Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 4. szám - Gróf Klebelsberg kultuszminiszter felismerve ...

58 KERESKEDELMI JOG 4. sz. lárja, amellyel útnak indult, bizonyára nem volt «elegendö anyagi erö» ahhoz, amit tudásával, szerencséjével és munkájával produkált. A rendelet megpróbálja részletezni a legelasztikusabb és határok közé legkevésbé szorítható ker. ügyletnek, a bankügyletnek fogalmát. A felsorolás a mai bankügyleteket emeli ki; nagyon helyesen hangsúlyozza, hogy csak házi használatra készült (a «jelen rendelet értelmében bankügylet))) és kifejezésre juttatja azt is, hogy a rendelet szigorú intézkedései csakis azokra állanak, akik iparszerüleg (élethivatásszerüleg) foglalkoznak ilyen ügyletekkel. Az a kereskedő tehát, aki a Kt. 259. §. 2. bek. és 260. §-a alapján alkalmilag vesz értékpapírt, külföldi valutát, számitol le váltót, ad lombardkölcsönt, köt halasztó ügyletet és gyümölcsözteti másnak pénzét, iparhatósági engedélyre még nem szorul. És ez áll a bizományosra is, de még akkor is, ha a kereskedő mint bizományos köti a felsorolt ügyleteket. Hogy az 1. §. 2. bek.-nek utolsó sorai miért beszélnek «bizományosról» és milyen bizományosról (csupán bankbizományosról vagy másokról is), és általában, hogy ennek az intézkedésnek végrehajtása minő alakban fog megtörténhetni, ezekre a kérdésekre az intézkedés odavetett és homályos volta miatt hirtelenében válaszolni nem tudunk. (Kö.) Gróf Klebelsberg kultuszminiszter felismerve azt a rendkivüli nagy fontosságot, amivel a mai válságos gazdasági viszonyok közepette is a jogés államtudományi irodalom a nemzet életében bir, annak támogatására jelentős akciót inditott, elhatározván, hogy a jog- és államtudományi irodalom céljait anyagilag támogatni fogja. A mozgalom szellemi irányítását a miniszter erre a célra kiküldött bizottságra kivánja bizni s e célból a Magyar Jogász-Egyletet, mint a hazai jogászság összességének képviselőjét kérte fel ennek a bizottságnak megalakítására. A Magyar Jogász-Egylet a miniszter leiratának megfelelve, február 24-én tartott választmányi ülésében megalakította a bizottságot, a «Magyar Jogász-Egylet Deák Ferenc irodalmi bizottságán elnevezése alatt, amelynek feladata lesz a miniszter kiküldötteivel együtt az egész mozgalomnak intézése. A bizottság elnöke a Jogász-Egylet elnökei dr. Nagy Ferenc, tagjai: dr. Töry Gusztáv, dr. Wlassics Gyula, dr. Juhász Andor, dr. Balogh Jenő, dr. Némethy Károly, dr. Degré Miklós, dr. Térfi Gyula, dr. Fodor Ármin, dr. Schuszter Rudolf, dr. Pap József, dr. Concha Gyözö, dr. Kováts, Gyula, dr. Magyary Géza, dr. Baumgarten Nándor. Az egyesület választmánya elhatározta, hogy a kulturminiszternek e mozgalom megindításáért küldöttségileg fejezi ki köszönetét. A Nemzetközi jogi egyesület (International Law Association) magyar csoportja február hó 24-én alakult meg a Magyar Jogász-Egylet kezdeményezésére. Ennek a csoportnak • célja a Londonban székelő anyaegyesülettel a kapcsolatot fen tar tani és feladata azoknak a kérdéseknek előkészítése, amelyek az egyesületnek nemzetközi konferenciáján tárgyaltatnak. Természetesen e körül fontos feladata a magyar csoportnak a nemzeti szempontok érvényesítése és kidomboritása. A csoport elnöke dr. Nagy Ferenc, alelnöke dr. Fodor rArmin, főtitkára dr. Baumgarten Nándor. A Berni Unió hivatalos havi folyóirata «Le Droit d'Auteur» az 1923. évi első számában jelentést közöl a nemzetközi unió 1922. évi működéséről és ennek során megemlékszik az 1922. év folyamán csatlakozott három uj tagról, Brazíliáról, Magyarországról és Danzig szabad városról. A jelentés Magyarországról a következőket mondja: Öt nappal Brazília után 1922. február 14-én végre Magyarország is elérkezett annak a régi, már háború előtti tervének a megvalósításához, hogy csatlakozzék a Berni Unióhoz. Az ezzel a lépéssel szükségessé váló törvénybeli változáshoz minden a legnagyobb pontossággal készíttetett elő és az uj magyar szerzői jogi törvény, amely 1921. évi december 31-én hirdettetett ki, annyira pontos harmóniában volt a konvenció 1908. évi szövegével, hogy hála a már 1912. és 1913. évben elkezdett lelkiismeretes munkának, a döntő lépés a legtermészetesebben, ellentmondás, sőt vita nélkül történhetett meg. A Droit d'Auteur 1922. május 15-iki száma úgyszólván magyar szám volt: Erre az elegáns lépésre vonatkozó adatokon felül tartalmazott egy tanulmányt, amelynek az volt a célja, hogy kifejezésre juttassa teljes rokonszenvünket az uj taggal szemben, amely oly teljesen azonosította magát az unió szabályzatával, (n. e.) Jugoszláviában uj német folyóirat indult 1922. decemberében. Horvát érdekeltekből alakult konzorcium Zágrábban «Der Morgen» cím alatt nemzetgazdasági folyóiratot adott ki. A lap egyelőre minden vasárnap jelenik meg és főként nemzetgazdasági, valamint pénzügyi politikai kérdésekkel foglalkozik és a lehető legnagyobb gyorsasággal közli és kommentálja mindazokat az uj jogszabályokat, amelyek a kereskedelmet és ipart érdeklik. A folyóirat hírt ad a külföldi gazdasági és kereskedelmi kérdésekről is. Hajóéletbiztositási üzletre Hamburgban 10 millió alaptőkével részvénytársaság alakult, amelynek célja folyami és tengeri hajóknak, tartozékaiknak és alkatrészeiknek biztosítása az elértéktelenedés veszélyével szemben. A külföldi bíróságoknak orosz állampolgárok ügyében hozott határozatairól a szovjet kormány berlini képviselője a következőleg nyilatkozott: A szovjet kormány hatóságai minden házasságot felbontó külföldi határozatot el fog ismerni, amelyet orosz állampolgár ügyében az illető állam részéről megállapított szabályoknak megfelelően hoztak, tekintet nélkül arra, hogy milyen szabályok vannak az illető államban a válóperekre megállapítva. Ez az álláspont azonban semmiesetre sem vonatkozik azokra az esetekre, amikor azok a házasságok, amelyeknek törvényessége a szovjet állam szabályai szerint megállapítható formális okokból érvénytelennek nyilváníttatnak; az ilyen a felek akaratával ellenkező érvénytelennek nyilvánítást a szovjet kormány semmisnek fogja tekinteni. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa a folyó évi április hó 28-ára kitűzött teljes ülésében fog dönteni afelett a vitás elvi kérdés felett, vájjon az ügyvédek lajstromába kért felvétel megtagadható-e pusztán abból az okból, hogy a folyamodó régebbi ítélőtáblai állásában a fegyelmi bíróság az 1871 : VIII. t.-c. 20. §-ának b) pontjában meghatározott fegyelmi vétség miatt pénzbüntetésre Ítélte.