Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A vasúti jog köréből

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14.. l e lefon 71-65. ALAPÍTÓ GRECSÁK KÁROLY ny. m, Igazságügyminiszter. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: BUBLA FERENCZ Dr. SZENTÉ LAJOS curlal tanácselnök. ügyvéd. FŐMUNKATÁRS • Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi tanár. Belmunkatársak: Dr. AUER GYÖRGY államügyész, KOLOS JENŐ curlai biró, Dr. LÉVY BÉLA ügyvéd, Dr. NITSCHE GYŐZŐ a szabadalmi hivatal * elnöke, Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi tanács elnöke. Előfizetési ár; Egész évre . . 40 K. Félévre .... 20 K. Egy füzet ára . 4 K. TIZENHATODIK ÉVFOLYAM 3-4. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-EN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1919. FEBRUÁR 1—15 /\ A vasúti jog köréből. Irta : Kolos Jenő, a magyar Curia bírája. A Vasúti üzletszabályzat 86. §-ának I. (1.) pontja értelmében a vasút oly áruknál, amelyek az üzletszabályzat vagy a díjszabás vagy a feladóval történt s a fuvarlevélbe felvett megállapodás szerint nyitott kocsin szállíttatnak, nem felel azért a kárért, amely a fuvarozás ezen módjával járó veszélyből keletkezett, sőt gondoskodik az üzletszabályzat a mentesség megkönnyített érvényesithetéséről is, a III. (2.) pontban meghatározott annak a ténybeli vélelemnek konstruálásával, hogy ha a*felmertilt kár a körülmények szerint a nyitott kocsin történt fuvarozás veszélyéből keletkezhetett, ugy azt ebből a veszélyből keletkezettnek kell is tekinteni. A vasút a gazdasági életnek számottevő tényezője, gazdasági rendeltetéséhez fontos érdekek fűződnek, vállalati prosperitásának megóvása tehát megfelelő garanciákkal biztosítandó. Tapasztalati tény az, hogy a nyitott kocsi rakománya a teljes biztonságot nyújtó műszaki berendezések hiányában akár a kocsit vontató mozdonynak, akár a szállítási vonalon vagy a közbenső ál'omásokon üzemben levő mozdonyok szikrájából tüzet foghat, a pusztán.a fuvarozás különös módjával járó veszélyekből keletkező károk viselésének a vasútra hárítása pedig a közérdeket is hátrányosan érintő következményeket vonhatna maga után s így a vasút részére a fennebbi rendelkezéssel biztosított mentességet a méltányosság s a közérdek követelményei egyaránt indokolják. Viszont azonban ellenkeznék az általános jogelvekkel s nem volna összhangba hozható a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályokkal sem a vasútnak ez a kedvezményezése abban az esetben, ha. a kár bekövetkezése körül a vasutat vétkesség terheli s ezért zárja ki a vasúti üzletszabályzat 86. §-ának III. (3.) pontja a felelősség alóli mentességnek az ebben a szakaszban megjelölt szabályok alapján való érvényesíthetőségét abban az esetben, ha a kár a vasút vétkessége folytán keletkezett. Ennek a mentességet kizáró vétkességnek irányára és lényegére vonatkozóan az üzletszabályzat idézett rendelkezése közelebbi meghatározást nem tartalmaz s igy vitássá válhatik s a gyakorlatban tényleg vitássá is vált az a kérdés, hogy a vasút mentességét kizáró vétkesség alatt a nyitott kocsin való fuvarozás veszélyeiből keletkezhető kár tekintetében csak a tűzveszély elhárításának, korlátozásának, vagy megszüntetésének az eset körülményei 'szerint fennforgó lehetőségei körül megállapítható az a mulasztás értendö-e, amely közvetlen kihatásában minősül a kár bekövetkezésének okául; vagy pedig a vétkesség tekintete alá vonandó-e ebből a szempontból a vasútnak az a mulasztása is, amellyel az üzletszabályzatnak nem kizárólag a nyitott kocsin való fuvarozásra vonatkozó, hanem valamely más rendelkezése ellen vétett akként, hogy jogellenes magatartósával a kár bekövetkeztére közvetve szolgáltatott okot? A kérdés gyakorlati jelentőségét kidomborítja annak a következő tényállással való szembe állítása: a nyitott kocsin fuvarozott áru a vasút részéről felmerült forgalmi akadályok miatt és segélyutirány igénybe vehetésének lehetetlensége folytán a szállítási vonal