Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 11. szám - Valutakérdések a vasúti fuvarozási jogban

JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST Y., Visegrádi utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ : FŐSZERKESZTŐ : GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ uy. m. kir. igazsagügyniiniszter ouriai tanácselnök SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Egész évre . . . 800 kor. Félévre ..... 400 kor. Negyedévre ... 200 kor. Egy füzet ára 80 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur címére (VIII., Üllői-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 11. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1922. DECEMBER 1 TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Sándorfl Kamill, a m. kir. igazságügyminisztériumba beosztott kir. ítélőtáblai biró. Valutakérdések a vamti fuvarozási jogban. Dr. Túry Sándor Kornél igazságügyminiszteri titkár. A felelősségbiztosításról. SZEMLE : A devizarendelet s a valutatartozások. — A gazdasági lehetetlenülés kérdéséhez. — A biztosítási összegnek külföldi valutában kifizetése. — A munkanélküli biztosítás. IRODALOM : Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT : 130. Békeszerződés. — 131. Részvénytársaság. — 132. Fix ügylet. — 133. Gazdasági lehetetlenülés. — 134. Zsákkölcsönügylet. Birói határozatok összefoglalása. Valutakérdések a vasúti fuvarozási jogban. Irta: Dr. Sándorfl Kamill, a m. kir. igazságügyminisztóriumba beosztott budapesti kir. Ítélőtáblai biró. A berni nemzetközi árufuvarozási egyezmény 34. cikkében a kártérités mérve az áru elveszése esetében akként nyert szabályozást, hogy ha a vasút teljes vagy részbeni elveszésért kártérítést köteles nyújtani, akkor «azon rendes kereskedelmi érték, ilyennek nem létében pedig azon közönséges érték téritendő meg, mellyel ugyanazon fajú és minőségű áru a feladás helyén birt azon időben, midőn az áru fuvarozás végett átvétetett. Ezenfelül viszszatéritendők azon összegek, melyek vám- és egyéb költségek, valamint fuvardij fejében netán már kifizettettek». Az áru megsérülése esetében a kártérités mérvét a 37. cikk szabályozza; e szerint megsérülés esetében a vasút általában az áruban beállott értékcsökkenés egész összegét köteles megtériteni. Kiegésziti ezeket a rendelkezéseket a 41. cikk, mely szerint «teljes kártérités követelhető mindazon esetekben, midőn a kár a vasút csalárdságából vagy vétkes gondatlanságából származott». Koronánk értékhanyatlása óta a vasúti jog birói gyakorlatában több izben merült fel az a kérdés, vájjon az egyezmény alapján külföldön Magyarország területére feladott, itt elveszett vagy megsérült áru után a vasút a kártérítést milyen pénznemben s mely időpont szerinti árfolyamban köteles nyújtani. Ennek a kérdésnek vizsgálatánál nem mellőzhetők a következő szempontok. Az egyezmény 6. cikke szerint minden nemzetközi szállitmányt fuvarlevélnek kell kisérnie. A fuvarlevél tartalmazza a fuvarozási szerződést, melynek megkötésével a feladó arra vállal kötelezettséget, hogy a fuvardij at a fuvarlevél tartalma és az árunak ott megjelölt tárgyi ismérvei alapján irányadó dijszabásban meghatározott összegben kifizeti, a vasút pedig arra, hogy a szállítást a fuvarlevél értelmében, az árura irányadó díjszabás mellett teljesiti, nevezetesen a 16. cikk szerint a vasút köteles a fuvarlevelet és az árut a fuvarlevélben kitüntetett összegek kifizetése és az átvétel nyugtázása ellenében a kijelölt átvevőnek a rendeltetési helyen kiszolgáltatni. Ugyané cikk szerint az átvevő az árunak a rendeltetési helyre érkezte után jogosítva van a vasúttól a fuvarlevél átadását és az áru kiszolgáltatását követelni; a kiszolgáltatás helye a feladó által megjelölt rendeltetési állomás. Ezek szerint a rendelkezések szerint tehát a vasútra nézve a fuvarozási szerződés teljesítési helye, tekintettel a fuvarlevélben foglalt megállapodásra és az idézett rendelkezésekre, a feladó által megjelölt rendeltetési