Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A biztosításügy reformja. [Rövid ismertetés]

12 Kereskedelmi Jog 1—2. sz. tartott öt legfiatalabb születési évíolyamhoz tartozó főiskolai hallgatók ügye, akiket a hadügyi kormány tanulmányaik folytathatása czéljából a katonai szolgálat alól felmentett s akik e felmentés alapján a szolgálati viszonynak újból való felvétele végett előbbeni munkaadójuknál szolgálatra jelentkeznek. Bár a munkaadókkal szemben a jelzett öt évfolyamba tartozó katonaköteles egyének felvételét tilalmazó hadögyminiszteri rendelet általában alkalmazást nyer, mégis kétségtelen, hogy azokat az alkalmazottaikat illetőleg, akiket a hadügyi kormány a katonai szolgálat alól felmentett, csak a 4951/1915. M. E. számú rendeletet lehet irányadóul tekinteni annál is inkább, mert ez alkalmazottak polgári foglalkozásával járó elfoglaltsága tanulmányaik folytathatása szempontjából akadályt nem képez. Végül azoknak az alkalmazottaknak a helyzetéről kell megemlékeznünk, akik a háborút megelőző időben sorhadi kötelezettségüknek téve eleget, azóta szakadatlanul katonai szolgálatban állottak, tehát a hozott áldozat arányában tulajdonképpen a legméltányosabb elbánásra, érdekeiknek legmesszebb menő védelmére tarthatnak számot. Ezekről a rendelet nem intézkedik, nyilvánvalólag arra az álláspontra helyezkedve, hogy az ilyen alkalmazott szolgálati szerződése még békeidőben szűnt meg az ipartörvény 96. §-a alapján, amely szerint az olyan segéd szerződése, aki ujoncz-állitás alkalmával besoroztatván, katonai szolgálata megkezdésére behivatik, minden kárpótlás nélkül megszűnik. Méltánytalan lenne tehát egy háború előtti időpontban törvényi alapon megszűnt szerződésből folyólag kötelezettséget róni arra a munkaadóra, akinek szocziális teherviselő képességét a háború folyamán szolgálatában állott alkalmazottak ellátása enélkül is erősen igénybe veszi. De ettől eltekintve a mai jogrend megrázkódtatását is jelentené az olyan rendelkezés felvétele, mely a rendeletnek 5—8 évre szóló visszaható erőt adna. Az alkalmazottaknak ezzel a csoportjával szemben, — csakúgy, mint mindazokkal a kereskedősegédekkel és ipari és kereskedelmi vállalatoknak mindazokkal a tisztviselőivel szemben, akikre a 4951/1918. sz. rendelet hatálya nem terjed ki, — feléled az állam gondoskodási kötelezettsége, amelyet a f. évi deczember hó 8 án 6069/1918. M. E. sz. a. kiadott rendelet a munkanélküliségi segély alakjában valóra is váltott. SZEMLE. Uj tervek, uj eszközök a régi czélok érdekében, ezek jellemezték éveken keresztül lapunk óvfolyamnyitó számai! Noha a nyugalom tapasztalat szerint könnyen elernyedésbe csap át, mig a mozgalmas napok cselekvésre késztetnek, súlyos aggályaink lennének minden oly törekvéssel szembon, amely valamely régóta vajúdó kérdésnek a jelen állapotok között való sürgős eldöntését szorgalmazná. Anélkül, hogy kételkednénk - a „dolgozzunk és ue csüggedjünk" örök elvnek jelenlegi érvényében, ne feledjük, hogy nagy müvek alkotásához nem csupán nagy idők, hanem sok nyugalom, megfontoltság, körültekintés ós zavartalan munkásság kívánatos, Van azonban ami nem tür halasztást, mert szinte hihetetlennek látják, hogy az olőző kormányoknak évek álltak rendelkezésre, hogy a békés átmenetre felkészüljenek. A gondosan előkészített intézmények békés fegyvertára helyett őserdei vadon közepén állottak azok, akiknek a világháború megszűntével a legfőbb intézkedés jogával kellett ólniök. A hadból hazatérő alkalmazottak jogviszonyairól, az ipari bíróságokról, a baleset biztosításról ós sok hasonló most elsőrendű kérdésekről folytatott tervezgetések czól és eredmény nélkül való időpazarlásnak mutatkoznak, amelyeket a jelenlegi elrendeződésnél alapul elfogadni nem lehet. Ha tehát az uj alkotások a sebtiben végzett munka jellegzetes ismérveit magukon is hordják, ez az utolsó évek ferde irányba terelt szorgoskodásának a következménye. Ha perrendi szépség flastromok ragasztgatása, rang és rendjel zuhatagok rendezése mellett a jövőre is gondoltak volna, ugy a néhány száz jutalmazott hálás emléke helyett egy ország elismerésére is tarthattak volna igényt. A jog egyes ágazatai, mint a finom mechanizmus részei egymástól nem függetlenithetők egészen. A zavarok bármely részen álljanak is be, kihatnak minden irányban, Téves lenne ezért abban~ a hitben élni, hogy a hiteljog, mint a békés forgalom szabályozója, egyenlőre számításon kívül hagyható. Nem kételkedhetünk benne, hogy a készülő igazságügyi programmban hely jut azoknak a kérdéseknek is, amelyeket már nem egyszer jelöltünk meg olyanokként, mint amelyek nélkül az átmenetet az annyira óhajtott „rendezett állapotokba" nehezen találnák meg. Részletekre most ki nem térve utalunk egy külföldi laptársunknak a német birodalomra vonatkozó, de mireánk is teljesen illő szavaira: vigaszunk legyen, hogy több mint négy háborús éven keresztül állottuk a világ minden fegyverének tüzét és most nem halt ki belőlünk az erő mindazt felépíteni, amit mások elpusztítottak. A biztogltásügy reformja. A péniügyminisztériumban szakadatlanul, folyik a munka a