Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 3. szám - A pénznemekre és külföldi kifizetésekre vonatkozó szokások

38 KERESKEDELMI JOG 3. sz. Ez a jogbizonytalanság, amely a külföldi kifizetések tekintetében fennállott, sajnálatos jelenség volt annál is inkább, mert ezek az ügyletek a háború befejezése óta mindjobban fokozódó gazdasági jelentőségre tettek szert s a külkereskedelmi forgalomnak s általában az értékek nemzetközi forgalmának nélkülözhetetlen eszközévé, alapügyletévé váltak. A háborút megelőző időben a követelést megtestesitő külföldi váltó volt a nemzetközi fizetések lebonyolításának rendszerinti eszköze, a váltó, amelynek árfolyama a kulturállamok pénzértékének állandósága mellett rendszerint egész szük határok, a felső és alsó aranypont között mozgó minimális ingadozásoknak volt alávetve. A háború óta és a háború folytán a nemzetközi fizetések technikája is — mint a kulturális élet sok más jelensége — évszázadokkal ezelőtt túlhaladott fejlődési fokra sülyedt vissza. A külföldi váltók szerepe egész szük körre szorul s a nemzetközi értékviszonyok relatív állandóságát a külföldi pénzárfolyamok kiszámithatatlan, szélsőséges, részben a spekuláció és tömeghangulatok szeszélyes kilengéseinek alávetett hullámzása váltotta fel. 'A jogviszony szabályozásánál az uj Szokások figyelemmel voltak erre az értékhullámzásra s ezért egyik alapvető, úgyszólván az egész művön végigvonuló gondolata az uj Szokásoknak, hogy ezeket az ügyleteket huzamosabb ideig függőben tartani nem lehet, késedelem esetén a késedelem beállta után haladéktalanul likvidálni kell a jogviszonyt. Ezért állapitják meg a Szokások nemcsak napra, hanem percnyi pontossággal a teljesités idejét, ezért zárják ki késedelem esetére a teljesítéshez való igényt, ezért teszik kötelességévé a szerződéshez hű félnek, hogy alternatív jogai közül már a késedelem napján válasszon s ily választás hiányában maguk a Szokások szorítják a késedelmi következményeket egy jog gyakorlására, az egy bizonyos napon jegyzett záróárfolyamok átlagához képest mutatkozó árkülönbözet követelésére, vagyis arra az igényre, amelynek mértéke objektíve meghatározott ismérvek szerint matematikai pontossággal megállapítható. Egy ponton nem valósithatják meg az uj Szokások a gyors lebonyolítás követelményét, ott, ahol a külföldi kifizetés teljesítésének idejét és az ennél felmerülő késedelem következményeit szabályozzák. Számolnak itt a Szokások a tényleges forgalmi viszonyokkal, ezek gyakori és kiszámithatatlan fennakadásaival. Ezért a Szokások a kifizetés teljesítésénél beálló késedelem különböző fokozatait állapitják meg és a késedelmi fokozatokhoz folyton súlyosbodó jogkövetkezményeket fűznek. A legsúlyosabb késedelmi következmények csak aránylag hosszú, országonként változó idő elteltével állanak be. Az alábbiakban az uj Szokásoknak csupán alapvető intézkedéseire és néhány, jogászi szempontból figyelemre méltó rendelkezésére kívánunk rámutatni. A Szokások tartalmának kimerítő közlése, vagy azok részletes méltatása túlhaladja e közlemény kereteit. Az uj Szokások hat paragrafusból álló általános részben megállapítják a Szokások alkalmazásának körét (1., 2. §.), megállapítják a közvetlen és leszámolás utján lebonyolítandó ügyletek között való különbséget és azt, hogy a leszámolás utján lebonyolítandó ügyletek lebonyolításának módját a leszámoló rend fogja szabályozni (3. §.). A 4. §. megállapítja, hogy ha a teljesités napja ünnepre esik, a legközelebbi köznapot kell a teljesités napjául tekinteni s felsorolja azokat a napokat, amelyek e szempontból az ünnepekkel egy tekintet alá esnek. Az 5. §. szerint részteljesítést nem lehet visszautasítani, ha a szolgáltatás tárgya egy tőzsdei kötés, vagy annak többszöröse. Legfontosabb része ez általános résznek az, amely a külföldi kifizetés iránti üzlet fogalommeghatározását adja. Az 1. §. szerint külföldi kifizetés iránti ügylet idegen pénznem adás-vétele olyként, hogy a pénznemet az eladó külföldön szolgáltatja a vevőnek. A kifizetés iránti ügyletet eszerint a valutaügylettől a teljesítési hely különbözősége különbözteti meg. A lebonyolítás módja és a jogi szabályozás részletei tekintetében ebből a különbségből további lényeges eltérések folynak. A külföldi teljesítési hely megállapításához a felek eziránti megállapodására van szükség. Kétség esetén az ügyletet nem kifizetési, hanem belföldön teljesítendő effektív valutaügyletnek kell tekinteni. A Szokások nem szabályozzák sem a pénznemek, sem a kifizetések iránt kötött ügyletek tekintetében a határidőre szóló, valamint a leszámolás utján lebonyolítandó ügyleteket. A pénznemek iránt kötött közvetlen ügyletekre vonatkozó második rész megállapítja a teljesités idejét (7. §.) és helyét (8. §.) és részletesen szabályozza a késedelem következményeit (9. §.), valamint a pénznemek minőségének kifogásolása esetén követendő eljárást és a beálló jogkövetkezményeket. Teljesítési kése'delem esetén a szerződéshez hű fél csak három jog között választhat,