Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 3-4. szám - A szovjetközegek ügyleteiért való felelősség

17 azt a czikkiró ur véli. Ez a tisztes kereskedői haszon teljesen megilleti a hitelezőt. S amikor a kir. Kúria -a hitelezőt a teljesítésre irányuló kereseti kérelmének megtagadásával a lejáratkor elérhetett tisztes kereskedői haszonnak mint kártérítési összegnek követelésére szorítja, nem követeli a hitelezőtől, hogy ez külön mutassa ki a hasznot olyan esetben, amikor a szerződéses ár és a lejáratkor volt piaczi ár közti különbözetet követeli. Legjobban bizonyítja ezt a kir. Kúriának 1920. decz. 7 én P. IV. 2707. 1920. sz. a. kelt ítélete, amely az alperesnek ' azt a felülvizsgálati panaszát, hogy ámbár közszükségleti czikknél a szerződés nem teljesítésének következményeként vesztett haszon fejében a vevő az eladótól nem követelhet a tisztességes kereskedői haszon mérvét túllépő öszszeget, mégis a fellebbezési bíróság a nem szállított áruk szerződéses árának 80%-át ítélte meg vesztett haszna fejében, elutasította azon az alapon, hogy a 40 K-ért eladott áruk piaczi ára a szállítás idejében 80 K volí s így a felperes az áruk szállítása esetében a fuvarköltség levonásával 32 K tiszta haszonra tett volna szevt; már pedig a piaczi árnak megfelelő haszon esetében nem lehet szó a tisztességes kereskedői hasznot meghaladó haszonösszegről. A kir. Kúria joggyakorlatában szórványosan előforduló olyan döntés, hogy közszükségleti czikkek nem szállítása esetében a szerződésszegő eladó csak a szokásos kereskedői haszonnak tekinthető 10%-os hasznot tartozik megfizetni mint kártérítést, eddigelé tudtommal csak olyan jogesetekre vonatkozik, amikor a vevő a teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követel; de nem vonatkozik olyan perekre, amelyekben a kir. Kúria a teljesítésre irányuló kereseti kérelmet a rendkívüli módon megváltozott gazdasági viszonyok folytán megitélhetőnek nem tartotta és az ügyet a kártérítés mérve felett leendő tárgyalás végett a fellebbezési birósághoz visszaküldötte. Ezekben a döntésekben semmi vonatkozás sincs arra, hogy a tisztes kereskedői haszon a 10°/o-ot meg nem haladhatja, mert e perekben nem arról van szó, hogy. a szerződéshez hü felet a szokásos keres kedői haszon illesse, hanem a tisztességes kereskedői haszon keretében belül megkapja azt, amihez jutott volna, Jia a szerződésszegő fél a j lejáratkor teljesített volna. Egyébiránt a magam részéről nem tartom megokoltnak, hogy közszükségleti czikknél a szerződésszegő eladó • csak a szokásos kereskedői haszonnak tekinthető 10%-os haszon fizetésére köteleztessék. Ugyanis nincsen semmi tárgyilagos ismérv arra nézve, hogy a kereskedő szokásos haszna 10%; autoritativ kijelentés még nem teremt kereskedői szokást. Azonfelül pedig az a kereskedő, aki lánczolvá jóval több hasznot tud elérni, csak buzdítást nyer a szerződésszegésre, mivel a 10% fizetésével menekül a szerződésszegés egyéb következményei alul. A kir. Kúria sem ragaszkodik a nem teljesítés miatt indított kártérítési perekben kivétel nélkül a szokásos haszonnak 10°/o-ban való limitálásához, E folyóirat rriult havi számában 4. sorsz. a. közölt kúriai döntés indokolásából kitetszik, hogy a 10%-osnál nagyobb haszon megítélését az eset körülményei szerint kell elbírálni s habár az idézett határozat azt a látszatot keltheti, hogy a kir. Kúria általában ragaszkodni kiván a 10°/o-os haszonnál nemfnagyobb haszon megítéléséhez, a fentebb idézett 1920. évi P. IV. 2707. sz. határozat egész tartalma és az 1920. okt. 12-én P. IV, 1941. sz. a. kelt kúriai.ítélet bizonyítja, hogy nem lehet szó a 10%-os limite-ről, amikor a vevő a szerzödéses^ és a piaczi ár közti különbözetet követeli. Ez az utóbbi határozat ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy ,a vevő jogosítva van a késedelmes eladó ellenében a piaczi árral bíró áfu nem szállítása esetében a vételár és a piaczi ár közti különbözetet kártérítésül követelni." A czikkiró urnák ezek nyomán annyiban igaza van, hogy a 10% osnál nagyobb haszonnak nem teljesítés miatt indított kártérítési perekben meg nem Ítélése nem felel meg az élet felfogásának; ellenben a késedelem ideje alatt heállt gazdasági lehetetlenülés esetében a kir. Kúria gyakorlatában nem található meg az a nizus, hogy 10%-osnál nagyobb hasznot nem szándékozik megítélni. . (Bef. köv.) A szovjetközegek ügyleteiért való felelősség. Irta : Dr. Havas Károly, t udapesti ügyvéd. 1666-ban a londoni „nagy tűzvész" után, amely a már akkor hatalmas város nagy részét elhamvasztotta, az angol kormánynak és törvényhozásnak egyik legsürgősebb intézkedése volt, hogy felállította a „Court of fire judges,"