Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)
1922 / Tartalommutató
11. sz. t 173 52. A megbízott bank felelős az átutalás foganatosításának elmulasztásából eredő kárért 115 Valuta. 53. A takarékbetéti ügyletből a betétet elfogadó pénzintézetre az a kötelezettség hárul, hogy a betétül elhelyezett pénzértéket a kikötött időben kiszolgáltassa annak, aki az ügylet feltételeihez képest a betét felvételére jogosítva van; a betétet elfogadó pénzintézetnek jogi helyzetét a betétre jogosult féllel szemben a pénz értékének időközi változásai nem érinthetik, mert az ö kötelezettségei tekintetében egyedül a betéti szerződés irányadó s ekként a pénzérték változásával járó következményeket rendszerint a betevőnek mint hitelezőnek kell viselnie . . .... . . 44 54. Nincs helye annak, hogy valamely szerződésellenes eljárásból származó kárigény tekintelében az alapul fekvő szerződést illetően megállapítható teljesítési helytől különböző teljesítési hely vétessék a K. T. 324. §-ának rendelkezése nyomán irányadóul a károsult mint hitelező telephelye szerint 45 55. A K. T. 326. §-a 2. bek.-e csak oly esetre alkalmazható, midőn a fizetendő pénznem a teljesítés helyén nem divatozik. Ha tehát a fizetésre nézve teljesítési helyül Berlin van tényként megállapítva s a vételár márkában van kikötve, akkor átszámításnak helye nincs . 66 56. Az ügylet létre nem jötte folytán visszajáró előleg a tényleg fizetett magyar koronaértékben jár, nem pedig azon idegen pénznemben, amelyre az előleg fejében történt fizetés átszámittatott . .... 65 57. Átutalás esetében külön kikötés nélkül a hitelező lakhelyétől (telepétől) különböző az a hely, ahová az átutalt összeg küldendő, csupán az elküldendő pénznek rendeltetési helye, de nem tekinthető szerződéses teljesítési (fizetési) helynek .66 58. Ha a szerződésben a felek előre nem is kötötték ki valósággal a cseh pénzben való fizetést; amennyiben adós az e pénznemben való fizetést utóbb fentartás nélkül igérte, akkor a fizetés cseh koronákban eszközlendö ....... ~. ...... 67 59. Az idegen pénznemben való visszafizetés kötelezettsége abból is következtethető, ha a felperes kassai kereskedő, telepe Kassán van, az üzlet Kassán jött létre s ott is volt teljesítendő, ahol pedig cseh korona a forgalomban levő érvényes fizetési eszköz .... 67 60. Az, hogy az ügyletkötés helye, hol a vételár fizetendő lett volna, időközben elszakittatott és Csehországhoz tartozik, nem ok arra, hogy a koronában kikötött vételár cseh koronában fizettessék. Kártérítés sem ítélhető azért, hogy időközben a magyar korona erősen hanyatlott . 83 61. Nem létezik oly kereskedelmi szokás, mely szerint külföldi pénznemeknek jegyzék nélkül való eladásánál az eladó a hamisítványokért nem felelős. A külfödi bankjegynek vagy államjegynek belföldi pénzen való megszerzése vétel, ahol az eladó — ellenkező kikötés híján — az eladott külföldi bankjegy vagy államjegy valódiságáért felelős ........ 132 62. A magyar vevő által Wienben vett áru vételára — ellenkező megállapodás híján — osztrák koronában fizetendő 142 63. A csekk átruházója, ezen ügylete alapján nem kötelezhető arra, hogy a külföldön fizetendő csekket ezen külföldi pénznemben fizesse, hanem a K. T. 326. szakasza alapján csupán a lejáratkori árfolyamon saját országának pénznemében köteles fizetni . . 