Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 2. szám - A cég és védjegy oltalma a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatban [2. r.]

20 KERESKEDELMI JOG 2. sz. ben azt célozza, hogy az iparüzök kereseti tevékenységük gyakorlása közben a tisztességtelen versenycselekmények ellenében megóvassanak. A cégben a «geográfiai» kitételek, továbbá a «társaságra utaló» megjelölések a kereskedelmi törvény 30. §-ának szempontjából elegendő megkülönböztető erővel hatnak ugyan, de az összetévesztés lehetőségét nem zárják ki. A cégszövegnek bizonyos részei ugyanis a nagyközönség körében jellegzetesekké lesznek, amelyek idővel meggyökeresednek és ezáltal összetévesztést idéznek elő. A nagyközönség nem szereti és nem használja a hosszú cégszövegeket, hanem általában jellegzetes rövid megjelöléseket keres, arra hallgat és azt teszi azután magáévá. A biróságnak a kereskedelmi forgalom e szokásával számolnia kell,-és a közönségnél nagy figyelmet feltételeznie nem szabad. Ezzel aztán minden további nélkül megvan annak a lehetősége, hogy a cégszövegnek jellegzetes részét, amely az egyik cégének megjelölésére már meggyökeresedett, a másik cégnek megjelölésére is használni lehessen, vagyis ilyképpen az összetévesztés veszélye is fönnforog. A tisztességtelen verseny elleni védekezésről szóló törvény 16. §-a nem követeli meg, hogy összetévesztések már tényleg előfordultak legyen, hanem elegendő a törvény alkalmazására az összetévesztés lehetősége is. Ha a cégnek megválasztott alakja az összetévesztés veszélyét rejti magában s igy a panaszlott cégét üzleti körében egyáltalán nem használhatja anélkül, hogy a panaszossal szemben a tisztességtelen verseny elleni törvény 16. §-ában megjelölt cselekményt el ne követné — a panaszos joggal kivánhatja, hogy a panaszlott töröltesse a cégét. (Következetes és állandó gyakorlat.) A T. hatályba lépte után tehát fel kell hagynia nálunk is a biróságnak azzal a szűkös álláspontjával, amely az életet szintén megdermesztette kicsinyességével és minden visszaélésnek tág kaput nyitva, mindenkor a teljes cégszöveget vette birálat tárgyául és e tekintetben a legkisebb különbségeket is elegendőnek tartotta arra, hogy két hasonló szöveg egymásmelleit fennállhasson. Wáhrend nach §. 30 H. G. B. (Kt. 17. §.) der Inhaber einer eingetragenen Firma den Gebrauch einer nicht deutlich unterscheidbaren Firma am selben Orte oder in derselben Gemeinde untersagen kani}, steht nach dem Gesetz des unlauteren Wettbewerb dem befugten Inhaber einer Firma gegen den Gebrauch jeder Firma, der geeignet ist, Verwechslungen mit einer Firma herbeizuführen, ein Untersagungs-Anspruch zu. (Oskar Pisko: Rechtswidrige Firmenbeurtrag, Handbuch des gesamten Handelsrechts von Dr. Viktor Ehrenberg. 314. old.) Nem fogjuk többé hallani két cégszövegnek kinos összehasonlítását, amelyben az «és», a «r. t.» stb. semmiségekre nagy súlyt helyeznek, hanem meg fogják állapitani a cégszövegnek jellegzetes részét (miként a német judikatura nevezi: Schlagwort), s tisztán és kizárólag ezen jellegzetes rész összehasonlítása alapján fogják meghozni döntésüket. Védeni fogják a röviditett szöveget, amennyiben abban a röviditett alakban foglaltatik a cég jellegzetes része (Markenschutz und Wettbewerb 1920. 3.), védeni fogják a jellegzetes részt, még abban az esetben is, ha a kereskedő polgári neve a cégszövegben bennfoglaltatik, a konkurrens kereskedő pedig egész más hangzású nevet használ. (Markenschutz und Wettbewerb 1921. évi 6., 7., 11. száma.) Azt sem fogjuk többé hallani, hogy egyes cégek által kizárólagos joggal nem használható szó fordul elő mindkét cégszövegben. (Angol bank.) Ha az a bizonyos szó az egész cégszöveg jellegzetes része, mondjuk pl. mithológiai megjelölés, bizony a T. éppen arra fogja feljogosítani a céget, hogy ezt a jellegzetes részt kizárólagosan használja. Természetes, lesznek igen rossz, helytelen cégszövegek, amelyek kapzsi módon egész üzletkört, foglalkozási ágat akarnak lefoglalni, ezek akár a védjegynél (Vn. 1. §-a) védelemben nem fognak részesülni, nem ugyan a Kt. vagy T. alapján, hanem mert egyes üzletkör, általános foglalkozási ág megjelölése sohasem válhatik a cégszöveg jellegzetes részévé. «Fűszer kereskedő », « divatáru kereskedés))-re aligha fogja a közönség ráhagyni, hogy ez a cégszöveg jellegzetes része. Különös fontosságot fog nyerni a jellegzetes rész hasonló üzletkörben (bei der Gleichwertigkeit ihrer Absatzgebiete). Különböző üzletkörben pl. egy-egy mithológiai név talán nem fog összetévesztésre okot adni, annál inkább azonban ugyanazonos vevőkör esetén. Mindezek még korán sem meritik ki a T. által nyújtott védelmet. Az eddigiekkel a Kt. rendelkezéseit egészítette ki, van azután olyan része, mely egész önálló jogot statuál. Az egyéb jellemző megjelölést (besondere