Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 7-8. szám - Kohler József

75 Kereskedelmi Jog 7—8. S2 Ezek szerint a felebbezési bíróság ítélete a K. T. 472., 476. és 487. §-ait, melyekre fel­peres támadását alapította, nem sérti; miért is őt alaptalan felülvizsgálati kérelmével el­utasítani kellett. Életbiztosítás. 7G. A K. T. 505. §-ának 3. pontja értelmében az életbiz­tosítási szerződés a díjfizetés elmulasztása folytán ha á lyát veszti és a törvény a szerződés hatálytalanságának ezen az alapon való bekövetkezését nem teszi függővé attól, hogy a biztosító a szerződést kifejezetten megszün­tesse és erről a biztosítottat, vagy a kedvezményezettet értesítse. (Curia 5080/912. P. IV. sz. — 1919. jan. 81.) Indokok: Nem helytálló tehát a szerződés kifejezett megszüntetésének és az erről szóló értesítésnek meg nem történtére alapított felül­vizsgálati panasz. Helyes okfejtéssel mondotta ki a felebbe­zési bíróság azt is, hógy a K) alatti levéllel a biztosított elhalálozása után történt díjfize­tési felhívás azért nem helyezte a biztosítást újból érvénybe és alperes azért tagadta meg utóbb jogosan a K) alatt felszólító levél foly­tán beküldött biztosítási dij elfogadását; mert alperes — megállapított és meg nem támadott tényállás szerint — e levél elküldé­sekor nem birt tudomással arról, hogy a biz­tosított már ezt megelőzőleg elhalt; de alaptalanul vitatja a felperes azt is, hogy F. F. hadbavonulása folytán a biztosí­tási dij halasztás alá esett; mert a 2807/1915. M. E. sz. rendelet 6. §-a szerint a biztosítási dijak csak abban az esetben estek halasztás alá, ha akkor, amikor ezek fizetendők voltak, a biztosított katonai szolgálatot teljesített; biztosítottként azonban a felperes által becsatolt kötvényben nem F. F., hanem Sz. E. van megnevezve és az iratok szerint a fel­peres maga sem állította, hogy az alperessel oly megállapodás jött volna létre, mely szerint a szeieődés F. F.-re az alperes beleegyezésé­vel átruháztatott volna és alperes kifejezetten hozzájárult volna ahhoz, hogy a dijakat Sz. E. biztosítottnak e kötelezettség alóli felmenté­sével, F. F. fizesse; a felperes által felhozott és bizonyítani kivánt az a körülmény pedig, hogy 1913. év óta a dijakat F. F. fizette és alperes ezeket a fizetéseket vissza nem utasította, ily megálla­podást pótló hatálylyal nem bír. Tüzkárbíztositás. 77. Lebontott osür helyett uj csűrnek építése biztositás.'ogi szempontból olyan uj'tárgynak tekintendő, melyre az eredeti biztosítás hatálya ki nem terjed. A biztosító kamatot csak az ártatlansági bizonyítvány bemutatásától kezdve köteles fizetni. (Curia. 6803/1918. sz. — 1919. okt. 17.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint felperes biztosított csürjét lebontotta s helyébe más méretekkel uj csüft épített s e változtatást a biztositóval nem közölte. Habár a lebontott csűr helyébe épített uj csűr az építmény gazdasági rendeltetését meg nem változtatta, mégis a biztosított régi csűr helyébe épített csűr biztositásjogi szempontból olyan uj tárgynak tekintendő, melyre a biz­tosítási szerződés hatálya, a biztositónak erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül, az ált. tüzbiztositási feltételek 9. § a szerint ki nem terjed. A felebbezési bíróság tehát az újonnan épített csűrért igényelt kárösszeg elutasításá­val a H. T. 485. §. 2. pontjában foglalt anyagi jogszabályt nem alkalmazta helytelenül. Ami pedig a K. T. 478. § ára alapított támadást illeti, ez sem vezethet sikerre, mert a hivatkozott törvényszakaszban megállapított kártérítésnek helye van akkor, ha a biztosított tárgyak nagyobb értékűek, mint a biztosítási összeg s a tárgyaknak csupán egyrésze semmi­sül meg s az sem tesz különbséget, hogy a biztosítás egyedi vagy bizonyos nemű dolgokra terjed ki. De alaptalan felperesnek a kamatozás kezdő időpontjára vonatkozó panasza is. A kötvényfeltételek 10. §-a szerint a biz­tosított félnek kötelessége a tüzeset eredetére nézve megejtett hatósági vizsgálat eredményé­ről a hivatalos bizonyítványt előterjeszteni, mivel a bizonyítvány átadása nélkül kártérítés nem követelhető, a főszolgabírói hivatalhoz beküldött csendőri jelentés pedig ezt a hiva­talos bizonyítványt nemfpótolja, minélfogva a felebbezési bíróság helyesen ítélte meg a ké­sedelmi kamatokat csupán az ártatlansági bizo­nyítvány bemutatása napjától. Váltó. 78. A hamis aláírásból váltói kötelezettség utólagos jóvá hagyás esetében sem származik. (Curia 1424/1919. Rp. IV. sz. — 1919. szept. 30.; 20865. Nyomatott az Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaságnál Budapest, VI., Gyár-utcza 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom