Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 2. szám - A cég és védjegy oltalma a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatban [2. r.]

18 KERESKEDELMI JOG 2. sz. törvénykönyv és a B. G. B. rendelkezéseinek olyan bírálója, aminő ezen alkotások szülőföldjén sem ösmeretes. A Hármaskönyv, a Közigazság és valamennyi számottevő régebbi jogalkotásunk minden részletének olyan ismerője, mint kivüle senki. A Plánum Tabulare-ben felhalmozott régi joggyakorlat titkainak feltárója. Az a skála, amely az öröklött* és a szerzett vagyontól a «Fejezetek» első kötetéig, a «Fejezetek» második kötetétől az uzsoráról megirt monográfiáig, a jogszabálytantól a házassági törvényig, az Országbírói értekezlet méltatásától a görög örökjogig visz, — a joganyag fölött való olyan omnipotenciát jelent, amelyet a modern német, nagyságokban nem épen szűkölködő jogirodalom sem produkált. Épp a minap olvastuk egy eddig még nem látott hangfenomen felfedezését, aki nem kevesebb mint öt oktáv valamennyi hangját egyforma tisztán énekli. Ilyen jogi fenomén Grosschmiedt és hangja valamennyi oktávban egyformán tisztán cseng. Ugy emlékszem, a görög vígjáték nagymestere, Euripides volt az, aki ugy jellemezte Homeros müveinek kincsekben való gazdagságát, hogy az egész görög színműirodalom nem tett egyebet, mint morzsákat szedegetett Homeros asztaláról. Ha a magyar jogirodalom a következő emberöltőkön át nem tesz egyebet, mint Grosschmiedt dúsan megterített asztaláról a morzsákat összegyűjti, akkor olyan táplálékra tesz szert, amely tökéletesen kielégíti a jogtudományra ' éhező lelkeket. Büszke öröm tölti el lelkünket, hogy ilyen hatalmas titán árnyékában volt alkalmunk tanulni ós szemlélni a magyar magánjog ragyogását. A tudomány idealizmusától fiatalos lelkű és töretlen fizikumú jubiláns, akit életében a halhatatlanság aranyfénye övez, ha csalódott is álmaiban, találja meg kárpótlását a tanítványok és kortársak soha el nem muló hálájában, amely nagy költőnk mondásával hirdeti: Nem hal meg az, ki milliókra költé dús élte kincsét, ámbár élte fogy. Dr. Keitzer Béla. A cég és védjegy oltalma a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatban. (Vége.) Irta: Dr. Nitsche Győző, a m. kir. szab. bíróság elnöke. A T. 44. §-a kifejezetten hatályon kivül helyezi az 1884. évi XVII. t.-c. 58. §-át. Az indokolás erre vonatkozólag mindössze arra a kijelentésre vonatkozik, hogy e rendelkezés külön megokolásra nem szorul. Pedig erre a megokolásra méltán kíváncsiak volnánk. Ha volt törvényünknek valamely intézkedése, amely kellő használat mellet némi garanciát nyújtott az üzleti tisztesség fenntartására, ezt a most elejtett 58. §. nyújtotta, ugy, hogy ezt nem hogy el kell ejteni, de miként ezt az uj ipar tör vény tervezetének 144. §-a. teszi, itt is fenntartott intézkedések közé — vagyis a kereskedelmi és védjegytörvények mellé — fel kell venni. Illogikus a T.-ban az 58. §-ról egyáltalán beszélni. Ennek a rendelkezésnek semmi köze a tisztességtelen versenyhez, messze állanak egymástól és csak egyes esetekben fogják egymást kiegósziteni. Helyesen hangsúlyozza a T. indokolása, hogy a tisztességtelen versenybeli cselekmények magánjogilag tiltott cselekmények gyanánt jelentkeznek (31. old.), de vájjon helyes-e ugyanakkor egy rendészeti intézkedést, amelyre nem a tisztességtelen verseny, hanem a közrend szempontjából feltétlenül szükség van, a T.-ban egyáltalán érinteni? A T. 22. §-a értelmében a vétségek magáninditványra üldözendők, a kihágások közé az 58. §. nincs felvéve, tehát az 58. §. fennforgása esetén — dacára, hogy ez kifejezetten rendészeti intézkedés — hivatalból nem lehet eljárni. De másrészt vájjon fedi-e a T.-ba felvett tiltott cselekmény akármelyiké az 58. §-beli cselekményt? E szempontból a szédelgő feldicsérés és a bitorlás (utánzás) jöhetne tekintetbe. Azt hiszem, egyik sem meriti ki az 58. §-ban körülirt esetet, különösen ha a jelző, jelvény vagy adat használata nem az áru kelendőségének fokozása céljából történik, és ha a jelző stb. nem olyan, mely az összetéveszthetőség lehetőségét előmozdítja. Ezek után már most áttérhetünk tulajdonképeni tárgyunkra, hogy a cég és védjegy oltalma a T. hatálybalépése után hogy és miként fog alakulni? mennyiben befolyásolja a T. a Kt. és Védjegyt. intézkedéseit? kiegészíti vagy megszoritja-e rendelkezéseit és milyen irányban. Korrespondáló szakaszok a T. felsorolt intézkedéseivel az Ipart. 58. § —a, a Kt. Illő, 17—18, 21. és 24. §-ai, az 1894. évi XXXIII. t.-c. (anyakönyvi törvény 44. § -a, a Vt. 5, 10, Vnov. 9. §-a. Ha már most a felsorolt törvényhelyeket