Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 7-8. szám - A bankjegy-felülbélyegzési rendelethez

6-t 7—8. sz. nem igazolja, hogy a hitelező az idő előtti fizetés ellenére sem károsodott." Czikkünk elején előrebocsátottuk, hogy a kormány álláspontja szerint az állami elismervény birtokosa tulajdonképpen nem károsodott, mert — — a 4%-os kamatozású állami kölcsönkötvény annyit ér, mint a bankjegy. kívánnunk kell, hogy az 5151/Í919. M. E. számú rendelet 4. §-ával anolog rendelkezés szintén kibócsáttassék s épugy szükségesnek tartjuk nemcsak a rosszhiszemű adós, hanem a rosszhiszemű hitelező elleni védelmet is az 5151/919. M. E. sz. rendelet 3. § át hatályon kivül helyező 4623/1920. M. E. sz. rend. 1. §-ának analógiájára. Mi ugyanis nem tételezzük fel a rendelet szerzőjéről, hogy mig egyrészt a rendelet 11. §-a értelmében az 1920. márczius 8-óta elhelyezett u. n. szabad (tehát nem tartozásra fizetett) betétek stb. 50%-át zár alá vette (Szemle rovatunk szerint a! régi betéteket stb. egy előző nap kelt rendelet szabaddá tette ugyan, viszont jelen rendelet 15. §-a a pénzintézeteknek adott moratórium folytán ismét korlátozta!) s mig köztudomású tényként a budapesti nagybankok márczius hó 11-től kezdve a rendelet 11. §-ának előttük ismertté váltáig szabad betéteket stb. egyáltalában nem fogadtak el hogy másrészt a rendelet védeni akarná az ily rosszhiszemű fizetőt, illetve a másik esetben azt, aki a jogosan felajánlott fizetést nem akarta elfogadni. Mert ha érvényes azon jogszabály, hogy senki jogával ugy ne éljen, hogy a másikat direkte megkárosítsa, ugy még inkább áll azon szabály, hogy aki jogellenes magatartásával másnak kárt okoz, ezen kárt megtéríteni tartozik. A rendelet tehát e részben korrektivumokra szorul. Ali. §-hoz még egy-két megjegyzést. E § szerint az 1920. márczius 8-tól márczius 18-ig bezárólag pénzintézeteknél vagy bármely czégnél betétkönyvre, folyószámlára stb. elhelyezett összegeket a kormány további intézkedésig zár alá vette, hacsak az érdekelt fél nem igazolja, hogy a kérdéses összeg valamely esedékessé vált tartozás kiegyenlítése vagy törlesztése, vagy folyószámla tartozás megszüntetése vagy csökkentése czéljára helyeztetett el. Az első megjegyzésem itt az, hogy világosan kimondandónak tartjuk, miszerint csupán a márczius 8. utáni saldó vehető zár alá. Ha tehát valaki a „Stichtag" után egy bizonyos (fenti módon nem igazolható) összeget elhelyezett, majd ugyanezen Stichtag után ugyanazon betétből vagy folyószámláról fel is vett, akkor csupán a Stichtag utáni betét és kivét saldója eshetik zár alá. Támogatja e magyarázatota rendelet 10. §-a, mely az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete és magyarország ifiókjai részére előírja e saldó készítést. Másik megjegyzésem a birói letétekre vonatkozik. A rendelet nem intézkedik a birói letétekről s e szerint ugy kell értelmeznünk, hogy a birói letétek, még ha 1920. márczius 8-a óta is keletkeztek, nem esnek zár alá. (Hisz többnyire vitás tartozásokra vonatkoznak !) Ámde mi történik a budapesti nagyobb birói letétekkel? Egy idő óta hirdetmény van az állampénztáron mint birói letéthivatalon kifüggesztve, hogy nagyobb letéteket csupán az Osztrák-Magyar Bank giró osztálya utján lehet lefizetni. (Ez az óriási módon felszaporodott postapénz nehézkes megszámlálása miatt történt.) Már most mi történik az esetben, ha valaki pl. márczius közepén egy nagyobb (postapénz) összeget (ez a giró jegyzékéből kitűnik!) az Osztrák-Magyar Bank girópénztára utján birói letétbe helyezett? Hogy ez birói letét, az kétségtelen. Viszont azonban az Osztrák-Magyar Bank girószámláján vezettetett keresztül. Erre nézve pedig kimondja a 10. §., hogy „ha ekkor a számlatulajdonos javára mutatkozó követelés meghaladja az 1920. január hó 15-i követelést, kötelesek (t. i. a bank vagy fiókjai) ennek a többletnek felét (50 százalékát) a számlatulajdonos terhére irni és Budapesten a központi állampénztárnak, vidéken pedig a helybeli állampénztárnak girószámláján az államkincstár javára irni.* Szóval, ha a birói letétbe helyező a letett összeget a giró utján űzette be, akkor — magyarázó rendelet hijján — az a veszély fenyegeti a letett összeget, hogy 1. bár birói letét volt, melyről a rendelet nem intézkedik, tehát zár alá nem vehető; 2. bár igazoltan tartozásra fizettetett, sőt esetleg egy régi betétből származott, mely szintén nem esik zár alá, sőt 3. ha igazoltatnék is (ami a girónál levő pénztári jegyzékből könnyen történhetik), hogy a