Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 5. szám - A részvényváltság lerovásának egynehány vitás kérdése

80 KERESKEDELMI JOG 5. sz. módon sok esetben elenyésznék az elszámoló és egyéb csekkek közötti különbség. De viszont a különbség akkor sem éles, ha a csekk bemutatójának az utalványozottnál aktív számlája van, mert ebben az esetben sem lehetne a bemutatót a számlája feletti rendelkezésben csupán azon az alapon korlátozni, mert a számlakövetelésének egyik tétele «csak elszámolásríai» szóló csekken alapul. A «csak elszámolásra* szóló csekknek voltaképen akkor van jelentősége, amikor annak segélyével passzív számla rendeztetik és a csekk kiállítója azt kivánja megakadályozni, hogy a csekk összegét a bemutató készpénzben megkapja, a számla pedig az eddigi állapotban maradjon. Jellemző, hogy a fent vázolt eljárás kifogásolói sem tartják az uj számla összegének kifizetését egyszersmindenkorra kizártnak, hanem csak azt tudják a visszaélések orvoslása érdekében felhozni, bogy az utalványozott a csekk bemutatójának nyitott számlán elhelyezett összeg kifizetésével bizonyos időn át várjon, hogy a kibocsátónak módjában álljon az elszámoló csekkre nézve közléseket tenni. Mindenesetre kívánatos volna a legfőbb birioságok állásfoglalása, amire akkor nyílnék mód, ha a kibocsátó az ilyen kifizetésből származó kárát a német Schg. 14. §-a vagy nálunk a csekktörvény 11. §-ának 2. bekezdése alapján a'a utalványozó ttól követelné. (n. e.) A ni. kir. minisztériumnak 3121/1922. M. E. számú rendelete a váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló követelések elévülési ideje tekintetében fennálló kétségek eloszlatása tárgyában. Kétség merült fel arra nézve, vájjon hatályban van-e a magánjogi kötelezettségek teljesítésére engedett halasztás (moratórium) fokozatos megszüntetése tárgyában 2807/1915. M. E. szám alatt kiadott úgynevezett moratóriumfeloldó rendelet (1. a Rendeletek Tára 1915. évi kötetének 1125. lapján) 35. §-ában foglalt rendelkezés, amely a váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló követelés elévülésének idejét, tekintet nélkül a kiállítás idejére, egy évben állapította meg mindazokban az esetekben, amelyekben az 1876 : XXVII. t.-c. szerint számítandó elévülési idő egy évnél rövidebb. A m. kir., minisztérium a kétség eloszlatása végett a következőket rendeli: 1 ' A 8261/1920. M. E. szám alatt kiadott (a Rudapesti Közlöny 1920. évi szeptember hó 29. napján megjelent 223. isizámban kihirdetett) rendelet általában megszüntette az emiitett papírok bemutatása és óvlalolása tekintetében korábban fennállott kivételes rendelkezéseket, de nem kívánta érinteni a moratórium-feloldó rendelet idézett 35. §-ába,n foglalt azt a rendelkezést, amely a szóbanlevő papírok elévülésének idejét egy évben állapította meg mindazokban az esetekben, amelyekben laz 1876 : XXVII. törvénycikk ennél rövidebb elévülési időt szab meg. Ehhez képest a váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló követeléseknek a 10,990/1921. M. E. sízám alatt kiadott (a Rudapesti Közlöny mult évi december hó1 25. napján megjelent 291. számában kihirdetett) rendelet 1. §-a értelmében 1922. évi január hó 1. napján megkezdődött elévülése — tekintet nélkül arra, hogy a,z illető papíron alapuló követelés az idézett mcratórium-feloldó rendelet értelmében halasztás alá esett-e vagy nem — 1922. évi december hó 31. napja előtt nem fejeződhetik be. Budapest, 1922. évi március hó 31. napján. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. IRODALOM. Hazai irodalom. Dr. Szenté Lajos: Külföldi tartozások fizetése. Szerző a valutajogi kérdéseket különösen az árntartozások szempontjából tanulmányozva a U'ljesitési hely, az idegen pénznem kikötése s az á [számítás kérdéseit elméleti és gyakorlati oldalról teszi szemlélhetővé és az egész eddigi magyar joggyakorlatot közölve s azt a német és osztrák joggyakorlattal összehasonlítva nélkülözhetetlen útmutatót ad ezen életbevágó kérdésekkel foglalkozó gyakorlati jogászok (bírák és ügyvédek)' s nem, különben az érdekelt kereskedők kezébe. Az úttörő munkának tekinthető tanulmány legközelebb szerző saját kiadásában megjelenik; s annak előfizetési ára a Kereskedelmi Jog előfizetőinek 40 korona; bolti ára magasabb lesz. Előfizetéseket lapunk kiadóhivatala is elfogad. Külföldi irodalom. Titze, Dr. Heinrich: Richtermacht u. Vertragsinhalt. Tübingen 1921. (J. G. R. Mrhr.) Geh. M. 6. ! Bornhak, Conrad: Grundriss des Deutschen Landwirtschaftsrechtes. Leipzig 1921. Schmidt, Richárd: Einführung in die Rechtsvvissenschafí. Leipzig, 1921. (Félix Meiner.) Oppenheimer, Franz: Die psychol. Wurzel v'on Sittlichkeit und Recht. Jena, Fischer. Fiebach, AVerner: Verkehrsvertráge u. ihre Ausführung im| Interessé der Feindesmáchte. Berlin, Sticke M. 6. Reinhold, W. D.: Gártnerei als Objekt der Gesetzgebung. Berlin 1921. Walb, Ernst: Das Problem der Scheingewinne. Freiburg. Hahn W. u. Lilienfeld-Toal, A. v.: Regelung des Handels und Verkehrs ím Russland. Jena, Fischer. Sarolea, Charles: Europe and the League of Naüons London, Eell and sons, 1919. Helfferich, Dr. K: Die Politik der Erfüllung, 1922. J. Schweitzer (Arthur Sellier) München M. 20.