Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 11-12. szám - A munkavállalók nyereségben részesitése

Kereskedelmi Jog 11-12. sí 92 f) altársaságot alapit oly módoa, hogy magát a harmadik részesítésére kötelezi mindazon vagyoni előnyökben, amelyeket a társaságtól kap, anélkül, hogy a társaság és a harmadik közt jogviszony keletkeznék. b) a társaság többi tagjainak beleegyezésével jár el «) bekövetkezhetik a 2. a) a) eset P) a harmadik a társaságnak uj tagja lesz, az átruházó tagsági minősége pedig vagy megszűnik, vagy a megmaradt tőkének megfelelően korlátozódik. T) a harmadik u. n. csendes társsá is válhatik. A megoldásnak főleg a társaságokra vonatkozó részét hálás föladat volna a hitelezők szempontjából is vizsgálat alá venni. Az egész fejtegetés különben csak jól menő üzletre gondol, holott gyökeresen meg kell az egész megoldásnak változni akkor, ha őkeszegény, gyengén menő üzleti vállalatról van szó. IRODALOM. II. Külföldi irodalom. Cassel, Gustaw Weltwirtschaft und Geldverkehr, unter besonderer Berücksichtigung des Valutaproblems. Gotha 1919. F. A. Perthes. Schmidt, Prof, Dr. P. Internationaler Zahlungsverkehr und Wechselkurse. Leipzig, G. A. Gloeckner, 1919. Mk. 14.—, geb. Mk. 16.—. Hahn, Dr. A. Volkswirtschaftliche Theorie des Bankkredits. Tübingen J. C. B. Mohr. 1920. 174 S. 8° M. 1. Mosse, Dr. A. Handelsgesetzbuch (ohne Seerecht) 16. Aufl. Berlin und Leipzig, V. W- V. M. 30.20. Fromhery, Dr. P. Haftpflichtrecht 1913. XLV. 298 S. Geb. M. 9.75, J. Schweitzer. Müller und Wledertum. Die Verordnung über das Reichswirtschaftsgericht vom 21. Mai 1920. Berlin. 1920. F. Vahlen. M. 11. Dalberg, Dr. R. Die Entwertung des Geldes. 1919. Heymanns Verlag Berlin. M. 8. Fischer und Roediger. Die Patentgesetze, I—IH. Teile Folio, á M. 5. Hiszek egy Istenben, Hiszek egv hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 63. Egymagában az a körülmény, hogy a vevő megbízásából harmadik személy fizeti ki a • vételárt az eladónak és hogy ezzel kapcsolatban az eladó az árunak a harmadik személy kezéhez leendő kiszolgáltatás iránt rendelkezik, még nem jelenti a vevő szerződéses jogainak a harmadikra való átruházását s nem szünteti meg az eredeti szerződő felek közötti ügyleti kapcsolatot, a vételi ügyletből származó jogokat tehát kifejezett engedményezés nélkül, az eladóval szemben továbbra is csak az eredeti vevő érvényesítheti. Ugyanez áll a záloggal biztosított kölcsöntartozásnak harmadik személy által az adós megbízásából és nevében történt kifizetése esetében, amely tény még egymagában véve szintén nem eredményezi a zálogtulajdonos adóst a záloghitelezővel szemben megillető jogok bírói érvényeslthetésének a fizető harmadik személyre való átszállását(Kúria 537/1921. P. IV. sz. - 1921. április 14.) Képviselet. 64. „Képviseleti Iroda" alatt nem bizományi üzletet kell érteni, hanem oly foglalkozást, melynél fogva valaki rendszerint esetrö l eseire nyert megbizás alapján valamely ügylet megkötésével egyik vagy másik fél képviseletét elvállalja, vagyis az ügyletet nem saját nevében más részére, hanem mint a félnek képviselője, megbízottja ez utóbbi nevében köti meg. (Kúria 430/1921. P. IV. sz. —1921. ápr. 7.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint nem kifogásolt A) a. kötlevél tartalma szerint a kereseti vételügyletet eladóként az alperes megbizásából „D. és S. képviseleti irodája" czimü czég kötötte meg és irta alá az A) a. kötlevelet. A kötlevélben a D. és S. czég üzleti foglalkozásának megjelölésére használt „képviseleti iroda" szavak azoknak ugy a közönséges életben, mint a kereskedelmi forgalomban elfogadott értelme szerint nem bizományi üzletet jelentenek, hanem a „képviselet* szó jogi értelmének is megfelelően, azok alatt az a foglalkozás értendő, amely mellett valaki rendszerint esetről-esetre nyert megbizás alapján valamely ügylet megkötésénél egyik vagy másik szerződő fél képviseletét elvállalja, vagyis az ügyletet nem a saját nevében más részére, hanem mint a félnek képviselője, megbízottja utóbbinak nevében köti meg. És hogy az emiitett kifejezések az A) a. kötlevélben is ebben az értelemben lettek használva, az kitűnik abból is, hogy a kötlevél szövegében a D. és S. czég az eladónak megbízottjaként sígy olyannak van említve, aki nem a saját nevében szerepel eladóként, hanem az ügyletet mint a kötlevélben megnevezett H. L. eladónak, vagyis az alperesnek megbízottja köti meg. Ezek szerint az A) alatti kötlevél tartalmának helyes értelmezése mellett az állapítandó meg, hogy a kereseti ügyletet D. és S. czég, mint az alperesnek megbízottja, utóbbi-