Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 4. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Yisegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTE LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Egész évre... 450 kor. Félévre 230 kor. Negyedévre... 120 kor. Egy füzet ára 50 korona. A cikkek Dr. Knncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Üllői-nt 36. Telefon: József 119—13) küldendők. TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 4. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1922. ÁPRILIS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Knncz Ödön, egyet. tanár. Nagy Ferencz 70 éves. Dr. Szente Lajos, ügyvéd. Valutajogi kérdések. Dr. Reitzer Béla, ügyvéd. Jus variandi. SZEMLE: A Magyar Jogász Egylet Nagy Ferencz ünnepe. — Valutajogi vita az Ügyvédi Körben. — A teljesítési hely jelentősége. — Széljegyzetek egy tőzsdebirósági Ítélethez. — A „freibleibend" kifejezés jelentősége. — Az újjáéledő részvénytársaság. — A német vagyon lefoglalása Jugoszláviában. — „A pénz elértéktelenedése mint magánjogi törvényalkotási probléma. — A pénz elértéktelenedésének kérdéséhez. — A részvénytársasági közgyűlés. IRODALOM: Hazai irodalom. — Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 41. Részvénytársaság. — 42. Uzsora. — 43. Teljesítési hely. — 44., 45., 46., 47., 48. Pénzszolgáltatás. — 49. Borvételi ügylet. Előfizetőinkhez! Az előre nem láthatott drágulás kényszerít bennünket arra, hogy a Kereskedelmi Jog előfizetési diját f. évi április hó 1-től kezdődőleg újból felemeljük. Az előfizetési dij április 1-től kezdődőleg negyedévre.... 120 korona I egész évre 450 korona félévre 230 „ | 1 példány ára.... 50 „ Kérjük t. előfizetőinket, hogy azon nagy nehézségeket, melyekkel küzdünk, méltányolni ós az előfizetési dijakat fentiek szerint beküldeni, illetve az eddig történt fizetéseket pótolni sziveskedjenek. Kiváló tisztelettel Kereskedelmi Jog kiadóhivatala. Nagy Ferencz 70 éves; E. Thaller, a párisi egyetem világhírű kereskedelmi jogi professzora, egy a Sorbonne-on tartott előadásán melankolikusan panaszkodott arról a nagy nehézségről, amelyet a kereskedelmi jogásznak kell leküzdenie, ha a maga «technikai» és «elvont» tudományát élvezhetően akarja előadni. «Professeur de droit commercial en Sorbonne, c'est á en donner le frisson», — fakadt ki keserű gúnnyal. És amikor Nagy Ferencz közel félévszázados munkásságának méltatásához fogunk, — az első, amiről meg kell emlékeznünk, aminek nagyságát és megbecsülhetetlen értékét csakis a kereskedelmi jog elszánt munkásai képesek felfogni, hogy Nagy Ferencz a kereskedelmi jogot a hazai jogászság egyik legnépszerűbb tudományává, egyik legélvezetesebb olvasmányává és kollégiumává tudta tenni! Ha tehát mi Nagy Ferenczet, a professzort, méltatni akarjuk, akkor mindenekelőtt azt kell vizsgálnunk, hogy minő varázslattal tudott ő a kereskedelmi jog exakt, szürke szabályaiba szerves életet lehelni? Erre a kérdésre csakis az ő egyénisége adhat választ. Nagy Ferencz ritka szabatosságát és világos és élvezetes előadását az ő tiszta egyénisége magyarázza meg. Az ö nemes szivét és jóságát vitte első sorban tanitványai közé; nem akarta őket tapasztalatainak sokaságával és tudásának nagyságával megdöbbenteni, hanem inkább ő ereszkedett le hoz-