Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 1-2. szám - Külföldi pénzértékben kirótt tartozás teljesitése [1. r.]

1—2. sz. Kereskedelmi Jog Sz. 86. §. (1) 1. pontjára. Ellenben nem álla­pította meg a Kúria a vasút értesítési kötele­zettségét, amikor a póthatáridő vei meghosszab­bított szállítási határidő alatt az áru egyik állomáson aránytalanul hosszú ideig vesztegelt, de ezen határidő alatt a rendeltetési állomásra beérkezett Ez a veszteglés tehát nem volt a V. Ű. Sz. 74. §ában emiitett akadálynak minő­síthető. (1918. decz. 13. P. IV. 4323.) A nyitott kocsin való szállításból eredhető károsodásnak tekinthető, ha a vasút az árut hézagos oldaltalakkal és védőtetőzettel ellátott kocsiban szállította, mert az ilyen kocsi a vasút felelőssége szempontjából nyitott kocsi fogalma alá nem vonható s igy a vasút ily kocsiban az árut ért kár ese.ében a V, 0 Sz. 86. §-ában biztosított mentességére nem hivat­kozhatok. (Kúria 1919. jan. 30. P. IV. 6021/1918.) A czimzett a vasúti fuvarozásból eredő jogoknak a vasút ellen való érvényesítésére csak akkor van jogosítva, ha az áru a rendel­tetési helyre megérkezett és részére a fuvar­levél kiadatott vagy ha a V. C. Sz. 76. §. (2) pontja értelmében a vasút ellen pert indított. (Kúria 1919. jan. 21. P. IV. 4995/1915. K. J. 5—6.) Végül még a háborús joggyakorlatból ki­emeljük a Kúriának 1919. okt. 16. P. IV. 125. sz. (K.;J.7-8.) és 1919. decz. 18;P. IV. 1039. sz. (a K. J. jelen számában közölt) határozataiban ki­fejezésre jutott azt s jogelvet, hogy amennyiben a'háboru mint erőhatalom jelentkezik és vagy azt idézi elő, hogy a szolgáltatás csak nagymérvű többletkiadással teljesíthető, vagy pedig azt,hogy a feltétel a felek hibáján kivül nem mehet telje­sedésbe, az igy keletkezett kár a felek közt megosztandó,'mert jogszabályul állítja fel leg­felsőbb bíróságunk, hogy a háborús állapot folytán keletkezett válságos gazdasági helyzet­tel járó rendkívüli hátrányokat a szerződő fe­leknek lehetőleg és rendszerint közösen kell viselniük. Külföldi pénzértékben kirótt tartozás teljesítése. Irta : Dr. Hevesi Illés, törvényszéki bíró. I. Bevezetés. Régi jó szokásuk a jogtanároknak és a jogi íróknak, ha egy jogszabályt világosan meg akarnak értetni, rikitó példákra hivatkozni. Ha ily példák alkalmasak arra, hogy a jog­szabály alkalmazása tekintetében minden két­séget eloszlassanak és a szabály világos értel­mét minden zavaró momentumtól menten mé­lyen bevéssék az elmébe, ugy azt lehetne hinni, hogy hazánk valutáris helyzetének mai rendkívülisége folytán a külföldi pénzértékben kirótt tartozások teljesítésére és átszámítására vonatkozó szabályok a dogma megtisztultságá­nak glóriájában ragyognak elmélet és gyakor­lat előtt egyaránt. Hiszen ma az árfolyam­különbözet hegyei az égig és mélységei az al­világig érnek és igy bármely külföldi pénznem átszámítása hazai pénzünkre a jogszabály al­kalmazásának olyan rikitó esetét tartalmazza, a milyenről a legnagyobb képzelőtehetségü elméleti jogtudósok sem mertek álmodni! Mégis — vagy talán épen ezért, az átszámítás­hoz fűződő óriási gazdasági,érdekek folytán — azt tapasztaljuk, hogy a czimben emiitett tar­tozások átszámítása tekintetében ugy az elmé­let, mint a gyakorlat nem tud még — külön­külön sem — egységes állásfoglalásra jutni. Grammatici certant! és a jogbizonytalanság csak növekszik. A jogforrás régi és gyér; nem áll rendel­kezésre más tételes kútfő, mint a K. T. 326, és a V. T. 37. §-a ; ellenben az elmélet tekin­tetében a hazai jogirodalom abban a kedvező helyzetben van, hogy magáénak mondhatja Zsögöd-Grosschmid-nek a pénztartozásra vo­natkozó nagyszabású tanulmányát,1) mely az elmélet valóságos kincsesbányája. A felmerülő nagy kérdések közül mi lé­nyegileg a külföldi pénznemekben hozott tar­tozásoknak „hazai országos pénznemre* „ko­ronaértékre" való átszámításával fogunk fog­lalkozni. II. A tételes jogi kútfők. A fő jogforrás, a K. T. 326. §-ának 2. be­kezdése igy hangzik : „Kétség esetében azon mérték, suly, pénz­láb, pénznem, idő- és távolságszámítás tekin­tetik szerződésszerűnek, mely a toljesités he­lyén divatozik." „Ha a szerződés számolási értékről vagy oly pénznemről szól, mely a teljesítés helyén forgalomban nincsen, a fizetés a teljesítés he i) Fejezetek kötelmi jogunk köréből II. kötet 237— C09. és 1113.-1193, oldalak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom