Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 9-10. szám - Német-Ausztria munkaügyi törvényhozása

78 Kereskedelmi Jog Ö—10. n óta érvényben vannak. "* A felebbezési bíróság által elfogadott és meg nem támadott tényállás szerint pedig hat hónap el nem telt s igy ez a biztosítás a külön feltételek fennebb megjelölt rendelkezése értelmében a háborús koczkázal viselésére ki nem terjed. Külön feltételek 10. §a lehetővé teszi ugyan a háború veszélyeiből származó oly koczkázatok biztosítását, amelyekre nézve alperes a külön feltételek alapján kötelezettséget nem vállal, ez a kikötés azonban nem vonatkoztatható a háborúban vagy az ott nyert sebesülés vagy a hadiszolgálat következtében keletkezett betegség folytán történt elhalálozás veszélyére, mert erre a veszélyre a biztosítás a külön feltételek 1. §-a értelmében ki van terjesztve s igy ez nem vonható ama veszélyek körébe, amelyek tekintetében alperes nem a külön feltételek, hanem csak külön megállapodás alapján vállalja a koczkázat viselését. Nem lehet tehát szó arról, hogy a felebbezési bíróság a külön feltételek 10. § ának rendelkezésével szemben figyelmen kívül hagyta volna a m. kir. Kúria gyakorlatában állandósult azt a jogszabá yt, hogy a külön megállapodást megengedő szerződésbeli kikötés esetében a biztosító a pótdíjra vonatkozó megegyezésre a biztosítottnak alkalmat nyújtani köteles. Az anyagi jogszabály megsértése miatti felülvizsgálati panaszok tehát alaptalanok. De nincs elfogadható alapja az eljárási szabály megsértése miatt felhozott panasznak sem. A biztositót a háború veszélyei tekintetében terhelő koczkázat ugyanis kiterjed mindazokra a háborús eshetőségekre, amelyek a hadmüveletek előkészítésében vagy lebonyolításában résztvevő biztosítottak életét és testi épségét a háborún kivüli rendes életviszonyokkal szemben jelentékenyen veszélyeztetik; e veszélyek köréből pedig nem lehet kirekeszteni a harcztéren szenvedett s alapjában véve nem halálos természetű sebesülésből eredhető életveszélyt sem, mert ezt számos egyéb tényezőn kivtil már maga a rögtönös műtéti beavatkozás lehetőségének rendszerinti hiánya és a kórházba való elszállítással járó időbeli késedelem is előidézheti. A harcztéren szenvedett sebesülésnek az amputáczió nem kellő időben történte miatt beállott üszkösödése s a sebesültnek vérn'érgezés folytán beállott halála tehát biztositásjogi szempontból a sebesüléssel közvetlen okozati összefüggésben álló elhalálozással azonos tekintet alá esik s minthogy ekként semmi döntő jelentősége sincs annak, hogy a biztosított halálát a harcztéren szerzett sebesülése közvetlen kihatásában vagy az amputácziónak elkésettsége folytán beállott komplikácziók okozták-e? az erre vonatkozóan felajánlott bizonyítás eljárási szabály megsértése nélkül volt mellőzhető. Váltó. 62. A váltótörvény-3. §. 6. pontjának az a rendelkezése, hogy az idegen váltó lényeges kellékei közé tartozik az intézvényezettnek, vagyis azon személynek vagy czégnek megnevezése, mely által a fizetés teljesítendő, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a váltó kibocsátója több intezvényezettet nevezzen meg s pedig akár együttes, akár vagylagos módon. (Kúria 3764/1920. P. IV. sz. — 1921.mércz.l5.) Indokok: (Mint fejben ...) Ugyanis a törvény szövege az intézvényezett személyek többségét nem tiltja, sőt szükségbeli utalványozott kijelölését is megengedi (V. t. 56. §.) s igy nincs törvényes akadálya annak^ hogy a váltó kibocsátója több személyt akar együttesen, akár vagylagosan a váltó elfogadására és kifizetésére felszólíthasson; a váltó rendelvényese pedig, aki az ilyképp intézvényezett váltót a kibocsátótól birtokba veszi, a több intézvényezett megnevezésének tudatában magára vállalja azt, hogy a váltót a több intézvényezettnél, illetve vagylagos kijelölés esetében a kijelöltek bármelyikénél elfogadás és a lejáratkor kifizetés végett bemutatja s ha á vagylegosan kijelölt intézvényezettek bármelyike a váltót elfogadja, mi sem áll útjában annak, hogy vele'szemben a váltójogi kötelezettség érvényesíttessék, a vagylagos intézvényezés tehát nem teszi a kijelölést határozatlanná s a váltót kellékhiányossá. A meg nem támadott Ítéleti tényállás szerint a kereseti két váltón intézvényezetlül vagylagosan két személy van megnevezve. A felebbezési bíróság a fenti jogi felfogással ellentétben ebből a tényállásból helytelenül azt a jogkövetkeztetést vonta le, hogy a két váltón hiányzik az intézvényezett személyének határozott megjelölése s igy a két váltó kellékhiányos; azokból tehát váltójogi kötelezettség nem származhatik. Mivel pedig a felebbezési bíróság elfoglalt jogi álláspontjánál fogva a tényállást a felebbező II. r. alperes kifogásai tekintetében meg nem állapította, az ügy megfelelő tényállás hiányában az eldöntésre nem alkalmas, ennélfogva a Pp. 543. §-a értelmében a felebbezési bíróság ítéletét feloldani és a felebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Az a panasz, hogy a felebbezési bíróság a váltó lényeges kellékeinek fenn- vagy fenn nem forgását az alperes kifogásának hiányában is vizsgálat tárgyává tette, nem helytálló; mert váltójogi kötelezettség csak érvényes váltó alapján érvényesíthető s igy a bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem határai közt vizsgálni tartozik azt, vájjon a váltó bir-e a lényeges kellékekkel s e tekintetben nincs kötve a felek által felhozottakhoz. Hiszek egy Istenben, hiszek egv hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 21775. Nyomatott az Országog Központi Községi Nyomda Réizvény-tírgaiágníl Budapest, VI., Oyár-utcza 40,