Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 3-4. szám - A választott biráskodás

22 Kereskedelmi Jog 3—4. sz. ellen azután nem lehet kifogás. így a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának — mely azonban^ismételjük, voltaképen nem is választott bíróság — működése kétségtelenül nemcsak fejlesztően hatott kereskedelmi joggyakortatunkra, hanem nem egyszer valósággal irányt szabott a magyar kereskedelemnek. Sajnos, épp kiváló működése hozta magával, hogy az ügyek oly tömegével fordulnak hozzá, hogy azok gyors elintézésére többé számítani nem lehet s ezzel el is esik egyik nagy előny, melyet ez a bíróság egykor nyújtott. Ez okozta, hogy már a háború előtt felmerült az a terv (az Omke kezdeményezése folytán), hogy a tőzsdebiróság mellett egy másik állandó kereskedelmi választott bíróság létesüljön. Ezt a tervet akkor azzal a feltétellel helyeseltük, ha a létesítendő állandó választott bíróság külön törvényi szabályozást nyer olyanformán, mint a tőzsdebiróság.8) Ujabban a Baross-Szövetség létesített állandó választott bíróságot, amelyről Fabinyi is megemlékezik. Az igazságszolgáltatásnak ilyen egyesületek szerint való tagozódását — feltéve, hogy nem csupán az egyesületi tagsági viszonyból eredő jogvitákról van szó — ismét nem helyeselhetjük s most is csak vagy a tőzsdebiróság bírói létszámának emelését vagy egy egyesületeken kivül álló, az összes kereskedelmi testületek által létesítendő, elsőrangú szakemberekből összeállított, a törvényhozás által szabályozott állandó kereskedelmi választott bíróság létesítését, mindenesetre azonban azon okok lehető megszüntetését tartjuk kívánatosnak, melyek miatt a rendes állami bíróságok mellőztetni szoktak. Fabinyi Tihamér könyvének megjelenését egyébként nagy őrömmel üdvözöljük. Határozott nyeresége az jogi irodalmunknak. Magyary Gézának a nemzetközi választott bíróságokról szóló mult évben megjelent kiváló müve után, mely a külföldi szakirodalomnak is díszére válnék, a belföldi, magánfelek között ítélő választott bíróságokról szóló alapos,, világos, a tárgyat teljesen felölelő, a hazai és külföldi irodalmat és joggyakorlatot feldolgozó munkát kapunk, melyet a tudomány és gyakorlat embere egyaránt haszonnal fog forgatni. De lege ferenda tett javaslatai, nevezetesen az, mely a ») „Eln Schiedsgericht der Kaufleute.' Von Dr. Paul ' Auer. Pestcr Lloyd 1913. május 28. Pp. 768. §-ának módosítására vonatkozik s a páros számú tagból álló választott bíróság kiküszöbölését czélozza, feltétlenül figyelemreméltók. Fabinyi Tihamér,;ki eddig az igazságügyminisztériumban működött, kilépett az állami szolgálatból és gyakorlati pályára lépett. Reméljük, hogy most megjelent munkája nem záróköve jeles és sokat ígérő tudományos működésének. SZEMLE. Előfizetőinkhez. Tekintette! az egyéni inkassóval járó nagy költségekre, továbbá a vidéki inkassó nagy nehézségeire, kérjük t. előfizetőinket, hogy a f. évre járó s esetleg még hátralékos előfizetési dijakat postautalványon vagy pedig az esetleg kézbesített befizetési lapon beküldeni szíveskedjenek. Azon t. cz.-ket, melyeknek mutatványszámok mentek, az előfizetési díjaknak a januári számmal együtt küldött postai befizetési lapokon való beküldésére kérjük. Több mutatványszám nem megy. Dr. Kuncz ŐGÖn. Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy dr. Kuncz Ödön barátunk, lapunk egyik újjáalapítója, aki 1914-ben a kolozsvári tudományegyetem, hiteljogi tanszékére tanárul való kineveztetóse következtében itt hagyta a fővárost, s aki a kolozsvári egyetemmel együtt ide visszatért, most már állandóan itt marad. Egy mult év deczember 4-én kelt, de csak most publikált magas kézirattal dr. Kuncz Ödön a budapesti kir. magyar tudományegyetem közgazdaságtudományi karán a kereskedelmi és váltójog egyetemi nyilvános rendes tanárává az V. fizetési osztályba kineveztetett. Ezen kinevezés nemcsak barátunknak okoz örömet, de elsősorban folyóiratunknak, mely Kuncz Ödön tudományos tevékenységével annyira összeforrott, hogy a kettőt egymásnélkül elképzelni sem tudjuk. E kinevezés közlésével a magunk örömét és büszkeségét akartuk csak megrögziteni. Egy valutajogi Ítélethez. A Kúriának P. VII. 3542/1920. sz. a. kelt s jelen számunkban közölt ítélete mindenesetre azok közé tartozik, melyek külön figyelmet érdemelnek. A tényállást nem ismételjük, az olvasó a jogesetek között megtalálja. Azt is előrebocsátjuk, hogy az ítéletet helyeseljük, mert ugy a K. T., mint a nemzetközi jog szempontjából kifogástalan jogi alapon áll. A magyar bíróság a K. T. alapján ítél és a trianoni békeszerződést csak akkor fogja alkalmazhatni, ha azt már három nagyhatalom ratifikálta s ha az már tényleg joghatályba lépett. Mindaddig a békeszerződós jogforrás erejével nem bír. Azonban épen azért, mivel a magyar bíróság a cseh megszállás erőszakos és tényleges állapotát nem ismerheti el jogosnak, teljesen feleslegesnek