Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 7-8. szám - Kohler József
75 Kereskedelmi Jog 7—8. S2 Ezek szerint a felebbezési bíróság ítélete a K. T. 472., 476. és 487. §-ait, melyekre felperes támadását alapította, nem sérti; miért is őt alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Életbiztosítás. 7G. A K. T. 505. §-ának 3. pontja értelmében az életbiztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztása folytán ha á lyát veszti és a törvény a szerződés hatálytalanságának ezen az alapon való bekövetkezését nem teszi függővé attól, hogy a biztosító a szerződést kifejezetten megszüntesse és erről a biztosítottat, vagy a kedvezményezettet értesítse. (Curia 5080/912. P. IV. sz. — 1919. jan. 81.) Indokok: Nem helytálló tehát a szerződés kifejezett megszüntetésének és az erről szóló értesítésnek meg nem történtére alapított felülvizsgálati panasz. Helyes okfejtéssel mondotta ki a felebbezési bíróság azt is, hógy a K) alatti levéllel a biztosított elhalálozása után történt díjfizetési felhívás azért nem helyezte a biztosítást újból érvénybe és alperes azért tagadta meg utóbb jogosan a K) alatt felszólító levél folytán beküldött biztosítási dij elfogadását; mert alperes — megállapított és meg nem támadott tényállás szerint — e levél elküldésekor nem birt tudomással arról, hogy a biztosított már ezt megelőzőleg elhalt; de alaptalanul vitatja a felperes azt is, hogy F. F. hadbavonulása folytán a biztosítási dij halasztás alá esett; mert a 2807/1915. M. E. sz. rendelet 6. §-a szerint a biztosítási dijak csak abban az esetben estek halasztás alá, ha akkor, amikor ezek fizetendők voltak, a biztosított katonai szolgálatot teljesített; biztosítottként azonban a felperes által becsatolt kötvényben nem F. F., hanem Sz. E. van megnevezve és az iratok szerint a felperes maga sem állította, hogy az alperessel oly megállapodás jött volna létre, mely szerint a szeieődés F. F.-re az alperes beleegyezésével átruháztatott volna és alperes kifejezetten hozzájárult volna ahhoz, hogy a dijakat Sz. E. biztosítottnak e kötelezettség alóli felmentésével, F. F. fizesse; a felperes által felhozott és bizonyítani kivánt az a körülmény pedig, hogy 1913. év óta a dijakat F. F. fizette és alperes ezeket a fizetéseket vissza nem utasította, ily megállapodást pótló hatálylyal nem bír. Tüzkárbíztositás. 77. Lebontott osür helyett uj csűrnek építése biztositás.'ogi szempontból olyan uj'tárgynak tekintendő, melyre az eredeti biztosítás hatálya ki nem terjed. A biztosító kamatot csak az ártatlansági bizonyítvány bemutatásától kezdve köteles fizetni. (Curia. 6803/1918. sz. — 1919. okt. 17.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint felperes biztosított csürjét lebontotta s helyébe más méretekkel uj csüft épített s e változtatást a biztositóval nem közölte. Habár a lebontott csűr helyébe épített uj csűr az építmény gazdasági rendeltetését meg nem változtatta, mégis a biztosított régi csűr helyébe épített csűr biztositásjogi szempontból olyan uj tárgynak tekintendő, melyre a biztosítási szerződés hatálya, a biztositónak erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül, az ált. tüzbiztositási feltételek 9. § a szerint ki nem terjed. A felebbezési bíróság tehát az újonnan épített csűrért igényelt kárösszeg elutasításával a H. T. 485. §. 2. pontjában foglalt anyagi jogszabályt nem alkalmazta helytelenül. Ami pedig a K. T. 478. § ára alapított támadást illeti, ez sem vezethet sikerre, mert a hivatkozott törvényszakaszban megállapított kártérítésnek helye van akkor, ha a biztosított tárgyak nagyobb értékűek, mint a biztosítási összeg s a tárgyaknak csupán egyrésze semmisül meg s az sem tesz különbséget, hogy a biztosítás egyedi vagy bizonyos nemű dolgokra terjed ki. De alaptalan felperesnek a kamatozás kezdő időpontjára vonatkozó panasza is. A kötvényfeltételek 10. §-a szerint a biztosított félnek kötelessége a tüzeset eredetére nézve megejtett hatósági vizsgálat eredményéről a hivatalos bizonyítványt előterjeszteni, mivel a bizonyítvány átadása nélkül kártérítés nem követelhető, a főszolgabírói hivatalhoz beküldött csendőri jelentés pedig ezt a hivatalos bizonyítványt nemfpótolja, minélfogva a felebbezési bíróság helyesen ítélte meg a késedelmi kamatokat csupán az ártatlansági bizonyítvány bemutatása napjától. Váltó. 78. A hamis aláírásból váltói kötelezettség utólagos jóvá hagyás esetében sem származik. (Curia 1424/1919. Rp. IV. sz. — 1919. szept. 30.; 20865. Nyomatott az Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaságnál Budapest, VI., Gyár-utcza 40.