel űzött esetleges visszaélés. De a mai fennálló torvények mellett oly rideg elutasító álláspontot elfoglalni, mint aminőt e kérdésben a kir. biróságok tanúsítanak, teljesen ellenkezik a kereskedelmi törvénnyel, legkiválóbb kereskedelmi jogászaink véleményével anélkül, hogy bármilyen fontos szempontból indokolt volna. SZEMLE. Az uj igazságügyminiszter. Nem akarunk politizálni; s azért midőn dr. Nagy Emil uj igazságügyminiszter hivatalba lépéséről megemlékezünk, hozzá csak mint vérbeli jogászhoz szólunk és elvárjuk tőle, hogy ő, aki a gyakorlatból ismeri a jogélet nagy sebeit, azokat a jog és igazság alapján fogja gyógyítani. Ó a középút hívének vallotta magát; a magyar közmondás szerint: középen az igazság, tehát valóban — igazságügyminiszterhez illő hitvallást tett. Szövetkezetjogi reformokat valósított meg legutóbb a nemzetgyűlés, amidőn egyrészről a nagy taglétszámú szövetkezetnél módját ejti a közvetett joggyakorlásnak, másrészről pedig felhatalmazza a közgyűlés minősitett többségét az üzletrész névértékének felemelésérc. Mind a két rendelkezés elsősorban a fogyasztási .szövetkezetek nyugodt működését és megerősödését kívánja biztosítani. Versenyképes csakis a nagy vállalat alakjában működő fogyasztási szövetkezet lehet. A nagy vállalkozás sikere azonban 1. a zavartalan, egységes üzletvezetést és 2. a nagy tőkét követeli meg. Ad 1. A központ körül csoportosult kis szövetkezetek egyeteme sohasem alkothatja meg azt a kompakt egységet, azt az egy akarat és egy cél alá rendelt kooperációt, amely nélkül a nagyszabású üzleti politika kifejtése el sem képzelhető. Főleg ez a körülmény terelte jelentékenyebb fogyasztási szövetkezeteink egy részét a felé a megoldás felé, amely egy kereskedelmi társaságot duzzaszt a tagok tízezreinek segítségével nagyvállalattá. A nagy taglétszám azonban nyűggé válik és állandósítja a tömege uralom veszedelmét, ha mereven kitartunk a személyes joggyakorlás elve mellett. A százezrek jelenlétével alkotott közgyűlés már népgyüléssé alakul, amelyen üzleti ügyeket értelemmel és argumentációval letárgyalni nem lehet, ahol a demagógia, a tömegszuggeszció termékeny talajra talál magának a vállalatnak és maguknak a tagoknak is nagy kárára. És csak üdvözölni lehet az uj törvénynek azt az intézkedését, amely a tízezer tagot meghaladó taglétszámú szövetkezetet felhatalmazz;), hogy ' alapszabálybeli intézkedéssel a közgyűlés hatáskörét a tagok által választott képviselők gyülekezetére ruházza. Hogy az alapszabálynak a küldött-közgyűlést megszervező rendelkezései <a tagok jogainak kijátszására ne vezethessenek, ennek biztositéka a cégbíróság jóváhagyása, amely nélkül a szóbanforgó rendelkezések nem lesznek joghatályosak. 2. A törvény 2. §-a szerint «az üzletrész névértékét vagy az arra befizetendő összeget közgyüléshatározattal fel lehet emelni. így közgyűlési határozat csak akkor érvényes, ha a közgyűlésen megjelent tagoknak, illetőleg kiküldötteknek, legalább 3A része szavazott a felemelés mellett». Ez a rendelkezés a szövetkezet tőkefelszivó-képességét igyekszik fokozni.