Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - A szoczializált vállalatok vagyoni rendezése

5—6. sz. Kereskedelmi Jog 53 HflZflI JOGGYAKORLAT. Általános. 15. A Pp. 267. § a értelmében azokat a tényeket, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van, bizonyítani nem szükséges, ha tehát a bíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy valamely a bíróság előtt gyakrabban felmerülő szakkérdésre nézve a szakértők, más hasonló tárgyú perekben minő véleményt adtak, nincs perjogi akadálya annak, hogy az ilyen általa más perekből hivatalosan ismert szakvélemények alapján ujabb szakértői bizonyítás nélkül állapítsa meg a tényállást. (Curia P. IV. 1240/1919. sz. P. Ví. — 1920. febr. 3.) A magyar Curia: A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróság ítéletét feloldja és a felebbezési bíróságot arra utasítja, hogy a tényállásnak az alább jelzett irányban leendő szabályszerű megállapítása után hozzon az összes eljárási költségek viselésének kérdésére is kiterjedő uj határozatot. Indokok: Mint fejben . .. Oly esetben azonban, amikor a felek valamelyike azt hozza fel, hogy a perben jelentőséggel bíró szakkérdés tekintetében a szakértők más-más perekben egymástól eltérő véleményeket adtak, a bíróság, ha a szakértőknek közvetlen meghallgatását szükségesnek nem találja, a korábbi vélemények közötti eltérésekről meggyőződést szerezni és amennyiben ily eltérések tényleg fenforognak, az egymástól eltérő véleményeket mérlegelni, valamint azt, hogy ezek közül melyikre alapítja a tényállást, a Pp. 270. §-ának megfelelően indokolni tartozik. A felperes az Ítéleti tényállás szerint szóval is előadott felebbezésében azt hozta fel, hogy a rakodás akkor is helyes, ha a hordók bár fenékre állíttattak, szorosan egymás mellett, vagy a kocsi falai mellett vannak elhelyezve. Ezzel szemben a felebbezési bíróság egyéb perekből szerzett tudomására hivatkozva, a rakodást a szóbanforgó mind a hat szállítmánynál helytelennek minősítette, jóllehet a hordók laza elhelyezését csak az egyik tényálladéki jegyzőkönyv tanúsítja. Ámde a Kúriának oly perekről van tudomása, amelyekben a szakértők a fenekükre, de szorosan egymás mellett elhelyezett hordók berakását — a felperes álláspontjával egyezően — helyesnek minősítették; a felebbezési bíróság azonban nem indokolta meg, hogy miért fogadta el azt a véleményt, mely szerint a fenéken történt elhelyezés minden körülmények között szabálytalan és nem állapította meg, hogy a peres hordók lazán avagy szorosan voltak-e egymás mellett elhelyezve; végül azt sem derítette ki, hogy az alperes által a per során fizetett összegből, illetve a felperes leszállított kereseti követeléséből mennyi esik a per alapjául szolgáló hat rendbeli szállítmány mindegyikére, aminek a megállapítása pedig arra az esetre, ha a rakodás helyességének kérdése az egyes szállitámnyoknál nem egyenlő megítélés alá esik, mellőzhetlenül szükséges. Ily tényállás mellett az ügy alaposan felülvizsgálható nem lévén, a felebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a alapján fel kellett oldani. Czég. 16. Czégbirósági illetékességet más biróságra — az u bejegyzés esetétől eltekintve'— átruházni nem lehet. (Curia Pk. IV. 208/1920. sz. — 1920. febr.) A magyar Curia: A folyamodót kérvényével elutasítja. Indokok: Nincs ugyan törvényes akadálya annak, hogy az illetékes bíróság tényleges akadályoztatása esetében, a Pp. 51. §-a utolsó bekezdésének a bíróság kijelölésére vonatkozó intézkedése a perenkivüli eljárásban is alkalmaztassák ; minthogy azonban valamely már bejegyzett czég jogviszonyaiban beálló változásokat abban a czégjegyzékben kell kitüntetni, ahol a czég, annak keletkezésekor bejegyeztetett és a czégbiróság perenkivüli ellenőrző s felügyeleti hatóságának gyakorlása a czégjegyzék vezetésétől, valamint az okmánytár és czégirattár kezelésétől el nem választható; ebből következik, hogy a 68.300/1914. I. M. sz. rendelet 4. §-ában szabályozott czégbirósági illetékességet más biróságra — az uj bejegyzés esetétől eltekintve — átruházni nem lehet s így a bíróság kijelölése iránti kérelem nem teljesíthető. Segédszemélyzet. 17. A 4124/1919. M. E. sz. rendelet 16. §-a folytán a kereskedősegédek és magántisztviselők szolgálati viszonyának megbirálásánál (a folyamatban levő perekben is) ismét az ipartörvény s a K. T. rendelkezései alkalmazandók. A hadbavonult kereskedelmi alkalmazott ellenkező megállapodás hijján nem a szolgálati viszony megújítását, sem felmondási időre járó fizetését sem igényelheti. (Curia 1530/1919. Rp. VII. sz. — 1919. deczember 16.)*) A magyar Curia: A másodbíróság Ítéletét annyiban, amennyiban alperes viszonkeresetével elutasittatott, helybenhagyja, egyebekben azonban azt az elsőbiróság Ítéletére is kiterjedően megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, a per és felebbezési költségeket kölcsönösen megszünteti. Indokok: A nem vitás tényállás szerint alperes czég felperest 1913. évi október havában mint építésvezető mérnököt alkalmazta és hogy felperes 1914. évi július hó 26-án hadbavonulván, szolgálatát elhagyni volt kénytelen, majd 1914. évi október havábtn alperesnél újból szolgálattételre jelentkezett, alperes azonban nem fogadta vissza. *) Lásd szemle rovatunkat! (Szerk.)