144 64. A kereskedőnek fióktelepe nem önálló jogalany, hanem jogalany maga a kereskedő. Ebből folyik, hogy a budapesti székhellyel és pozsonyi fiókkal bíró részvénytársaság a K. T. 324. §-a értelmében Budapesten is köteles volt fizetéseket elfogadni és cseh koronát az adós magyar koronában is fizethet a lejárat napja szerinti árfolyamon. — A trianoni békeszerződés 231. cikk d) pontja csak a magyar és a volt Magyar Királyság állampolgárai között létrejött tartozásokra vonatkozik • • • 158 Vétel. 65. A proletárdiktatúra előtt létrejött nem fix vételi ügylet az elállás hiánya folytán a diktatúra megszűntével hatályában fenn maradván, eladó nem léphet vissza az ügylettől, még ha az «prompt» lett is kötve. — Nem hivatkozhatik eladó gazdasági lehetetlenülésre, ha az eladott áru ugy a vételkor, mint a teljesítésre való felszólításkor birtokában meg volt ... 15 66. A megosztható szolgáltatás egy részére nézve történt elállás s az előleg visszakövetelése a teljesítés s a kártérítés iránti igényt kizárja. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kártérítési igény a még le nem szállított másik részére fentartassék . . ... . .28 67. Habár az a vevő, aki a késedelmes eladótól a teljesítést peren kivül követeli és ismételten szorgalmazza, ezzel csak szerződéses jogával él és egyáltalában nincs elzárva attól, hogy a K. T. 353. §-án alapuló választási jogát ezután szabadon érvényesíthesse; ha azonban a vevő a K. T. 353. §-ában biztosított vagylagos jogok egyikét már keresettel érvényesítette, ezzel az ő választási jogát kimerítette, és a kereset kézbesítése után valamely másik jog érvényesítésére rendszerint át nem térhet 29 68. Az állandóan követett birói joggyakorlat szerint a vételár (vagy előleg) fizetése iránt utólagos teljesítési határidőnek nincs helye 29 69. A K. T. 332. §-ának a vevő késedelmére vonatkozó szabálya akkor is alkalmazandó, ha a vevő, aki a vételárt még ki nem fizette, ugy a már elkészített, mint a szerződés értelmében még elkészítendő árura nézve kijelenti, hogv azt nem veszi át és a szerződéstől elálU . . 29 70. A szerződéshez hü vevőnek, aki teljesítést követel, fedezeti vételre nincs szüksége, de a teljesítés követelése egyenesen ki is zárja a fedezeti vétel lehetőségét 30 71. Oly esetben, amikor a valóságos kínálatnak és keresletnek megfelelően kialakult piaci ár megállapítható: a szerződéshez hü vevő a szerződés teljesítését megtagadó eladótól a K. T. 356. §. 2. pontja alapján a szerződési és a teljesítés helyén és idején levő piaci ár közti különbözetet követelheti; miért is a követelés összegszerűsége ellen abból az okból, hogy a megítélt árkülönbözet a tisztességes kereskedői hasznot meghaladja, kifogást tenni nem lehet 30 l 72. A kereskedelmi forgalomban uralkodó jóhiszeműség megkívánja, hogy egyik fél se hagyja a másik felet sokáig bizonytalanságban az iránt, hogy a K. T. értelmében öt megillető jogok közül melyiket választja. — A teljesítés megtagadása után öt hónappal teljesítés iránt indított kereset elkésett 45 73. Habár a K. T. 358. §-ának 1. pontja értelmezése körül kifejlődött birói gyakorlat értelmében oly esetben, amikor a vétel tárgyát piaci vagy tőzsdei árral nem biró áru képezi, az eladó a K. T. 352. §-a szerinti eladást indokolatlan késedelem nélkül tartozik eszközölni: mégis az e részben szintén állandóan követett birói gyakorlatban kifejlődött jogelv szerint az eladás körüli késedelem csak az esetben vonhatja maga után azt a jogi következményt, hogy az eladás a vevő terhére történtnek nem tekinthető, ha a késedelemből a vevőre nézve hátrány származott 46 74. Ha a szuccessziv teljesítés kikötése esetén a vevő már az első részletnél nem szerződésszerűen teljesít, avagy a teljesítést elmulasztja, az eladó a maga
