Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - Szemle rendeletanyagunk felett

s-e. sz. Kereskedelmijog 43 — rendszerint három hónapon — belül lejáró váltók óvási határidejét kitolták, egyben a korábbi rendeletekben meghosszabbított határidő alatt óvatolható váltókra nézve az óvást teljesen elengedték. A Károlyi-kormány utolsó ilynemű rendelkezése az 1918. decz. 31. és 1919. márcz. 31. közt lejárt váltók óvási idejét 1919. április 15-ig hosszabbította meg. Bármilyen különösnek látszik, a forradalmi kormányzótanács sem feledkezett meg a váltóról és erre a tipikusan kapitalista hiteleszközre nézve XXXV. sz. rendeletében ugy intézkedik, hogy az 1918. decz. 31. és 1919. jun. 30. közt lejáró váltók július 15-ig mutathatók be és óvatoltathatók. Ezt a rendeletet legközelebb követi a magyar kormánynak 5851/1919. M. E. sz. rendelete, amely hivatkozással a váltók bemutatásáról és megóvatoltatásáról a tanácsköztársaság ideje alatt kiadott rendeletek érvénytelenségére, az 1918. dec. 31. és 1919. okt. 15 közti időben lejárt váltókra nézve az óvást elengedi. Ami tehát az óvást illeti, a forradalmi kormányzótanács XXXV. sz. rendelete minden további nélkül mellőzhető, mert kihagyásával az emiitett lánczolatban hézag nem támad és a jogalkalmazásban zavar nem áll elő. Másként áll a dolog a Károlyi-kormány 6626/1918. M. E. sz. rendeletével, amelynek bármi czimen való nemalkalmazása azt idézné elő, hogy az 1918. szept. 30 és decz. 31 közti időben lejárt váltókra az óvás szüksége ma is fennállna és ezekre a váltókra az elévülés félbeszakadásáról szóló rendelkezés (1569/1917. M. E. sz. rend. 4. §-a) nem nyerne alkalmazást. Nyilvánvaló ebből az is, hogy a rétegesen egymásra helyezkedett rendeletanyag egy-egy rétegét en bloc nem távolithatjuk el ugy, hogy az igy támadó ürt a következő réteg hiánytalanul kitöltse; csak egyes rendeletek hatályon kívül helyezéséről vagy az en bloc hatályon kívül helyezés esetén támadó hézagok megfelelő ujabb jogalkotással való pótlásáról lehet szó; hogy melyik a helyesebb vagy czélszerübb, az alkotmányjogi, illetve jogtechnikai kérdés, amelynek fejtegetése kívül esik eme sorok keretén. Nézzünk egy másik esetet. A kereskedelmi és egyéb magánalkalmazottak háború következtében változott jogviszonyairól több rendelet intézkedik. Az első enemü rendeletek a m. kir. minisztériumnak 2826/1915. M. E. sz. rendelete a gazdatisztekről és erdőtisztekről és a 4118/1915. M. E. sz. rendelete a hadbavonult kereskedősegédeknek és az ipari és kereskedelmi vállalatok hadbavonult tisztviselőinek i szolgálati viszonya tárgyában. Ezt az utóbbi rendeletet a Károlyi-kormány helyezte hatályon kivül, kibocsájtván a 4951/1918. M. E. sz. rendeletet a kereskedősegédeknek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szol1 gálati viszonya tárgyában.6) Tudjuk, hogy a forradalmi kormányzótanács és a szoczializálási népbiztosság a magánalkalmazottak igényeit ; szabályozó több rendeletet adott ki, amelyeket a tanácsköztársaság bukása után kormányra ' jutott végrehajtó hatalom a 4424/1919. M. E. számú rendeletből kitünőleg érvényesnek nem tekint.7) Ezidőszerint tehát a jogi helyzet az, hogy ! a felmondási idő tekintetében kereskedősegé; dekkel, ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőivel szemben — a munKavállalóra kedvezőbb megállapodás hiányában — az 1884 : XVII. és 1875 : XXXVII. t.-cz. idevonatkozó rendelkezései (4424/1919. M. E. sz. rend. 2. §-a), magánjogi szolgálati viszonyban álló más munkavállalókra nézve az 1918. október 31-én érvényben volt jogszabályok, a gazdatisztek szolgálati viszonyára nézve az 1900 : XXVII. t.-cz., az erdőtisztek szolgálati viszonyára nézve pedig az 1918. október 31-én érvényben volt szabályok az irányadók ; hatályban van a hadba| vonult gazdatisztekről szóló 2826/1915. M. E. sz. rend. is (5883/1919. M. E. sz. rend. l.§-a). Látszólag tehát nincs hézag a magánjogi szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályokban; a látszat azonban csal. Nincs érvényben álló tételes rendelkezésünk pl. a tanácsköztársaság idején történt felmondással megszűnt magán«) Egyéb enemü rendeletek 6488/1918. M. E. sz. rend. a 4951 1918. sz, rendeletnek az összes magántisztviselőkre való kiterjesztéséről, 364 1919. M. E. sz. rend. a gazdatisztek és erdőtisztek szolgálati viszonya tárgyában, 6352 1918. M. E. sz. rend. az ügyvédek és állami közjegyzők, ügyvédi és állami közjegyzői kamarák irodáiban alkalmazottak szolgálati viszonyáról, 1643. 1919, M. E. sz, rend. a gépkocsivezetőkről. 7j Ide vonatkozó rendeletek: 4278.1919. M. E. sz. rend. a gazdasági cselédek, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások stb. munkabérének megállapítása tárgyában, 5863 1919. M. E.sz. rend. a gazdatisztek és erdótisztek szolgálati viszonya tárgyában, 6340,1919. M, E. sz. rend. a volt bpesti közp. lakáshivatal alkalmazottéinak szolgálatból történt elbocsátásuk aiapján támasztható igényeiről.