Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 7-8. szám - Kohler József

Re fe s K e A bíróság a felszámoló bizottság kérelmére a biztosítási végrehajtást vagy zárlatot a veszély valószínűségének vagy fennforgásának igazolása nélkül is elrendelini köteles. A felszámoló bizottságot a perben a kincs­tári jogügyi igazgatóság képviseli. 11. §. A felszámoló bizottság a tömeg kezelése és értékesítése körül az eset körül­ményeihez képest elsősorban a gazdasági czélszerüségre való tekintettel belátása szerint jár el. 12. §. A felosztó gazdasági szerv tényleges birtokában egészben vagy részben még meg­levő azokat az anyagokat, félgyártmányokat és árukat, amelyekre a feloszló szerv az igazolt tulajdonosoknak még semmiféle ellenértéket nem téritett meg, a tulajdonosoknak ott, ahol ezek a javak a visszabocsátás időpontjában vannak, rendelkezésre kell bocsátani. Ha a tömegnek vagy az államnak az ily javak tulajdonosaival szemben követelése van, a köve­telés kielégítéséig a tömeget visszatartási jog illeti meg. Ha a tömegben oly dolog van, amely a kincstár tulajdona, azt a kincstár kívánságára vissza kell adni még akkor is, ha érte ellen­értéket adtak; ebben az esetben a kincstár az adott ellenértéket visszatéríti. 13. §. Ha valamely ügyletet a felosztó gazdasági szerv vagy a vele jogviszonyban álló harmadik személy már részben teljesített és ha a szolgáltatást arányosan felosztani nem lehet, mert a szolgáltatás vagy az ellenszolgáltatás ez ügylet természetéből kifolyólag oszthatatlan, a jogviszony rendezése tekintetében a felszámoló bizottság a Tárczaközi Bizottságnak tesz javas­latot, mely véglegesen dönt. 14. §. Az egyes felszámoló bizottságok ügyrendjét javaslatuk alapján az érdekelt szak­miniszter állapítja meg. A feloszló gazdasági szerv czimét az eddigi szöveggel „lebonyolítás alatt" toldottál a fel­számoló bizottság két tagja jegyzi. A felszámoló bizottság a felmerült kérdést eldöntő véghatározatáról az érdekelteket vétiv mellett írásban köteles értesíteni; a Tárczaközi Bizottsághoz intézett felebbezést a határozat, kézbesítésétől számított 15 nap alatt a felszá­moló bizottsághoz kell benyújtani. 15. §. A felszámolás alatt álló szervvel bármely vonatkozásban álló szervek vagy ter­mészetes jogi személyek kötelesek mindazon adatokat (könyvek, okmányok, kimutatások stb.) rendelkezésre bocsátani, amelyeket a felszámoló bizottság tőlük bekiván. Aki az előző bekezdésben foglalt rendel­kezést megszegi vagy kijátsza, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kettö­ezei koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri bíróságnak, az állam-' rendőrség működési területén pedig az állam­rendőrség hatáskörébe tartozik. 16. §. Ha a felszámoló bizottság eljárása során bűncselekmény tényálladékát látja meg­állapíthatónak, az idevonatkozó tényállás köz­lése mellett a bűnvádi eljárás megindítása iránt a Bp. 87. §-a szerint megfelelő intézkedést tenni köteles. 17. §. Ez a rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1919. évi október hó 10-én. Friedrich István s. k., miniszterelnök. SZEMLE. Előfizetőinkhez. A pénz vásárló erejének csökkenése s a lap előállításának óriási mérvű meg­drágulása arra kényszeritettek bennünket, hogy az előfizetési dijat s az egyes példá­nyok árát fejemeljük. A Kereskedelmi Jog előfizetési dija a most folyó Negyedévre .... 20 korona Egyes szám ára . . 8 „ Azon előfizetőinknek, kik az egész évi előfizetési dijat előfizették, az első negyed­évre 10 koronát, a jelen negyedévre 20 koro­nát számolunk el, mig a többletet 1920. évi számlájukra visszük át. Olvasóink eddigi ragaszkodása feljogo­sít arra a reményre, hogy nehéz helyzetün­ket méltányolva, folyóiratunkat az eddigi­nél jóval tövisesebb utján támogatni fogják. A ,.Kereskedelmi Jog" kiadóhivatala. Változások a Kúrián. A Kúria kereske­delmi tanácsainak összeállításában a tárgyalások megnyitása előtt nagy változás állott be. A VII. és VIII. tanácsot — ugy látszik, ökonomikus szem­pontokból — összevonták. Az egységes VII-es tanács vezetője Dr. Thury Sándor kúriai tanácselnök lett — A IV-os tanács nagyérdemű vezetője, Beck Hugó, nyugalomba vonult. Beck Hugó érdemeit más he­lyen méltatjuk. E móltatáshoz nekünk, a Kereske­delmi Jog szerkesztőségének, külön néhány szavunk van. Beck Hugót lapunk megjelenése óta jóakaróink, barátaink között tisztelhettük. Ha az ő legsajáto­sabb tudománykörét, a biztosítási jogot érintő valamely kérdés felvetődött, az ő tanulmánya vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom