Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 3. szám - Az elévülés félbeszakítása és a tőzsdei áruüzleti szokások 69., 70. §-ai

34 KERESKEDELMI JOG 3. sz. rauch és Unger, sem magyar magánjogi tankönyveink (Zlinszky, Kiss Mór, Kolosváry, Grosschmid) az elévülést félbeszakító jogcselekmények közt a perbehivást fel nem emiitik. Határozott nemmel felel a Budapesti tábla felülv. tanácsa (amikor a vételár megfizetése iránti perben a vevő alperes, aki az árut nem kapta meg, a vasutat szavatosként perbe hivta (17/1899, Térfy III. 120.); a debreceni tábla felülv. tanácsa, amidőn ugyanilyen perben az eladó élt a vasúttal szemben perbehivással (24/1908, Térfy XII. 382.); a Kúria VIII. tanácsa, amidőn a vevő által az eladó ellen, az áru minőségi hiánya alapján inditott perben az alperes az ő eladóját szavatosként perbehivta (40/1918, Hiteljogi Döntvénytár XII. 97. sz.). E három határozat közül az első kettő a döntést azzal indokolja, hogy a perbehivó és a perbehivott közötti jogviszony az 1881 : LIX. t.-c. 10. §-a szerint eldöntés tárgyát nem képezi. De e határozatok szem elől tévesztik, hogy egyrészt a perbehivás megtörténtének, illetve elmulasztásának, másrészt a perbehivott be- illetve be nem avatkozásának a perbehivó és a perbehivott közötti jogviszonyra kiható materiális jogkövetkezményei vannak. Mert ha a fél a perbehivást elmulasztja és pervesztessé lesz, az Ítélet a harmadikra rendszerint ki nem hat és utóbbi a következő perben szabadon védekezhetik. Ha ellenben kellő időben megtörtént a perbehivás és a peíbehivott be nem avatkozott, az utóbb ellene inditott perben nem hivatkozhatik az ítélet helytelenségére, sőt — számos felsőbirósági határozat szerint — még arra sem hivatkozhatik, hogy a pervesztést a perbehivó hibás védekezése okozta (1. a «Perjogi gyakorlat jegyzetekkel" cimü gyűjteményem II. rész 19., 20. lapjain közölt határozatokat). Bizonyos tehát, hogy a szavatos perbehivásnak célja: a perbehivottal szemben egyrészt bizonyos magánjogi hatások előidézése, másrészt pedig biróság utján, hivatalos formában való közlése annak, hogy pervesztés esetére a perbehivó az ő igényeit fentartani és majdan ellene érvényesíteni kikivánja. A felvetett kérdés szempontjából nem világos a Döntvénytár III. f. XIV. k. 99. sz. a. olvasható kijelentés, mely szerint az elévülést a perindítás vagy a jogositotttfak a per megindításával hasonló ^nykedése szakítja félbe. Határozatlan a marosvásárhelyi tábla felülv. tanácsának 124/1907. sz. kijelentése (Térfy XII. 598. sz.): «Ha el is lehetne tekinteni attól, hogy az optk. 1489. §-a szerinti elévülést az 1497. §. értelmében a jogelismerésen kívül csak a kereset megindítása szakitja félbe, s ha a perbehivásnak, tekintettel arra, hogy ennek célját a perbehivó jogainak a perbehivottal szemben való megóvása képezi, ily félbeszakító hatályt tulajdonítani lehetne is: kétségtelen az, hogy e félbeszakítás hatálya csak addig tarthat, amíg az a per, melyben a perbehivás történt, folyamatban van. E per jogerős befejezésétől kezdve az elévülési idő újból kezdetét veszi.» III. Ellenben: «a visszkereseti joggal biró fél a (hivatali mulasztásra alapított) kártérítést ellene igénylő félnek elévülést megszakító tényét, jogutódlás hiányában, nem érvényesítheti, és maga bepereltetvén, saját érdekében az elévülést a visszkeresett fél irányában csak az 1881 : LIX. t.-c. 9. és 10. §-aiban szabályozott perbehivással szakitja meg (Győri tábla felülv. tanácsa 82/1897, Térfy II. 472. sz.). És: ha az eladó a vételár megfizetése iránt a vevő ellen inditott per folyamán a vasutat szavatosként perbehivja, ez a perbehivás az áru elveszéséből származó kártérítési kereset elévülésére megállapított határidőt félbeszakit ja ugyan: de a félbeszakítás csak az illető per jogerős befejezéséig tart, és meg nem történtnek tekintendő, ha a kártérítésre jogosult a vasút ellen keresetét az ellene inditott per jogerős befejezése után késedelem nélkül meg nem indítja (Kúria 1107/1913. v. Hiteljogi Döntvénytár VIII. 7. sz.). A B. G. B. 209. §. 4. pontja szerint a követelés (Anspruch) elévülését a keresetindítással egyenlően a perbehivás is félbeszakítja, ha abban a perben történik, amelynek kimenetelétől az illető követelés függ. A B. G. B. tervezetének (Entwurf) 170. §-ához fűzött indokolás arra utal, hogy ez a rendelkezés a Wechselordnung 80. cikk 2. bekezdésével megegyezik. Tényleg a magyar váltótörvény 87. §-a szerinti perbejelentés célja ugyanaz, mint a perbehivás fentebb kiemelt egyik célja, t. i. biróság utján történő jogmegóvás a perben nem álló harmadikkal szemben; és_a perbejelentésnek mint speciális jogintézménynek szükségessége összefüggött azzal, hogy váltóeljárás alá tartozó ügyekben a Pp. előtti jogszabály (2851/1881. sz. rend. 12. §-a) szerint a perbehivás ki volt zárva. A német törvény 209. §. 4. pontjával megegyezik a magyar ptkjav. bsz. 1064. §. 6. bekezdése (I. tervezet 1340. §-a). Indokolás: «Mert különben az elévülési idő esetleg még a