Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 7-8. szám - Az idegen pénznemben kirótt tartozás teljesitése [3. r.]

ben a szerződést be nem tartó fél a szerződés teljesítésére a rendelet hatálybalépése előtt, habár nem jogerősen, de már itéletileg köteleztetett. De a hivatkozott rendelet 6. §-a különben sem magyarázható akként, hogy a szerződéstszegő félnek, a teljesítés késedelmessége daczára, oly védelmet kívánt nyújtani, amely csak a szerződéshez hü felet illetheti meg arra az esetre, ha a teljesítés a kormányrendelet hatálybalépe után válik esedékessé. A felebbazési bíróság tehát helyes okfejtéssel állapítván meg, hogy jelen esetben a hivatkozott rendelet nem alkalmazható, alaptalan a felülvizsgálati kérelemnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a hivatkozott rendeletet, jogszabálysértéssel, tévesen értelmezte. 89. Állandó birói gyakorlaton alapuló jogszabály az, hogy a kereskedelmi forgalom biztonsága és a gyorsabb lebonyolítást igénylő kereskedelmi ügyletek természete 8 ezen ügyletek lebonyolítása körUI mindenik féltől elvárható jóhiszemű magatartás azt követeli, hogy tufsok ideig egyik fél se hagyja bizonytalanságban a másikat abban az irányban, hogy a szerződésből kifolyólag a törvényben meghatározott jogok körül ellenében minő jogokat kíván érvényesíteni s az ezzel ellenkező magatartás a nem teljesítésből származtatott igények megszűntét vonja maga után. (Kúria 1696/1919. P. IV. sz. — 1920. febr. 25) A magyar Kúria-. Felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Az ebben a tekintetben meg nem támadott tényállás szerint felperes czég az alperes által szállítandó gépek felszereléséhez és üzembe helyezéséhez szükséges és a szerződés szerint az alperes által 1914. évi szeptember hó 15. napjáig* elvégzendő alapozásokat és építkezéseket még 1917. évi június haváig sem készítette el, minek folytán alperes a már 1915. év tavaszán üzleti telepén szállításra készen állott gépek szállítását és felszerelését nem eszközölhette. Nem vitás az a tény sem, hogy alperes 1916. évi november hó 6. napján keltezett levéllel értesítette a felperes czéget arról, hogy a felperes czég által megrendelt gépeket a cs. és kir. hadügyminisztérium a felperes czég késedelme miatt hadi czélokra igénybe vette, s hogy mivel anyaghiány miatt uj gépeket elő nem állithat, az ügyletei megszűntnek tekinti s egyúttal az addig felvett vételárrészletekről elszámolást adott. Erre a levélre II. r. felperes 1916. november 13-án válaszolt és közölte alperessel, hogy társának hadifogságban léte miatt az alperes értesítését érdemlegesen el nem intézheti, a maga részéről azonban a szerződés felbontásához hozzá nem járul. Ezt követőleg felperes czég csak 1917. évi június 23 án hivta fel alperest a szállításra, mire alperes értesítette felperes czéget, hogy az 1916. november 6-án közölt álláspontjához ragaszkodik. Mint fejben . . . Erre a jogszabályra tekintettel a fentebb vázolt tényállásból helyesen vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a felperes czég annak következtében, hogy az alperesnek 1916. évi november 6-án keltezett, a Kúria felfogása szerint is a szerződéstől való elállást tartalmazó levelére érdemleges választ nem adott, hanem csupán a II. r. felperes tiltakozását közölte, ezt követőleg pedig csak 1917. évi június hó 23-án kelt levéllel hivta fel az alperest a szerződés teljesítésére, elveszítette a jogát ahoz, hogy az alperestől teljesítést vagy teljesítés helyett kártérítést igényelhessen, mert a felperes czég az elállási nyilatkozat kézhez vételétől számítva hét hónapot meghaladó időn, tehát a háború által előidézett anyag beszerzési és gyártási nehézségekre, valamint arra a körülményre tekintettel, hogy a teljesítés az alperes hibáján kivül fekvő okból a szerződésszerű teljesítési idő lejárta után lefolyt hosszabb idő multán sem volt eszközölhető, — tulhosszu időn át hagyta bizonytalanságban az alperest az iránt, hogy az alperes elállása folytán minő jogokat kiván ellene érvényesíteni. Successiv szállítás. 40. A folytatólagos (successiv) szállítások tekintetében állandósult birói gyakorlat szerint a vevő fizetési késedelme csak abban az esetben szolgálhat jogszerű alapul a folytatólagos szállítások megtagadására, ha a vevő ügyleti magatartása az ő fizetési képességének és készségének hiányára, vagyis arra enged alapos következtetést, hogy az eladó, a még hátralévő részletszállitások után öt megillető vételár megfizetésére nem számithat, ennek az érdekvédelemnek a szüksége azonban nincs igazolva akkor, ha az eladó kötéselienes szállításaival, tehát S2erzödéseilenes eljárásával okozott a vevőnek oly költségeket, amelyek öszszege a lejáratkor ki nem fizetett vételárrészlet összegével felér vagy azt meghaladja, mert ily esetben az eladónak a vevő fizetési képességéhez fűződő érdekei veszélyeztetve nincsenek. (Kúria 1573/1919. P. IV. sz. — 1920, február 17.) A magyar Kúria: A felebbezési bíróság ité-' letét feloldja s a felebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra s uj határozat hozatalára utasítja. Indokok: A felebbezési bíróság ítélete szerint eladó az általa a 3. alatti okirat értelmében az alperessel kötött s ez utóbbi által a felperesre átruházott vételi ügyletnek teljesítését a 36 wnggon árut meghaladó részében abból az okból tagadta meg, mert felperes az 1913. évi április hó 13 án 442 K-ról s az ugyanaz évi május hó 4-én 637 K-ról kiállított vételár-számláit a lejáratkor nem egyenlítette ki s ezzel a fizetési késedelmével okot szolgáltatott neki arra, hogy a 2. alatti szerződés 5. pontja értelmében az ügylettől elálljon. A felperes pedig azt vitatta, hogy a fizetési késedelem jogkövetkezményei ezúttal alkalmazást nem nyerhetnek, mert neki a fennebb meg-