Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 5-6. szám

30 Kereskedelmi Jog 5-6. sz. a vagyont megragadja, anélkül hogy a vállalat zavartalan továbbfejlődését meggátolná. A váltság levonásának sima és fájdalomnélküli keresztülvitele érdekében olyan pártatlan és szakértő fórumot kell megszervezni, amely a méltánylást érdemlő esetekben kivételes bánásmódot állapithat meg. Végre figyelembe kell venni a progresszivitás elvét is: a nagy vagyon nagyobb mértékben hozzon áldozatot, mint a kicsiny. AJ. 16. és köv.£§-ai ezeket az elvi szempontokat a részvénytársaság és szövetkezet vagyonváltságának megállapításánál túlnyomórészben igen szerencsésen érvényre juttatják, kivéve az utolsót: a progresszivitást. Ezt az esztétikai hibát azonban meg kell értenünk. A J. nem a társasági tagtól, hanem a vállalattól szedi be a váltságot, mert a sürgős segítség nem türi az individualizácziót. És azok, akik ebből az okból támadják a J-t, ne feledjék el, hogy a jónak legnagyobb ellensége a jobb. II. 1. A J. rendelkezései három normális mcdot állapítanak meg a részvénytársaság vagyonváltságának lerovására. a) Az a részvénytársaság, amelynek nincsenek fölösleges tőkéi és nincsenek szabad tartalékai vagy ráfizetésre hajlandó részvényesei, a váltságot akként rója le, hogy az államot beveszi a társaság tagjává. Ennek legegyszerűbb módja a számtanilag keresztülvitt névérték-lebélyegzés és azonnali tőkeemelés. A közgyűlés elhatározza minden részvény névértékének 15%-os lebélyegzését és ezzel előteremti — egy fillér készpénz vagy betét nélkül — az államnak átengedendő uj részvények (váltságrészvények) fedezetét}) Ez a müvelet tökéletesen összhangban áll részvényjogunkkal és teljesen érintetlenül hagyja a vállalat üzemtőkéjét, amellett, hogy az államot a társasági vagyon 15°/o-ának tulajdonosává teszi. Az állam részvényt kap, amelyet lombardirozhat, felhasználhat fedezetnek a felállítandó jegybanknál, a tőzsdén vagy magánúton értékesíthet és — legvégső esetben — egy éven belül (19. §.) a részvénytársasággal visszaváltathat. A részvényeit visszaváltó részvénytársaság viszont kettőt tehet. Vagy eladja visszaváltott részvényeit, amidőn a váltságösszeget a vevőtől kapja meg; vagy arra i) Ha a részvények nincsenek teljesen befizetve, a vlltságr észvény eket a részvényeseknek az eredeti névérték erejéig fennálló befizető kötelessége fedezi. használja a visszaváltott részvényeket, hogy a leszállított névértéket az eredeti névértékre emelje. Ilyenkor a részvényesek fizetik meg neki a váltság összegét. Ez a módozat tehát igen egyszerűen oldja meg a nagy problémát: elvenni a „vagyon* l5°/o-át, de ugy, hogy a „vállalat8 ne érezze meg. b) A második módozat megengedi a va* gyonváltság olyatén lerovását, hogy a részvénytársaság csupán reálisan biztosított tőkeemelést visz végbe; az uj részvények fedezetéül felhasználva a részvényesek önkéntes ráfizetését vagy a szabad tartalékokat. (16. §. 3. bek.) Minthogy a javaslat ilyen esetben a tőkének 15°/o os felemeléséről beszél, ennél az eventualitásnál az állam a vagyonnak 15%-nál kisebb részéhez jut.2) Ez az előny azonban nem méltánytalan, mert az alaptőkéjét reális fedezettel emelő részvénytársaság tőkeereje emelkedik és igy a váltságrészvények árfolyama kedvezőbben fog alakulni, mint az első módozat mellett létrejövő „hígított" részvényeké. Ez az előny e mellett sarkalni fogja a részvénytársaságot arra, hogy előteremtse az uj tőke fedezetét; tehát a váltság-részvények kibocsátásával egyben erősítse gazdasági helyzetét. Abban az esetben, ha a részvénytársaság visszaváltja az államtól ezeket a részvényeket, a részvénytársaság megint kettőt tehet: vagy forgalomba hozza a visszaváltott részvényeket, vagy e részvények megsemmisítése utján leszállítja alaptőkéjét eredeti nagyságára. c) A harmadik módozat — hogy t. i. a részvénytársaság reálisan értékelt vagyonának 15%át készpénzben adja át az államnak — a legegyszerűbb. Bár valamennyi részvénytársaságunk abban a helyzetben volna, hogy ezt az előkelő gesztust megtehesse! így nem kellene a tagok közé beengedni uj tagokat és az állam is azt kapná, amire a pénzügyminiszter nemzetmentő munkájához mindenekelőtt szükség van: minél több rossz „pénzt." A részvénytársaság szabadon választhat e három módozat között. Nem helyesen értelmezik a 16., 17. és 19. §-t azok, akik a választás jogát az államnak látják biztosítva. A J. 19. §-a abba sem avatkozik bele, hogy a részvénytársaság a készpénzváltságot milyen módon 2) Mert pl. a 100.000 kor. alaptőkének 15.000 kor.val való felemelése után a „vagyon* 15°/o-át az uj tőke 17.25% ának tulajdona reprezentálja.