Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 7-8. szám - Két kérdés a Kuria joggyakorlatából

Kereskedelmi Jog visszakövetelheíéséröl intézkedik; ha a henger­anyagra a vételi ügylet megkötése idején, a forgalomban bizonyos irányárak ki is alakultak volna, á hivatkozott törvény rendelkezései az irányárak túllépésének eseteire nem alkalmaz­hatók. A kérdésben levő vételi ügylet lebonyolí­tása után a felperes által az alperes ellen a közigazgatási hatóságnál árdrágítás miatt tett feljelentés a jelen pernek a kereseti jogalapon való eldöntésére befolyással nincs, a felebbe­zési bíróság tehát a jelen pernek, a felperes feljelentése folytán netán folyamatban levő ki­hágási eljárás befejeztéig kért felfüggesztését a Pp. 234. §-a alapján mellőzhette. Vasúti fuvarozás. 51. Ha a feladó és vasút a fuvarlevélben «eg, hogy a berakást a vasút végzi, ugy állapodtak akkor az ennek hiá­nyosságából eredő kárt a vasuirtik kell viselnie. (Kúria 74/1921. P. IV. sz. — 1921. márczius 3.) Indokok: Alperes a meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a per folyamán beis­merte, hogy a kár kíméletlen tolatás folytán következett be. A jelen perben efbirált esetek­ben tehát nincs jelentősége annak, hogy a vasúti kocsik sinösszeköttetéseken és váltókon mentek keresztül és nincs jelentősége annak, hogy a szakértő az ilyen veszélyekre való te­kintettel a hordók berakásának melyik módját tekintette czélszerübbnek. Ugyanezért helyesen járt el a felebbezési bíróság, amikor csak azt tette vizsgálat tárgyává, hogy általánosságban, melyik berakási mód felel meg jobban a vasúti szállítás követelményeinek és a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnak is alap­jául szolgál a felebbezési bíróság által, a szak­értői vélemény mérlegelésével, megállapított az a tényállás, hogy a C) és F) alatti jegyző­könyvekben körülirt hordók berakása szabály­szerűen és helyesen történt. Az alperesnek ezzel ellenkező irányú felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. De alaptalan a D) alatti tényálladéki jegyző­könyv szerinti kár megtérítésében történt ma rasztaiás miatti panasz is: mert az 0. Sz. 59. §. 1. pontja szerint a feladó és a vasút a berakásra nézve a fuvar­levélben külön megállapodhatnak; az ilyen, magába a fuvarozási szerződésbe felvett megállapodással pedig a vasút a be­rakás kötelezettségét egyenesen magára vállal­ván, a berakás helyességéért, épen ugy, mint a fuvarozási szerződés alapján őt terhelő többi kötelezettségek teljesítéséért, a vasút felelős; és ilyen esetben nem alkalmazható az áru­díjszabás I. B) szakasz A) fejezet V. e) pontja, mely nyilván csak arra az esetre vonatkoz­hatik, amikor a vasút a berakást a fél helyett nem a fuvarlevélbe felvett megállapodással, hanem azon kivül eső, a fuvarozási szerződés megkötése után előterjesztett kérelem folytán vállalta el; és ha az Ü. Sz. 86, §. 3. pontja a fuvar-, levélbe felvett megállapodás szerint a feladó által teljesítendő berakás hiányosságának kö­vetkezményeit a feladóra hárítja, ebből oksze­rűen az következik, hogy amikor ugyancsak a fuvarlevélbe felvett megállapodás alapján a vasútnak kellett a berakást végeznie, akkor ai ennek hiányosságából keletkezett kárt a vasút­nak kell viselnie. Biztosítás. A biztosítási szerződés akkor van megkötve, ha a bizto 52. w . - . sitó társaság az ajánlatot, annak tartalma értelmében jogadja el. Ha azonban a kiáilitott biztosítási kötvény szövegébe az ajánlattól eltérő feltételek vannak befoglalva, a biztosítási szerződés csak akkor jön létre, ha a biztosí­tási ajánlatot tevő az ujabb feltételekhez kifejezetten hozzá­járult, vagy az ujabb feltételeket tartalmazó és neki kézbe­sitett kötvényt kifogás és észrevétel nélkül elfogadta és megtartotta. (Kúria 99/1921. P. IV. sz. — 1921. márcz.3.) Indokok: A jelen esetben a biztosító tár­saság a kiáilitott kötvény főszövegében, a bizto­sítási szerződés hatályba lépését attól az ujabb feltételtől tette függővé, hogy az első díjrészlet lefizetésekor az ajánlatot tevő még életben legyen. E szerint ezen feltétel kikötése folytán a biztosítási szerződést az ajánlat értelmében meg­kötni nem volt hajlandó, aminek kifejezést adott az által, hogy a K. T. 472. §. értelmében érvé­nyesen kiköthető, fentebb emiitett uj feltételt a kiáilitott kötvény szövegébe bevette. Az ajánlatot tevő azonban még a kötvény kézbe­sítése előtt meghalt, azt pedig az iratok szerint nem is állította a felperes, s erre nézve tény­állás nincs is megállapítva, hogy néhai F. S. a kötvény kiállítása előtt az említett uj feltétel­nek a kötvény főszövegébe való felvételéhez hozzájárult. Ennélfogva a biztosítótársaság által ujab­ban ajánlott feltétel, melynek elfogadásához fűződött a biztosítási szerződés megkötése, néh. F. S. által nem lévén elfogadva, közte és a biztosító társaság közt a biztosítási szerződés létre nem jött. Hiszek egy Istenben, hiszek egv hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen­24490. Nyomatott az Országot Központi Köziégi Nyomda Réazvénytiraaaágail Budapeat, VI., Oyir-utcza 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom