Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 3-4. szám - A választott biráskodás

3-4. sz Kereskedelmi Jog 27 lése a felperest, mint vevőt, nem terhelte. Minthogy pedig az ügyletnek a fennebb megjelölt rendeletek folytán beállott hatálytalanságánál fogva felperes kereseti igényét az eladó elállásának jogszerűtlensége esetében sem érvényesíthetné, közömbös az a kérdés, hogy az elállás jogos volt-e, vagy sem? De közömbös az is, hogy elsőrendű alperes az ebből az ügyletből eredő jogait és kötelezettségeit engedmény utján a másodrendű alperesre átruházta-e, vagy sem? Mert a hatálytalanított ügylet a szerződő felek valamelyikének engedményesével szemben sem szolgálhat az ügyletből" származtatott jogok érvényesítésének alapjául. A felebbezési bíróság tehát a felperesnek mindkét alperessel szemben való elutasításánál az anyagi jogot helyesen alkalmazta. Qazdasági lehetetlenülés. 25. A gazdasági lehetetlenülés esetén megállapítandó, hogy teljesítés esetén felperes mily vagyoni előnyhöz Jutna, illetőleg, hogy mily vagyoni előnytől esett el felperes, amelyre az alperesi teljesítés esetén a kikötött teljesítés idejében a tisztes kereskedői haszon keretén belül minden esetre szert tehetett volna. (Kurla 2801/1920. P. IV. sz. — 1920. deczember 15.) Indokok: Az alperes a szóbeli tárgyaláson azzal is védekezett, hogy ő a változott gazdasági viszonyok folytán a tűzifának mm-ként 7 K-ért való szállítására nem kötelezhető, amikor a fa ára 15—20-szoros árra emelkedett. Mivel pedig az adós a szerződésben megállapított feltételek mellett való teljesítésre nem kötelezhető abban az esetben, ha az a teljesítés a hitelezőt a később bekövetkezett és az adós késedelmével okozati összefüggésben nem álló rendkívüli körülmények folytán az általa szolgáltatandó ellenértéket messze meghaladó és előre nyereségül számításba nem is vehetett aránytalanul nagy vagyoni előnyhöz juttatná, viszont az adósra az ő szerződésszegésével arányban nem álló és esetleg vagyoni romlására vezető veszteséget hárítana; mivel továbbá ilyen esetben a hitelezőnek tef^sitésre irányuló kereseti kérelme nem vezethet eredményre, de nem zárja ki azt, hogy a kétségtelenül szerződésszegő adós késedelmének következményeként az őt arányosan sújtó kártérítésre köteleztessék, amely a hitelezőnek a nem teljesítésből annak idején okozott kárát kiegyenlíteni alkalmas lesz; mivel ezek ellenére a felebbezési bíróság nem derítette ki a tényállást abban az irány* ban, hogy a késedelmes adós jelenleg menynyiért volna képes a nem szállított 500 mm. tűzifát beszerezni, hogy azt a felperesnek mm.kint 7 K-ért szállíthassa és ebből folyóannem derítette ki, hogy a felperes milyen vagyoni előnyhöz jutna, ha az alperes a szerződésnek megfelelően teljesítene, továbbá, hogy mily vagyoni előnytől esett el a felperes, amelyre az alperesi teljesítés esetén a kikötött teljesítés idejében a tisztes kereskedői haszon keretén belül mindenesetre szert tehetett volna ; mivel végre a felebbezési bíróság elfoglalt jogi álláspontjánál fogva nem nyújtott módot felperesnek az irányban való nyilatkozásra, hogy a fentebbi jogszabály alkalmazása esetére kiván-e és mily terjedelmű kártérítést érvényesíteni: ennélfogva az alperes csatlakozási kérelme folytán a felebbezési bíróságot ítéletének feloldása mellett megfelelő eljárásra utasítani kellett. Vasúti fuvarozás. 26. A felperes, mint czimzett és az alperes, mint fuvarozó közötti jogviszony, valamint a fuvarozás közben beállott károk viselése szempontjából a felperes, ki az élőállatok berakását a vasúti kocsiba végezte, mindazoknak a mulasztósoknak a következményeit viselni tartozik, amelyek a megállapított tényállásbél kifolyólag a feladó terhére esnek. (Kúria 2795/1920 P. IV. sz. — 1920. deczember 9.) Indokok: Mint fejben... Ennélfogva abból, hogy az állatoknak a vasúti kocsiba való berakását a feladó végezte, hogy a feladó bár erre felhivatott, az állatokhoz kísérőt nem adott és hogy a vasúti kocsi túlzsúfoltsága folytán 11 drb borjú elhullott, az Ü. Sz. 48, §. 6. pontja, valamint 86. § ának 5. és 6. pontja értelmében az következik, hogy a kárt a felperes és a vasút közötti jogviszony szempontjából a felperes tartozik viselni; alaptalan tehát az ítélet elutasító része elleni felperesi felülvizsgálati kérelem. Alapos azonban az alperest a kárkövetelés felerészében marasztaló rendelkezés elleni alperesi felülvizsgálati kérelem. Az Ü. Sz. 48. §. (6) pontja és 59. §.-ának 1.(1) pontja szerint ugyanis a feladó köteles az állatok berakásáról és biztos elhelyezéséről gondoskodni, a szükséges megerősítő eszközöket szolgáltatni és különösen arra ügyelni, hogy a rakodásból folyólag a használt kocsikat és az árukat veszély ne érje. • Emellett az Ü. Sz. 59. §. 1. (4) pontja ugy intézkedik ugyan, hogy ha a fuvarozási szerződés megkötése előtt kiderül, hogy a feladó által teljesített berakás a fennálló ha-