Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)
1922 / 5. szám - A részvényváltság lerovásának egynehány vitás kérdése
78 KERESKEDELMI JOG 5. sz. rámutattunk — nem teheti meg egyrészről azt, hogy a készpénz váltságot választott részvénytársaságtól váltságrészvényt követeljen,, másrészről hogy a 17. §-han elfogadott merev tárgyi adóztatás folytán reá háramló hátrányt, a törvény világos rendelkezéseinek félretolásával, magáról elhárítsa; aminthogy az a részvénytársaság sem'követelheti a törvényben megszabott merev .számtani műveld módozatainak megváltoztatását, amelynél e müvelet eredményeként kiszámított váltságköteles vagyon a valóságos vagyont meghaladja. Ha u. i. a tárgyi adóztatás végrehajtásába bevonjuk a személyes viszonyok mérlegelését is, akkor magát a törvényt forgatjuk ki sarkaiból és felnyitjuk a törvény által nyilvánvalóan, még a materiális igazság rovására is (!), elkerülni szándékolt bizonytalanság Pandora-szelencéjét! A most tárgyalt eset alaptőkeemeléssel függvén össze, — jogászi szempontból teljes megvilágítást csak akkor nyerhet, ha két kérdésre részletesebb választ adunk: 1. minő jelentősége van az alaptőkeemelés bejegyzésének és 2. hogyan köteles a részvénytársaság az elhatározott, de még be nem jegyzett tőkeemelés esetében mérlegét megszerkeszteni? ad 1. Bármennyire is vitássá váltak nálunk a Kt. tökéletlen szabályozása folytán a tőkeemelés érvényességi kellékei, — az elméletben és birói gyakorlatban általánosan elismert tétel, hogy a Kt. 181. és az alaptőkeemelésre is alkalmazandó 160. §-a értelmében a tőkeemelés joghatályossá csak akkor válik, ha a cégbíróság a keresztiilvitt tőkeemelés folytán beálló alapszabálymódositást a cégjegyzékbe bejegyzi és szabályszerűen közzéteszi. E bejegyzés és közzététel előtt kibocsátott részvények semmisek, még akkor is, ha azok gazdaságilag biztosítva is volnának. A most tárgyalt esetben azonban a bejegyzés formai ténye azért maradt el, mert a cégbíróság az uj tőke teljes befizetését nem látta igazoltnak. A váltságköteles vagyon kiszámításánál tehát az uj részvényeket nemcsak a bejgyzés formai hiánya miatt, hanem azért sem lehet figyelembe venni, mert a tőkeemelés gazdaságilag sem sikerült. Az «ingyen» részvények fedezetét u. i. a közgyüléshatározat a mérlegszerű tartalékalapban jelölte ki. Ennek a módozatnak azonban külön érvényességi kellékei vannak,*** amelyeknek hiánya a tőkeemelést megtámadhatóvá teszi. Tény továbbá, *** V. ö. a Jogállam 1912. évi 5. füzetében megjelent dolgozatommal és „Alaptőkefelemelés" c. müvem 10. és köv. U-val. 0 hogy a részvénytársaság az 50,000 drb ingyen részvényen felül kibocsátott 30,000 drb uj részvényt még nem «helyezte el», ami nemcsak a cégbíróságot jogosította fel a bejegyzés megtagadására, hanem magát az egész tőkeemelést is megtámadhatóvá teszi.* Ilyen körülmények között a váltságköteles vagyon kiszámításánál a törvényellenesen kibocsátott 00,000 drb ingyen részvényt figyelembe venni egyáltalában nem lehet; annál kevésbbé a még ki nem bocsátott 30,000 drb uj részvényt. ad 2. Az a kérdés, hogy mely időpontban rálik az uj alaptőke mérlegképessé?, a részvényváltság lerovásánál két esetben is eldöntésre szorul. Az 1921 : XV. t.-c. 18. §. 2. bek. n. i. a váltságát természetben leróni óhajtó részvénytársaságot arra kötelezi, hogy az 11)20. dec. 31-iki mérlegében mutatkozó részvényeinek 15 % -át szolgáltassa be. Másrészről lehetséges a 17. §. 3. bek. a) pontját is akként magyarázni, hogy a készpénzváltság kiszámitásánál a legutolsó mérlegben «mutatkozó» részvényeket kell figyelembe venni. A most felvetett kérdés megoldásánál külön kell választanunk a gazdasági (tisztán mérlegtechnikái) szempontot a jogi szemponttól. Kétségtelen, hogy -a tőkeemelés elhatározása önmagában még nem jelent sem egy «mérlegképes tényt», sem pedig jogi változást az addigi alaptőkében. Gazdaságilag az uj tőke létrejön, mihelyt az uj részvények biztosíttattak (elhelyeztettek). Jogilag azonban ezt az «elhelyezést» sem minősíthetjük az addigi alaptőkét megváltoztató eseménynek, mert a í'észvényaláirás bontó feltételhez kötött jogügylet, amely hatályát veszti, ha a tervbevett egész uj tőke biztosítása nem sikerül vagy a birói bejegyzés — mint konstituáló aktus — elmarad. Ezekből következik, hogy az uj töke mérlegképes ténnyé csakis a keresztiilvitt tökeemelés bejegyzésével válik és — amennyiben ez a bejgyzés a mérlegfelállitás napjáig nem foganatosíttatott, — a mérlegbe a régi tökét kell a passzívák közé félreinti még akkor is, ha az uj töke biztosítása gazdaságilag már végbement (a tőkeemelés de facto keresztülvitetett).**' III. Igen nagy nehézséggel járhat a 17. §. 3. bek. e) pontjának gyakorlati alkalmazása is. E szerint «az olyan részvénytársaság * Állandó birói gyakorlat, bogy az uj részvény jegyzése hatálytalanná válik, ha a tőkeemelés a közgyűlés határozatban megállapított összegre nem sikerült. C. 816. 1914. K. J. 1015. 163. 1. stb. ** Hasonló állásponton Behm.- Die Bilanzen etc. 387. 1. Simon szerint (Bilanzen stb. 211. 1.) a gazdaságilag biztosított uj tőke már mérlegképes tény.