Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 7-8. szám - A bankjegy-felülbélyegzési rendelethez

6-t 7—8. sz. nem igazolja, hogy a hitelező az idő előtti fizetés ellenére sem károsodott." Czikkünk elején előrebocsátottuk, hogy a kormány álláspontja szerint az állami elismervény birtokosa tulaj­donképpen nem károsodott, mert — — a 4%-os kamatozású állami kölcsönkötvény annyit ér, mint a bankjegy. kívánnunk kell, hogy az 5151/Í919. M. E. számú rendelet 4. §-ával anolog rendelkezés szintén kibócsáttassék s épugy szükségesnek tartjuk nemcsak a rosszhiszemű adós, hanem a rossz­hiszemű hitelező elleni védelmet is az 5151/919. M. E. sz. rendelet 3. § át hatályon kivül helyező 4623/1920. M. E. sz. rend. 1. §-ának analógiájára. Mi ugyanis nem tételezzük fel a rendelet szerző­jéről, hogy mig egyrészt a rendelet 11. §-a értelmében az 1920. márczius 8-óta elhelyezett u. n. szabad (tehát nem tartozásra fizetett) betétek stb. 50%-át zár alá vette (Szemle rova­tunk szerint a! régi betéteket stb. egy előző nap kelt rendelet szabaddá tette ugyan, viszont jelen rendelet 15. §-a a pénzintézeteknek adott moratórium folytán ismét korlátozta!) s mig köztudomású tényként a budapesti nagybankok márczius hó 11-től kezdve a rendelet 11. §-ának előttük ismertté váltáig szabad betéteket stb. egyáltalában nem fogadtak el hogy másrészt a rendelet védeni akarná az ily rosszhiszemű fizetőt, illetve a másik eset­ben azt, aki a jogosan felajánlott fizetést nem akarta elfogadni. Mert ha érvényes azon jog­szabály, hogy senki jogával ugy ne éljen, hogy a másikat direkte megkárosítsa, ugy még inkább áll azon szabály, hogy aki jog­ellenes magatartásával másnak kárt okoz, ezen kárt megtéríteni tartozik. A rendelet tehát e részben korrektivumokra szorul. Ali. §-hoz még egy-két megjegyzést. E § szerint az 1920. márczius 8-tól márczius 18-ig bezárólag pénzintézeteknél vagy bármely czégnél betétkönyvre, folyószámlára stb. elhe­lyezett összegeket a kormány további intézke­désig zár alá vette, hacsak az érdekelt fél nem igazolja, hogy a kérdéses összeg valamely esedékessé vált tartozás kiegyenlítése vagy tör­lesztése, vagy folyószámla tartozás megszün­tetése vagy csökkentése czéljára helyeztetett el. Az első megjegyzésem itt az, hogy világosan kimondandónak tartjuk, miszerint csupán a márczius 8. utáni saldó vehető zár alá. Ha tehát valaki a „Stichtag" után egy bizonyos (fenti módon nem igazolható) össze­get elhelyezett, majd ugyanezen Stichtag után ugyanazon betétből vagy folyószámláról fel is vett, akkor csupán a Stichtag utáni betét és kivét saldója eshetik zár alá. Támogatja e magyará­zatota rendelet 10. §-a, mely az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete és magyarország ifiók­jai részére előírja e saldó készítést. Másik megjegyzésem a birói letétekre vonatkozik. A rendelet nem intézkedik a birói letétekről s e szerint ugy kell értel­meznünk, hogy a birói letétek, még ha 1920. márczius 8-a óta is keletkeztek, nem esnek zár alá. (Hisz többnyire vitás tartozásokra vonat­koznak !) Ámde mi történik a budapesti na­gyobb birói letétekkel? Egy idő óta hirdet­mény van az állampénztáron mint birói letét­hivatalon kifüggesztve, hogy nagyobb letéteket csupán az Osztrák-Magyar Bank giró osztálya utján lehet lefizetni. (Ez az óriási módon fel­szaporodott postapénz nehézkes megszámlálása miatt történt.) Már most mi történik az eset­ben, ha valaki pl. márczius közepén egy na­gyobb (postapénz) összeget (ez a giró jegyzé­kéből kitűnik!) az Osztrák-Magyar Bank giró­pénztára utján birói letétbe helyezett? Hogy ez birói letét, az kétségtelen. Viszont azonban az Osztrák-Magyar Bank girószámláján vezet­tetett keresztül. Erre nézve pedig kimondja a 10. §., hogy „ha ekkor a számlatulajdonos javára mutatkozó követelés meghaladja az 1920. január hó 15-i követelést, kötelesek (t. i. a bank vagy fiókjai) ennek a többletnek felét (50 százalékát) a számlatulajdonos terhére irni és Budapesten a központi állampénztárnak, vidéken pedig a helybeli állampénztárnak giró­számláján az államkincstár javára irni.* Szóval, ha a birói letétbe helyező a letett összeget a giró utján űzette be, akkor — magyarázó rendelet hijján — az a veszély fenyegeti a letett összeget, hogy 1. bár birói letét volt, melyről a rendelet nem intézkedik, tehát zár alá nem vehető; 2. bár igazoltan tartozásra fizettetett, sőt esetleg egy régi betétből szár­mazott, mely szintén nem esik zár alá, sőt 3. ha igazoltatnék is (ami a girónál levő pénz­tári jegyzékből könnyen történhetik), hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom