Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 13-14. szám

13-14 sa. Kereskedelmi Jog 99 fuvarozás czéljából csakugyan átadatott légyen. A rakjegy birtokosa a fuvarozótól ennek a fuvarozás végett átadott árunak kiszolgáltatását követelheti, de nem a feladó által vele kötött fuvarozási szerződés, hanem a rak jegy ben foglalt leköteleztetése, a rakjegyben foglalt kiszólgáltatási ígéret alapján. Ebből folyik, hogy a fuvarozó és a rakjegy birtokosa egymással szemben fennálló kötelezettségeinek és jogainak megítélésénél csak magának a rakjegynek, mint közforgalomra szánt értékpapírnak, tartalma lehet irányadó és azok a szabályok, amelyeket a kihirdetett s igy a köztudomás folytán mindenkit kötelező törvény, vagy más törvényerejű jogforrás a rakjegy jogi természetére s a rakjegyből folyó jogokra és kötelezettségekre nézve megállapít. A Kt. 417. §-a igy szól: .A rakjegy a fuvarozó és az átvevő (értsd: a rakjegy jogszerű birtokosa) közötti jogviszonyokat szabályozza. A fuvarozási szérződésnek a rak/egybe tel nem vett határozatai az átvevő irányában joghatállyal nem bírnak*). A fuvarozó és a feladó közötti jogviszonyra nézve a fuvarozási szerződés (tehát adott esetben a fuvarlevél tartalma szerint) szolgál irányadóul. Itt tehát feltétlenül kettős jogviszony van. Az egyik a feladó és a fuvarozó egymásközötti jogviszonya, ez tisztán a fuvarozási szerződés tartalma szerint ítélendő meg; a másik a rakjegy birtokosa és a fuvarozó közötti jogviszony, amelyre csak a rakjegy tartalma lehet irányadó. Ha azt akarjuk, hogy a fuvarozási szerződés tartalma a rakjegy birtokosa és a fuvarozó közötti jogviszonyra is irányadó legyen, annak határozmányait a rakjegybe is fel kell vennünk. Egyébként pedig a törvény által szabályozott fuvarozási ügyletből általában eredő jogok, mint pl. az árura vonatkozólag annak megérkezése előtt adható utasítás joga, a rakjegy jogszerű birtokosát nem azért illetik meg, mintha ő a feladó és a fuvarozó között létrejött szerződésnek bármely szempontból, akár pl. mint a harmadik személy javára kötött szerződésnél a jogosított harmadik kedvezményezettje volna, hanem azért, mert a rakjegy V Nkt. 446. §-a megtoldja ezt a következő kijelentéssel : » . ... sofern nicht der Ladeschein ausdrücklich auf 'sie Bezúg nlmmt". E szerint a kifejezett utalás is elég. Ez mindenesetre nagy engedmény és károsan befolyásolja a rakjegy forgalomképességét. átadása, illetőleg átvétele által éppen annak dologjogi hatásánál fogva, az áru fölött való mindenkit kizáró, teljes és korlátlan rendelkezésre szerzett jogosultságot, tehát arra is, hogy ő a fuvarozás alatt levő áruval legjobb belátása szerint rendelkezhessék annak a kiszolgáltatás helyére való megérkezése előtt is abban a keretben, amelyet a fuvarozási ügyletre általán ban vonatkozó szabályok a fuvarozás végett átadott áru tekintetében a fuvarozási szerződésben résztvevő feladónak a fuvarozóval szemben biztosítanak. A fuvarozási szerződésnél, a fuvarozási szerződés jogi megítélésénél az a hallgatólagos kiindulási alap, hogy a feladó tulajdonos, vagy legalább olyan személy, aki a fuvarozás végett átadott áru fölött rendelkezési jogosultsággal bír, mintegy tulajdonosi jogkörrel van felruházva. Ezért van neki olyan messzemenő utasítási joga egészen addig, amíg az áru és a fuvarlevél a kiszolgáltatás helyére meg nem érkezett s a czimzett nem értesíttetett. A fentiek szerint tehát a rakjegy átadásával éppen a rakjegynek dologjogi hatásainál fogva a rakjegy jogszerű birtokosa olybá vétetik, mintha neki az áru is átadatott volna, tehát mintha ő az áru tulajdonát, vagy az áru fölött rendelkezésre jogosító más dologi jogot szabályszerű átadás által szerzett volna. Ebből folyik az árura vonatkozó rendelkezési joga is már az árunak a kiszolgáltatás helyére való megérkezése előtt. Tehát a rendelkezési jog megszerzése szempontjából nagyon közömbös, hogy a Kt, vagy valamely más a rakjegyre vonatkozó jogforrás ezt a kérdést a magyar Kt., vagy a német Kt. módjára intézi-e el. A magyar Kt. 418. § a ugyanis csak a feladó utasítási iogát szünteti meg, amidőn elrendeli, hogy a fuvarozó a rakjegy kiállítása esetén a feladó későbbi utasításait csak az esetben teljesítheti, ha neki a rakjegy visszaadatik; a rakjegy jogszerű birtokosának rendelkezési jogára vonatkozólag azonban kifejezett intézkedést nem tartalmaz, s az legfeljebb csak közvetve magyarázható belőle, mert hiszen mégis csak kell valakinek rendelkezésre jogosítottnak lennie. A német Kt. 447. § a 2. bek. már megállapítja a rakjegy jogszerű birtokosainak rendelkezési jogát, amidőn igy szól: „Der zum Empfange Legitimirte hat schon vor der Ankunft des Gutes am Ablieferungsorte die Rechte, welche dem Absender in Ansehung der Verfügung über das Gut zustehen, wenn